Hungarian
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Actrapid (human insulin) – Alkalmazási előírás - A10AB01

Updated on site: 11-Jul-2017

Gyógyszerkészítmény neveActrapid
ATC-kódA10AB01
Hatóanyaghuman insulin
GyártóNovo Nordisk A/S

1.A GYÓGYSZER NEVE

Actrapid 40 nemzetközi egység/ml oldatos injekció

2.MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 injekciós üveg 10 ml-t tartalmaz, ami 400 nemzetközi egységgel egyenértékű. 1 ml oldat 40 nemzetközi egység (1,4 mg-al egyenértékű) humán inzulint tartalmaz*.

*A humán inzulint Saccharomyces cerevisiae-ben, rekombináns DNS technológiával állítják elő.

Ismert hatású segédanyagok:

Az Actrapid kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag nátriumot tartalmaz, azaz az Actrapid gyakorlatilag nátriummentes.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Az oldat tiszta, színtelen és vizes állagú.

4.KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1Terápiás javallatok

Az Actrapid a diabetes mellitus kezelésére javallott.

4.2Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A humán inzulinok hatáserősségét nemzetközi egységekben fejezik ki.

Az Actrapid adagolását egyénileg és a beteg szükségletének megfelelően kell meghatározni. Főétkezés vagy köztes étkezés előtt önmagában vagy intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinnal kombinálva alkalmazható.

Az egyéni inzulinszükséglet rendszerint 0,3 és 1,0 nemzetközi egység/kg/nap közötti. Az adag módosítására lehet szükség, ha a beteg fizikai aktivitása növekszik, megváltoztatja szokásos étrendjét vagy egyidejű egyéb betegség esetén.

Különleges betegcsoportok

Idősek (≥ 65 év)

Az Actrapid alkalmazható idős betegeknél.

Idős betegeknél a vércukor fokozott ellenőrzésére és az inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodás csökkentheti a beteg inzulinigényét.

Vese- vagy májkárosodott betegeknél a vércukorszint fokozott ellenőrzésére és a humán inzulin adag

egyéni beállítására van szükség.

Gyermekek

Az Actrapid alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

Más inzulin gyógyszerről történő átállításkor az Actrapid adagjának és a bázis inzulin adagjának módosítására lehet szükség.

Az átállítás ideje alatt és az azt követő hetekben a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd

4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Actrapid gyors hatású humán inzulin és intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinokkal kombinálva alkalmazható.

Az Actrapid injekciót subcutan alkalmazzák a hasfal, a comb, a gluteális vagy a deltoid régióban. A redőbe emelt bőrbe történő injekciózás minimálisra csökkenti az intramuscularis beadás veszélyét. A tűt legalább 6 másodpercig a bőr alatt kell hagyni annak érdekében, hogy a teljes adag biztosan beadásra kerüljön. A lipodystrophia kockázatának csökkentése érdekében a beadás helyét mindig váltogatni kell ugyanazon a régión belül. A hasfalba adott subcutan injekció gyorsabban szívódik fel, mint a más helyre beadott injekció. A hatástartam az adag, a beadás helye, a véráramlás, a hőmérséklet és a testmozgás mértéke szerint változik.

Az injekciót 30 percen belül szénhidrátot tartalmazó főétkezésnek vagy köztes étkezésnek kell követnie.

A pumpa katéterekben keletkező kicsapódás kockázata miatt, az Actrapid nem alkalmazható inzulin pumpákban folyamatos subcutan inzulin infúzióban.

Alkalmazása fecskendővel

Az Actrapid injekciós üvegek a megfelelő egység-skálával ellátott inzulinos fecskendőkkel használandók. Ha két inzulintípust kevernek össze, akkor az inzulinokat mindig ugyanabban a sorrendben kell összekeverni.

Az Actrapid injekciós üveg részletes használati utasításokat tartalmazó betegtájékoztatóval együtt kerül forgalomba, ezeket az utasításokat be kell tartani.

Intravénás alkalmazás

Ha szükséges, az Actrapid intravénásan is alkalmazható. Intravénásan csak egészségügyi szakember adhatja be.

Intravénás alkalmazásra szobahőmérsékleten 24 órán át stabil az az infúziós rendszer, amely az Actrapid injekció felhasználásával készült, és az infúziós folyadékban 0,05 nemzetközi egység/ml és 1,0 nemzetközi egység/ml közötti koncentrációban humán inzulint, továbbá 0,9% nátrium-kloridot, 5% vagy 10% glükózt és 40 mmol/l kálium-kloridot tartalmaz polipropilén infúziós zsákban. Bár az infúzió az idő előrehaladtával stabil marad, kezdetben az inzulin bizonyos mennyisége az infúziós zsák anyagához kötődik. Inzulin infúzió során a vércukorszintet monitorozni kell.

4.3Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A különböző időzónák közötti utazás előtt a betegnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, mert ez azt jelentheti, hogy a betegnek más időpontokban kell étkeznie és alkalmaznia az inzulint.

Hyperglykaemia

Az elégtelen adagolás vagy a kezelés megszakítása – különösen 1-es típusú cukorbetegségben – hyperglykaemiához és diabeteses ketoacidosishoz vezethet.

A hyperglykaemia első tünetei rendszerint fokozatosan, órák vagy napok alatt alakulnak ki, melyek a következők lehetnek: szomjúságérzés, gyakori vizeletürítés, nausea, hányás, álmosság, kipirult és száraz bőr, szájszárazság, étvágytalanság, valamint aceton szagú lehelet.

1-es típusú diabetesben a kezeletlen hyperglykaemiás epizódok végül diabeteses ketoacidosishoz vezetnek, ami életveszélyes állapot.

Hypoglykaemia

Az étkezés kihagyása, vagy a szokásostól eltérő, fokozott testmozgás hypoglykaemiához vezethet.

Hypoglykaemia jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. Hypoglykaemia vagy hypoglykaemia gyanúja esetén, az Actrapid injekciót nem szabad beadni. A beteg vércukorszintjének stabilizálódása után, meg kell fontolni az adag módosítását (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Azok a betegek, akiknél jelentősen javult a glikémiás kontroll, pl. intenzív inzulinkezelés következtében, a hypoglykaemiára figyelmeztető szokásos tüneteik megváltozását tapasztalhatják, és ennek megfelelően kell őket tanáccsal ellátni. Régóta fennálló diabetes esetén a szokásos figyelmeztető tünetek megszűnhetnek.

Egyidejű betegségek - különösen a fertőzések és a lázas állapotok - általában megnövelik a betegek inzulinigényét. Egyidejű vesebetegség, májbetegség vagy a mellékvesét, az agyalapi mirigyet vagy a pajzsmirigyet érintő társbetegség szükségessé teheti az inzulinadag módosítását.

Amikor a beteget az egyik típusú inzulinról egy másik típusúra állítják át, a hypoglykaemia korai figyelmeztető tünetei megváltozhatnak, vagy kevésbé kifejezettek lehetnek, mint az előző inzulinjuk mellett.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

A beteg átállítása más típusú vagy gyártmányú inzulinra szoros orvosi felügyelet mellett történjen. Az alkalmazott inzulin hatáserősségének, gyártmányának (gyártó), típusának, eredetének (állati inzulin, humán inzulin, vagy inzulinanalóg) és/vagy előállítási módjának (rekombináns DNS, illetve állati eredetű inzulin) változtatása az adag módosítását teheti szükségessé. Más típusú inzulinról az Actrapid injekcióra átállított betegeknél a napi injekciók számának növelésére, vagy a megszokott inzulinadagjuk változtatására lehet szükség. Amennyiben módosítás szükséges, akkor az történhet az első adagtól kezdve, vagy az első néhány hét illetve hónap alatt.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók

Mint minden inzulinkezelés során, a beadás helyén reakciók jelentkezhetnek, köztük fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés. Egy adott területen belül a beadás helyének folyamatos váltogatása csökkenti ezeknek a reakcióknak a kockázatát. A reakciók rendszerint néhány

nap vagy néhány hét alatt megszűnnek. A beadás helyén jelentkező reakciók ritkán az Actrapid kezelés leállítását tehetik szükségessé.

Actrapid kombinációja pioglitazonnal

Szívelégtelenség eseteit jelentették pioglitazon inzulinnal történő együttes alkalmazásakor, különösen olyan betegeknél, akik a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkeztek. A pioglitazon és az Actrapid együttes alkalmazásának mérlegelésekor gondolni kell erre. Amennyiben a kombinációt alkalmazzák, a betegeknél figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testsúlynövekedést és az ödémát. A pioglitazon-kezelést meg kell szakítani, amennyiben a kardiális tünetek romlanak.

4.5Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszerről ismert, hogy befolyásolja a glükóz metabolizmusát.

A következő anyagok csökkenthetik a beteg inzulinigényét:

Orális antidiabetikus gyógyszerek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), béta-blokkolók, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, anabolikus szteroidok és szulfonamidok.

A következő anyagok növelhetik a beteg inzulinigényét:

Orális fogamzásgátlók, tiazidok, glükokortikoidok, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok, növekedési hormon és danazol.

A béta-blokkolók elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit.

Az oktreotid/lanreotid növelheti is, de csökkentheti is az inzulinigényt.

Az alkohol fokozhatja is, de csökkentheti is az inzulin vércukorszintet csökkentő hatását.

4.6Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A diabetes terhesség alatti inzulinkezelésével kapcsolatosan nincsenek korlátozások, mivel az inzulin nem jut át a placentán.

Mind a hypoglykaemia, mind a hyperglykaemia – ami nem megfelelően kontrollált diabetes terápia esetén előfordulhat – növeli a méhen belüli fejlődési rendellenesség és halál kockázatát. A diabeteses terhes nők kezelésekor intenzív vércukor kontroll és ellenőrzés javasolt a terhesség egész ideje alatt, és a terhesség tervezésekor. Az első trimeszterben rendszerint csökken az inzulinigény, azután a második és harmadik trimeszterben fokozatosan nő. Szülés után az inzulinszükséglet rendszerint gyorsan visszatér a terhességet megelőző szintre.

Szoptatás

A szoptatás ideje alatt nem kell korlátozni az Actrapid kezelést. A szoptató anya inzulinkezelése nem jelent kockázatot a csecsemőre, az Actrapid adagjának módosítására azonban szükség lehet.

Termékenység

A humán inzulinnal állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen, a termékenységre gyakorolt mellékhatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A hypoglykaemia következtében a beteg koncentráló képessége és reakciókészsége károsodhat. Ez kockázatot jelenthet azokban az esetekben, amikor ezek a képességek különösen fontosak (pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés).

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy fokozott elővigyázatossággal igyekezzenek elkerülni a hypoglykaemiát vezetéskor. Ez különösen azok esetében fontos, akiknél csökkent vagy hiányzik a hypoglykaemia figyelmeztető jelei iránti érzékenység, vagy akiknek gyakran vannak hypoglykaemiás epizódjai. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.

4.8Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A kezelés során jelentett leggyakoribb mellékhatás a hypoglykaemia. A hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változik, lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” szakaszt.

Az inzulinkezelés kezdetekor fénytörési rendellenességek, ödéma és az injekció beadásának helyén reakciók (fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés) jelentkezhetnek. Ezek a reakciók általában átmeneti jellegűek. A vércukoranyagcserében bekövetkező hirtelen javulás akut fájdalmas neuropathiával járhat, ami rendszerint reverzibilis. Az inzulinkezelés intenzifikálása a hirtelen javuló glikémiás kontroll révén a diabeteses retinopathia átmeneti rosszabbodásával társulhat, míg a hosszú távon jó glikémiás kontroll csökkenti a diabeteses retinopathia progressziójának kockázatát.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbiakban felsorolt mellékhatások klinikai vizsgálatokból származnak és MedDRA gyakoriság valamint szervrendszeri kategóriák szerint lettek osztályozva. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenció alapján határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Csalánkiütés, bőrkiütés

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Anaphylaxiás reakciók*

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori – Hypoglykaemia*

betegségek és tünetek

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Perifériás neuropathia (fájdalmas neuropathia)

tünetek

 

Szembetegségek és szemészeti

Nem gyakori – Fénytörési rendellenességek

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Diabeteses retinopathia

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet

Nem gyakori – Lipodystrophia*

betegségei és tünetei

 

 

 

Általános tünetek, az

Nem gyakori – Injekciózás helyén fellépő reakciók

alkalmazás helyén fellépő

 

reakciók

Nem gyakori – Ödéma

 

 

* lásd „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása”

 

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Anaphylaxiás reakciók

A generalizált túlérzékenységi reakciók (köztük a generalizált bőrkiütés, a viszketés, a verejtékezés, az emésztőszervi panaszok, az angioneurotikus ödéma, a légzési nehézségek, a szívdobogásérzés és vérnyomáscsökkenés) előfordulása nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes lehet.

Hypoglykaemia

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hypoglykaemia. Akkor jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. A súlyos hypoglykaemia eszméletvesztéshez és/vagy görcsrohamhoz vezethet, és átmeneti vagy tartós agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A hypoglykaemia tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: hideg verejtékezés, hűvös és sápadt bőr, kimerültség, nyugtalanság vagy remegés, szorongás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, zavartság, koncentrálási nehézség, álmosság, rendkívüli éhség, a látásban bekövetkező változások, fejfájás, émelygés és szívdobogásérzés.

A klinikai vizsgálatokban a hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változott.

Lipodystrophia

A lipodystrophia (beleértve a lipohypertrophiát és a lipoatrophiát is) előfordulhat az injekció beadásának helyén. Az injekció beadási helyének az adott injekció beadási területen belüli folyamatos váltogatása csökkenti ezen rekciók kialakulásának a kockázatát.

Gyermekek

A gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az idős betegek és a vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9Túladagolás

Az inzulinok esetében a túladagolásnak nincs konkrét meghatározása. A hypoglykaemia azonban egymást követő stádiumokban alakulhat ki, ha az alkalmazott adag túl nagy a beteg inzulinigényéhez viszonyítva:

Az enyhe hypoglykaemiás epizódokat glükóz vagy cukortartalmú termékek szájon át történő adásával lehet kezelni. Ajánlatos ezért, hogy a diabeteses beteg mindig hordjon magánál cukortartalmú terméket.

A súlyos hypoglykaemiás epizódok, amikor a beteg eszméletlen, glükagonnal kezelhetők (0,5-től 1,0 mg-ig), amit az erre betanított személy ad be intramuscularisan vagy subcutan;

illetve egészségügyi szakember által intravénásan alkalmazott glükózzal. Intravénásan glükózt kell adni, ha a beteg 10-15 percen belül nem reagál a glükagonra.

Az eszmélet visszanyerésekor szájon át adott szénhidrát javasolt a beteg számára a visszaesés elkerülése érdekében.

5.FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia. Inzulinok és analógjaik injekcióhoz, gyors hatású, (humán) inzulin. ATC kód: A10AB01.

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az inzulin vércukorcsökkentő hatása annak következtében jön létre, hogy egyrészt az izom- és zsírsejteken található inzulinreceptorokhoz kötődve elősegíti a sejtek glükóz felvételét, másrészt ezzel egyidejűleg gátolja a májból történő glükóz kibocsátást.

Egy intenzív osztályon végzett, a hyperglykaemia (10 mmol/l feletti vércukorszint) kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálat során, melyben nagy sebészeti beavatkozásra kerülő 204 cukorbeteg és 1344 nem cukorbeteg vett részt, azt tapasztalták, hogy az Actrapid intravénás alkalmazásával elért normoglykaemia (4,4-6,1 mmol/l-es vércukorszint) a mortalitást 42%-al csökkentette (8% vs. 4,6%)

Az Actrapid gyors hatású inzulin.

Hatása ½ órán belül jelentkezik, maximális hatását 1,5-3,5 órán belül éri el, és teljes hatástartama körülbelül 7-8 óra.

5.2Farmakokinetikai tulajdonságok

Az inzulin felezési ideje a vérkeringésben néhány perc. Ennek következtében egy inzulinkészítmény idő-hatás profilját egyedül felszívódási jellemzői határozzák meg.

Ezt a folyamatot több tényező befolyásolja (pl. az inzulinadag, az injekció beadásának módja és helye, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a diabetes típusa). Az inzulinok farmakokinetikáját ezért mind a betegekben, mind az egyes betegek közötti számottevő változatosság befolyásolja.

Felszívódás

A maximális plazmakoncentrációt a subcutan beadást követő 1,5-2,5 órán belül éri el.

Eloszlás

A keringő inzulin antitestek kivételével (amennyiben jelen vannak) nem tapasztaltak nagymértékű plazmakötődést.

Metabolizmus

A humán inzulin inzulin-proteáz vagy más inzulinbontó enzimek, esetleg protein-diszulfid izomeráz révén bomlik le. A humán inzulin molekulán számos hasadási (hidrolízis) helyet feltételeznek. A hasadással keletkezett metabolitok egyike sem aktív.

Elimináció

A terminális felezési időt a bőr alatti szövetből történő felszívódási sebesség határozza meg. A terminális felezési idő (t½) ennélfogva inkább a felszívódás mértékét, mintsem a plazmában található

inzulin eliminációjának a mértékét jellemzi. (A vérben található inzulin felezési ideje néhány perc.). A vizsgálatok alapján a terminális felezési idő 2-5 óra.

Gyermekek

Az Actrapid farmakokinetikai profilját kis számú (n=18) cukorbeteg gyermeken (6-12 éves kor között) és serdülőn (13-17 éves kor között) vizsgálták. Bár az adatok korlátozottak, mégis arra utalnak, hogy a farmakokinetikai profil a gyermekekben és a serdülőkben a felnőttekéhez hasonló lehet. Mindemellett a Cmax különböző volt az egyes korcsoportoknál, ami aláhúzza az adag individuális titrálásának fontosságát.

5.3A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózis toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem- klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6.GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1Segédanyagok felsorolása

Cink-klorid

Glicerin

Metakrezol

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Sósav (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2Inkompatibilitások

Inzulin gyógyszert csak olyan vegyületekhez szabad adni, melyekről ismert, hogy azokkal kompatibilis. Az inzulin oldathoz adott gyógyszerek az inzulin bomlását okozhatják, pl. tiol- vagy szulfit tartalmú gyógyszerek.

6.3Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 30 hónap.

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: A készítmény legfeljebb 4 hétig tartható el. Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

6.4Különleges tárolási előírások

Felbontás előtt: Hűtőszekrényben (2°C - 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában.

6.5Csomagolás típusa és kiszerelése

A 10 ml oldatot tartalmazó (I-es típusú üveg) injekciós üveg (brómbutil/poliizoprén) gumidugóval és garanciazáras műanyag védőkupakkal van lezárva.

Kiszerelési egységek: 1 × 10 ml, 5 × 10 ml, továbbá gyűjtőcsomagolásban: 5 × (1 × 10 ml) injekciós üveg. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A tűket és a fecskendőket nem szabad másokkal közösen használni.

Ezt a gyógyszert nem szabad felhasználni, ha úgy látja, hogy az oldat nem tiszta, színtelen és vizes állagú.

Azt az Actrapid injekciót, amelyik megfagyott, nem szabad felhasználni.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tűt és a fecskendőt minden egyes injekció beadása után dobja ki.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint szerint kell végrehajtani.

7.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Novo Nordisk A/S

Novo Allé

DK-2880 Bagsværd

Dánia

8.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/02/230/001

EU/1/02/230/002

EU/1/02/230/016

9.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. október 7.

A forgalomba hozatali engedély utolsó megújításának dátuma: 2007. szeptember 18.

10.A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Actrapid 100 nemzetközi egység/ml oldatos injekció

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 injekciós üveg 10 ml-t tartalmaz, ami 1000 nemzetközi egységgel egyenértékű. 1 ml oldat 100 nemzetközi egység (3,5 mg-al egyenértékű) humán inzulint tartalmaz*.

*A humán inzulint Saccharomyces cerevisiae-ben, rekombináns DNS technológiával állítják elő.

Ismert hatású segédanyagok:

Az Actrapid kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag nátriumot tartalmaz, azaz az Actrapid gyakorlatilag nátriummentes.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Az oldat tiszta, színtelen és vizes állagú.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Actrapid a diabetes mellitus kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A humán inzulinok hatáserősségét nemzetközi egységekben fejezik ki.

Az Actrapid adagolását egyénileg és a beteg szükségletének megfelelően kell meghatározni. Főétkezés vagy köztes étkezés előtt önmagában vagy intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinnal kombinálva alkalmazható.

Az egyéni inzulinszükséglet rendszerint 0,3 és 1,0 nemzetközi egység/kg/nap közötti. Az adag módosítására lehet szükség, ha a beteg fizikai aktivitása növekszik, megváltoztatja szokásos étrendjét vagy egyidejű egyéb betegség esetén.

Különleges betegcsoportok

Idősek (≥ 65 év)

Az Actrapid alkalmazható idős betegeknél.

Idős betegeknél a vércukor fokozott ellenőrzésére és az inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodás csökkentheti a beteg inzulinigényét.

Vese- vagy májkárosodott betegeknél a vércukorszint fokozott ellenőrzésére és a humán inzulin adag

egyéni beállítására van szükség.

Gyermekek

Az Actrapid alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

Más inzulin gyógyszerről történő átállításkor az Actrapid adagjának és a bázis inzulin adagjának módosítására lehet szükség.

Az átállítás ideje alatt és az azt követő hetekben a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd

4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Actrapid gyors hatású humán inzulin és intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinokkal kombinálva alkalmazható.

Az Actrapid injekciót subcutan alkalmazzák a hasfal, a comb, a gluteális vagy a deltoid régióban. A redőbe emelt bőrbe történő injekciózás minimálisra csökkenti az intramuscularis beadás veszélyét. A tűt legalább 6 másodpercig a bőr alatt kell hagyni annak érdekében, hogy a teljes adag biztosan beadásra kerüljön. A lipodystrophia kockázatának csökkentése érdekében a beadás helyét mindig váltogatni kell ugyanazon a régión belül. A hasfalba adott subcutan injekció gyorsabban szívódik fel, mint a más helyre beadott injekció. A hatástartam az adag, a beadás helye, a véráramlás, a hőmérséklet és a testmozgás mértéke szerint változik.

Az injekciót 30 percen belül szénhidrátot tartalmazó főétkezésnek vagy köztes étkezésnek kell követnie.

A pumpa katéterekben keletkező kicsapódás kockázata miatt, az Actrapid nem alkalmazható inzulin pumpákban folyamatos subcutan inzulin infúzióban.

Alkalmazása fecskendővel

Az Actrapid injekciós üvegek a megfelelő egység-skálával ellátott inzulinos fecskendőkkel használandók. Ha két inzulintípust kevernek össze, akkor az inzulinokat mindig ugyanabban a sorrendben kell összekeverni.

Az Actrapid injekciós üveg részletes használati utasításokat tartalmazó betegtájékoztatóval együtt kerül forgalomba, ezeket az utasításokat be kell tartani.

Intravénás alkalmazás

Ha szükséges, az Actrapid intravénásan is alkalmazható. Intravénásan csak egészségügyi szakember adhatja be.

Intravénás alkalmazásra szobahőmérsékleten 24 órán át stabil az az infúziós rendszer, amely az Actrapid injekció felhasználásával készült, és az infúziós folyadékban 0,05 nemzetközi egység/ml és 1,0 nemzetközi egység/ml közötti koncentrációban humán inzulint, továbbá 0,9% nátrium-kloridot, 5% vagy 10% glükózt és 40 mmol/l kálium-kloridot tartalmaz polipropilén infúziós zsákban. Bár az infúzió az idő előrehaladtával stabil marad, kezdetben az inzulin bizonyos mennyisége az infúziós zsák anyagához kötődik. Inzulin infúzió során a vércukorszintet monitorozni kell.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A különböző időzónák közötti utazás előtt a betegnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, mert ez azt jelentheti, hogy a betegnek más időpontokban kell étkeznie és alkalmaznia az inzulint.

Hyperglykaemia

Az elégtelen adagolás vagy a kezelés megszakítása – különösen 1-es típusú cukorbetegségben – hyperglykaemiához és diabeteses ketoacidosishoz vezethet.

A hyperglykaemia első tünetei rendszerint fokozatosan, órák vagy napok alatt alakulnak ki, melyek a következők lehetnek: szomjúságérzés, gyakori vizeletürítés, nausea, hányás, álmosság, kipirult és száraz bőr, szájszárazság, étvágytalanság, valamint aceton szagú lehelet.

1-es típusú diabetesben a kezeletlen hyperglykaemiás epizódok végül diabeteses ketoacidosishoz vezetnek, ami életveszélyes állapot.

Hypoglykaemia

Az étkezés kihagyása, vagy a szokásostól eltérő, fokozott testmozgás hypoglykaemiához vezethet.

Hypoglykaemia jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. Hypoglykaemia vagy hypoglykaemia gyanúja esetén, az Actrapid injekciót nem szabad beadni. A beteg vércukorszintjének stabilizálódása után, meg kell fontolni az adag módosítását (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Azok a betegek, akiknél jelentősen javult a glikémiás kontroll, pl. intenzív inzulinkezelés következtében, a hypoglykaemiára figyelmeztető szokásos tüneteik megváltozását tapasztalhatják, és ennek megfelelően kell őket tanáccsal ellátni. Régóta fennálló diabetes esetén a szokásos figyelmeztető tünetek megszűnhetnek.

Egyidejű betegségek - különösen a fertőzések és a lázas állapotok - általában megnövelik a betegek inzulinigényét. Egyidejű vesebetegség, májbetegség vagy a mellékvesét, az agyalapi mirigyet vagy a pajzsmirigyet érintő társbetegség szükségessé teheti az inzulinadag módosítását.

Amikor a beteget az egyik típusú inzulinról egy másik típusúra állítják át, a hypoglykaemia korai figyelmeztető tünetei megváltozhatnak, vagy kevésbé kifejezettek lehetnek, mint az előző inzulinjuk mellett.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

A beteg átállítása más típusú vagy gyártmányú inzulinra szoros orvosi felügyelet mellett történjen. Az alkalmazott inzulin hatáserősségének, gyártmányának (gyártó), típusának, eredetének (állati inzulin, humán inzulin, vagy inzulinanalóg) és/vagy előállítási módjának (rekombináns DNS, illetve állati eredetű inzulin) változtatása az adag módosítását teheti szükségessé. Más típusú inzulinról az Actrapid injekcióra átállított betegeknél a napi injekciók számának növelésére, vagy a megszokott inzulinadagjuk változtatására lehet szükség. Amennyiben módosítás szükséges, akkor az történhet az első adagtól kezdve, vagy az első néhány hét illetve hónap alatt.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók

Mint minden inzulinkezelés során, a beadás helyén reakciók jelentkezhetnek, köztük fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés. Egy adott területen belül a beadás helyének folyamatos váltogatása csökkenti ezeknek a reakcióknak a kockázatát. A reakciók rendszerint néhány

nap vagy néhány hét alatt megszűnnek. A beadás helyén jelentkező reakciók ritkán az Actrapid kezelés leállítását tehetik szükségessé.

Actrapid kombinációja pioglitazonnal

Szívelégtelenség eseteit jelentették pioglitazon inzulinnal történő együttes alkalmazásakor, különösen olyan betegeknél, akik a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkeztek. A pioglitazon és az Actrapid együttes alkalmazásának mérlegelésekor gondolni kell erre. Amennyiben a kombinációt alkalmazzák, a betegeknél figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testsúlynövekedést és az ödémát. A pioglitazon-kezelést meg kell szakítani, amennyiben a kardiális tünetek romlanak.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszerről ismert, hogy befolyásolja a glükóz metabolizmusát.

A következő anyagok csökkenthetik a beteg inzulinigényét:

Orális antidiabetikus gyógyszerek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), béta-blokkolók, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, anabolikus szteroidok és szulfonamidok.

A következő anyagok növelhetik a beteg inzulinigényét:

Orális fogamzásgátlók, tiazidok, glükokortikoidok, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok, növekedési hormon és danazol.

A béta-blokkolók elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit.

Az oktreotid/lanreotid növelheti is, de csökkentheti is az inzulinigényt.

Az alkohol fokozhatja is, de csökkentheti is az inzulin vércukorszintet csökkentő hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A diabetes terhesség alatti inzulinkezelésével kapcsolatosan nincsenek korlátozások, mivel az inzulin nem jut át a placentán.

Mind a hypoglykaemia, mind a hyperglykaemia – ami nem megfelelően kontrollált diabetes terápia esetén előfordulhat – növeli a méhen belüli fejlődési rendellenesség és halál kockázatát. A diabeteses terhes nők kezelésekor intenzív vércukor kontroll és ellenőrzés javasolt a terhesség egész ideje alatt, és a terhesség tervezésekor. Az első trimeszterben rendszerint csökken az inzulinigény, azután a második és harmadik trimeszterben fokozatosan nő. Szülés után az inzulinszükséglet rendszerint gyorsan visszatér a terhességet megelőző szintre.

Szoptatás

A szoptatás ideje alatt nem kell korlátozni az Actrapid kezelést. A szoptató anya inzulinkezelése nem jelent kockázatot a csecsemőre, az Actrapid adagjának módosítására azonban szükség lehet.

Termékenység

A humán inzulinnal állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen, a termékenységre gyakorolt mellékhatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A hypoglykaemia következtében a beteg koncentráló képessége és reakciókészsége károsodhat. Ez kockázatot jelenthet azokban az esetekben, amikor ezek a képességek különösen fontosak (pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés).

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy fokozott elővigyázatossággal igyekezzenek elkerülni a hypoglykaemiát vezetéskor. Ez különösen azok esetében fontos, akiknél csökkent vagy hiányzik a hypoglykaemia figyelmeztető jelei iránti érzékenység, vagy akiknek gyakran vannak hypoglykaemiás epizódjai. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A kezelés során jelentett leggyakoribb mellékhatás a hypoglykaemia. A hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változik, lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” szakaszt.

Az inzulinkezelés kezdetekor fénytörési rendellenességek, ödéma és az injekció beadásának helyén reakciók (fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés) jelentkezhetnek. Ezek a reakciók általában átmeneti jellegűek. A vércukoranyagcserében bekövetkező hirtelen javulás akut fájdalmas neuropathiával járhat, ami rendszerint reverzibilis. Az inzulinkezelés intenzifikálása a hirtelen javuló glikémiás kontroll révén a diabeteses retinopathia átmeneti rosszabbodásával társulhat, míg a hosszú távon jó glikémiás kontroll csökkenti a diabeteses retinopathia progressziójának kockázatát.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbiakban felsorolt mellékhatások klinikai vizsgálatokból származnak és MedDRA gyakoriság valamint szervrendszeri kategóriák szerint lettek osztályozva. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenció alapján határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Csalánkiütés, bőrkiütés

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Anaphylaxiás reakciók*

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori – Hypoglykaemia*

betegségek és tünetek

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Perifériás neuropathia (fájdalmas neuropathia)

tünetek

 

Szembetegségek és szemészeti

Nem gyakori – Fénytörési rendellenességek

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Diabeteses retinopathia

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet

Nem gyakori – Lipodystrophia*

betegségei és tünetei

 

 

 

Általános tünetek, az

Nem gyakori – Injekciózás helyén fellépő reakciók

alkalmazás helyén fellépő

 

reakciók

Nem gyakori – Ödéma

 

 

* lásd „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása”

 

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Anaphylaxiás reakciók

A generalizált túlérzékenységi reakciók (köztük a generalizált bőrkiütés, a viszketés, a verejtékezés, az emésztőszervi panaszok, az angioneurotikus ödéma, a légzési nehézségek, a szívdobogásérzés és vérnyomáscsökkenés) előfordulása nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes lehet.

Hypoglykaemia

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hypoglykaemia. Akkor jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. A súlyos hypoglykaemia eszméletvesztéshez és/vagy görcsrohamhoz vezethet, és átmeneti vagy tartós agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A hypoglykaemia tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: hideg verejtékezés, hűvös és sápadt bőr, kimerültség, nyugtalanság vagy remegés, szorongás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, zavartság, koncentrálási nehézség, álmosság, rendkívüli éhség, a látásban bekövetkező változások, fejfájás, émelygés és szívdobogásérzés.

A klinikai vizsgálatokban a hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változott.

Lipodystrophia

A lipodystrophia (beleértve a lipohypertrophiát és a lipoatrophiát is) előfordulhat az injekció beadásának helyén. Az injekció beadási helyének az adott injekció beadási területen belüli folyamatos váltogatása csökkenti ezen rekciók kialakulásának a kockázatát.

Gyermekek

A gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az idős betegek és a vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az inzulinok esetében a túladagolásnak nincs konkrét meghatározása. A hypoglykaemia azonban egymást követő stádiumokban alakulhat ki, ha az alkalmazott adag túl nagy a beteg inzulinigényéhez viszonyítva:

Az enyhe hypoglykaemiás epizódokat glükóz vagy cukortartalmú termékek szájon át történő adásával lehet kezelni. Ajánlatos ezért, hogy a diabeteses beteg mindig hordjon magánál cukortartalmú terméket.

A súlyos hypoglykaemiás epizódok, amikor a beteg eszméletlen, glükagonnal kezelhetők (0,5-től 1,0 mg-ig), amit az erre betanított személy ad be intramuscularisan vagy subcutan;

illetve egészségügyi szakember által intravénásan alkalmazott glükózzal. Intravénásan glükózt kell adni, ha a beteg 10-15 percen belül nem reagál a glükagonra.

Az eszmélet visszanyerésekor szájon át adott szénhidrát javasolt a beteg számára a visszaesés elkerülése érdekében.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia. Inzulinok és analógjaik injekcióhoz, gyors hatású, (humán) inzulin. ATC kód: A10AB01.

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az inzulin vércukorcsökkentő hatása annak következtében jön létre, hogy egyrészt az izom- és zsírsejteken található inzulinreceptorokhoz kötődve elősegíti a sejtek glükóz felvételét, másrészt ezzel egyidejűleg gátolja a májból történő glükóz kibocsátást.

Egy intenzív osztályon végzett, a hyperglykaemia (10 mmol/l feletti vércukorszint) kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálat során, melyben nagy sebészeti beavatkozásra kerülő 204 cukorbeteg és 1344 nem cukorbeteg vett részt, azt tapasztalták, hogy az Actrapid intravénás alkalmazásával elért normoglykaemia (4,4-6,1 mmol/l-es vércukorszint) a mortalitást 42%-al csökkentette (8% vs. 4,6%)

Az Actrapid gyors hatású inzulin.

Hatása ½ órán belül jelentkezik, maximális hatását 1,5-3,5 órán belül éri el, és teljes hatástartama körülbelül 7-8 óra.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az inzulin felezési ideje a vérkeringésben néhány perc. Ennek következtében egy inzulinkészítmény idő-hatás profilját egyedül felszívódási jellemzői határozzák meg.

Ezt a folyamatot több tényező befolyásolja (pl. az inzulinadag, az injekció beadásának módja és helye, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a diabetes típusa). Az inzulinok farmakokinetikáját ezért mind a betegekben, mind az egyes betegek közötti számottevő változatosság befolyásolja.

Felszívódás

A maximális plazmakoncentrációt a subcutan beadást követő 1,5-2,5 órán belül éri el.

Eloszlás

A keringő inzulin antitestek kivételével (amennyiben jelen vannak) nem tapasztaltak nagymértékű plazmakötődést.

Metabolizmus

A humán inzulin inzulin-proteáz vagy más inzulinbontó enzimek, esetleg protein-diszulfid izomeráz révén bomlik le. A humán inzulin molekulán számos hasadási (hidrolízis) helyet feltételeznek. A hasadással keletkezett metabolitok egyike sem aktív.

Elimináció

A terminális felezési időt a bőr alatti szövetből történő felszívódási sebesség határozza meg. A terminális felezési idő (t½) ennélfogva inkább a felszívódás mértékét, mintsem a plazmában található

inzulin eliminációjának a mértékét jellemzi. (A vérben található inzulin felezési ideje néhány perc.). A vizsgálatok alapján a terminális felezési idő 2-5 óra.

Gyermekek

Az Actrapid farmakokinetikai profilját kis számú (n=18) cukorbeteg gyermeken (6-12 éves kor között) és serdülőn (13-17 éves kor között) vizsgálták. Bár az adatok korlátozottak, mégis arra utalnak, hogy a farmakokinetikai profil a gyermekekben és a serdülőkben a felnőttekéhez hasonló lehet. Mindemellett a Cmax különböző volt az egyes korcsoportoknál, ami aláhúzza az adag individuális titrálásának fontosságát.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózis toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem- klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Cink-klorid

Glicerin

Metakrezol

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Sósav (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Inzulin gyógyszert csak olyan vegyületekhez szabad adni, melyekről ismert, hogy azokkal kompatibilis. Az inzulin oldathoz adott gyógyszerek az inzulin bomlását okozhatják, pl. tiol- vagy szulfit tartalmú gyógyszerek.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 30 hónap.

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: A készítmény legfeljebb 6 hétig tartható el. Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

6.4 Különleges tárolási előírások

Felbontás előtt: Hűtőszekrényben (2°C - 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

A 10 ml oldatot tartalmazó (I-es típusú üveg) injekciós üveg (brómbutil/poliizoprén) gumidugóval és garanciazáras műanyag védőkupakkal van lezárva.

Kiszerelési egységek: 1 × 10 ml, 5 × 10 ml, továbbá gyűjtőcsomagolásban: 5 × (1 × 10 ml) injekciós üveg. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A tűket és a fecskendőket nem szabad másokkal közösen használni.

Ezt a gyógyszert nem szabad felhasználni, ha úgy látja, hogy az oldat nem tiszta, színtelen és vizes állagú.

Azt az Actrapid injekciót, amelyik megfagyott, nem szabad felhasználni.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tűt és a fecskendőt minden egyes injekció beadása után dobja ki.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Novo Nordisk A/S

Novo Allé

DK-2880 Bagsværd

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/02/230/003

EU/1/02/230/004

EU/1/02/230/017

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. október 7.

A forgalomba hozatali engedély utolsó megújításának dátuma: 2007. szeptember 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Actrapid Penfill 100 nemzetközi egység/ml oldatos injekció patronban.

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 patron 3 ml-t tartalmaz, ami 300 nemzetközi egységgel egyenértékű. 1 ml oldat 100 nemzetközi egység (3,5 mg-al egyenértékű) humán inzulint tartalmaz*.

*A humán inzulint Saccharomyces cerevisiae-ben, rekombináns DNS technológiával állítják elő.

Ismert hatású segédanyagok:

Az Actrapid kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag nátriumot tartalmaz, azaz az Actrapid gyakorlatilag nátriummentes.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Az oldat tiszta, színtelen és vizes állagú.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Actrapid a diabetes mellitus kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A humán inzulinok hatáserősségét nemzetközi egységekben fejezik ki.

Az Actrapid adagolását egyénileg és a beteg szükségletének megfelelően kell meghatározni. Főétkezés vagy köztes étkezés előtt önmagában vagy intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinnal kombinálva alkalmazható.

Az egyéni inzulinszükséglet rendszerint 0,3 és 1,0 nemzetközi egység/kg/nap közötti. Az adag módosítására lehet szükség, ha a beteg fizikai aktivitása növekszik, megváltoztatja szokásos étrendjét vagy egyidejű egyéb betegség esetén.

Különleges betegcsoportok

Idősek (≥ 65 év)

Az Actrapid alkalmazható idős betegeknél.

Idős betegeknél a vércukor fokozott ellenőrzésére és az inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodás csökkentheti a beteg inzulinigényét.

Vese- vagy májkárosodott betegeknél a vércukorszint fokozott ellenőrzésére és a humán inzulin adag

egyéni beállítására van szükség.

Gyermekek

Az Actrapid alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

Más inzulin gyógyszerről történő átállításkor az Actrapid adagjának és a bázis inzulin adagjának módosítására lehet szükség.

Az átállítás ideje alatt és az azt követő hetekben a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd

4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Actrapid gyors hatású humán inzulin és intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinokkal kombinálva alkalmazható.

Az Actrapid injekciót subcutan alkalmazzák a hasfal, a comb, a gluteális vagy a deltoid régióban. A redőbe emelt bőrbe történő injekciózás minimálisra csökkenti az intramuscularis beadás veszélyét. A tűt legalább 6 másodpercig a bőr alatt kell hagyni annak érdekében, hogy a teljes adag biztosan beadásra kerüljön. A lipodystrophia kockázatának csökkentése érdekében a beadás helyét mindig váltogatni kell ugyanazon a régión belül. A hasfalba adott subcutan injekció gyorsabban szívódik fel, mint a más helyre beadott injekció. A hatástartam az adag, a beadás helye, a véráramlás, a hőmérséklet és a testmozgás mértéke szerint változik.

Az injekciót 30 percen belül szénhidrátot tartalmazó főétkezésnek vagy köztes étkezésnek kell követnie.

A pumpa katéterekben keletkező kicsapódás kockázata miatt, az Actrapid nem alkalmazható inzulin pumpákban folyamatos subcutan inzulin infúzióban.

Inzulinadagoló rendszerrel történő alkalmazás

Az Actrapid Penfill patront a Novo Nordisk inzulinadagoló rendszerekkel és a NovoFine vagy NovoTwist tűkkel történő használatra tervezték.

Az Actrapid Penfill patron részletes használati utasításokat tartalmazó betegtájékoztatóval együtt kerül forgalomba, ezeket az utasításokat be kell tartani.

Intravénás alkalmazás

Ha szükséges, az Actrapid intravénásan is alkalmazható. Intravénásan csak egészségügyi szakember adhatja be.

Intravénás alkalmazásra szobahőmérsékleten 24 órán át stabil az az infúziós rendszer, amely az Actrapid injekció felhasználásával készült, és az infúziós folyadékban 0,05 nemzetközi egység/ml és 1,0 nemzetközi egység/ml közötti koncentrációban humán inzulint, továbbá 0,9% nátrium-kloridot, 5% vagy 10% glükózt és 40 mmol/l kálium-kloridot tartalmaz polipropilén infúziós zsákban. Bár az infúzió az idő előrehaladtával stabil marad, kezdetben az inzulin bizonyos mennyisége az infúziós zsák anyagához kötődik. Inzulin infúzió során a vércukorszintet monitorozni kell.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A különböző időzónák közötti utazás előtt a betegnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, mert ez azt jelentheti, hogy a betegnek más időpontokban kell étkeznie és alkalmaznia az inzulint.

Hyperglykaemia

Az elégtelen adagolás vagy a kezelés megszakítása – különösen 1-es típusú cukorbetegségben – hyperglykaemiához és diabeteses ketoacidosishoz vezethet.

A hyperglykaemia első tünetei rendszerint fokozatosan, órák vagy napok alatt alakulnak ki, melyek a következők lehetnek: szomjúságérzés, gyakori vizeletürítés, nausea, hányás, álmosság, kipirult és száraz bőr, szájszárazság, étvágytalanság, valamint aceton szagú lehelet.

1-es típusú diabetesben a kezeletlen hyperglykaemiás epizódok végül diabeteses ketoacidosishoz vezetnek, ami életveszélyes állapot.

Hypoglykaemia

Az étkezés kihagyása, vagy a szokásostól eltérő, fokozott testmozgás hypoglykaemiához vezethet.

Hypoglykaemia jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. Hypoglykaemia vagy hypoglykaemia gyanúja esetén, az Actrapid injekciót nem szabad beadni. A beteg vércukorszintjének stabilizálódása után, meg kell fontolni az adag módosítását (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Azok a betegek, akiknél jelentősen javult a glikémiás kontroll, pl. intenzív inzulinkezelés következtében, a hypoglykaemiára figyelmeztető szokásos tüneteik megváltozását tapasztalhatják, és ennek megfelelően kell őket tanáccsal ellátni. Régóta fennálló diabetes esetén a szokásos figyelmeztető tünetek megszűnhetnek.

Egyidejű betegségek - különösen a fertőzések és a lázas állapotok - általában megnövelik a betegek inzulinigényét. Egyidejű vesebetegség, májbetegség vagy a mellékvesét, az agyalapi mirigyet vagy a pajzsmirigyet érintő társbetegség szükségessé teheti az inzulinadag módosítását.

Amikor a beteget az egyik típusú inzulinról egy másik típusúra állítják át, a hypoglykaemia korai figyelmeztető tünetei megváltozhatnak, vagy kevésbé kifejezettek lehetnek, mint az előző inzulinjuk mellett.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

A beteg átállítása más típusú vagy gyártmányú inzulinra szoros orvosi felügyelet mellett történjen. Az alkalmazott inzulin hatáserősségének, gyártmányának (gyártó), típusának, eredetének (állati inzulin, humán inzulin, vagy inzulinanalóg) és/vagy előállítási módjának (rekombináns DNS, illetve állati eredetű inzulin) változtatása az adag módosítását teheti szükségessé. Más típusú inzulinról az Actrapid injekcióra átállított betegeknél a napi injekciók számának növelésére, vagy a megszokott inzulinadagjuk változtatására lehet szükség. Amennyiben módosítás szükséges, akkor az történhet az első adagtól kezdve, vagy az első néhány hét illetve hónap alatt.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók

Mint minden inzulinkezelés során, a beadás helyén reakciók jelentkezhetnek, köztük fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés. Egy adott területen belül a beadás helyének folyamatos váltogatása csökkenti ezeknek a reakcióknak a kockázatát. A reakciók rendszerint néhány

nap vagy néhány hét alatt megszűnnek. A beadás helyén jelentkező reakciók ritkán az Actrapid kezelés leállítását tehetik szükségessé.

Actrapid kombinációja pioglitazonnal

Szívelégtelenség eseteit jelentették pioglitazon inzulinnal történő együttes alkalmazásakor, különösen olyan betegeknél, akik a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkeztek. A pioglitazon és az Actrapid együttes alkalmazásának mérlegelésekor gondolni kell erre. Amennyiben a kombinációt alkalmazzák, a betegeknél figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testsúlynövekedést és az ödémát. A pioglitazon-kezelést meg kell szakítani, amennyiben a kardiális tünetek romlanak.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszerről ismert, hogy befolyásolja a glükóz metabolizmusát.

A következő anyagok csökkenthetik a beteg inzulinigényét:

Orális antidiabetikus gyógyszerek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), béta-blokkolók, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, anabolikus szteroidok és szulfonamidok.

A következő anyagok növelhetik a beteg inzulinigényét:

Orális fogamzásgátlók, tiazidok, glükokortikoidok, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok, növekedési hormon és danazol.

A béta-blokkolók elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit.

Az oktreotid/lanreotid növelheti is, de csökkentheti is az inzulinigényt.

Az alkohol fokozhatja is, de csökkentheti is az inzulin vércukorszintet csökkentő hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A diabetes terhesség alatti inzulinkezelésével kapcsolatosan nincsenek korlátozások, mivel az inzulin nem jut át a placentán.

Mind a hypoglykaemia, mind a hyperglykaemia – ami nem megfelelően kontrollált diabetes terápia esetén előfordulhat – növeli a méhen belüli fejlődési rendellenesség és halál kockázatát. A diabeteses terhes nők kezelésekor intenzív vércukor kontroll és ellenőrzés javasolt a terhesség egész ideje alatt, és a terhesség tervezésekor. Az első trimeszterben rendszerint csökken az inzulinigény, azután a második és harmadik trimeszterben fokozatosan nő. Szülés után az inzulinszükséglet rendszerint gyorsan visszatér a terhességet megelőző szintre.

Szoptatás

A szoptatás ideje alatt nem kell korlátozni az Actrapid kezelést. A szoptató anya inzulinkezelése nem jelent kockázatot a csecsemőre, az Actrapid adagjának módosítására azonban szükség lehet.

Termékenység

A humán inzulinnal állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen, a termékenységre gyakorolt mellékhatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A hypoglykaemia következtében a beteg koncentráló képessége és reakciókészsége károsodhat. Ez kockázatot jelenthet azokban az esetekben, amikor ezek a képességek különösen fontosak (pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés).

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy fokozott elővigyázatossággal igyekezzenek elkerülni a hypoglykaemiát vezetéskor. Ez különösen azok esetében fontos, akiknél csökkent vagy hiányzik a hypoglykaemia figyelmeztető jelei iránti érzékenység, vagy akiknek gyakran vannak hypoglykaemiás epizódjai. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A kezelés során jelentett leggyakoribb mellékhatás a hypoglykaemia. A hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változik, lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” szakaszt.

Az inzulinkezelés kezdetekor fénytörési rendellenességek, ödéma és az injekció beadásának helyén reakciók (fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés) jelentkezhetnek. Ezek a reakciók általában átmeneti jellegűek. A vércukoranyagcserében bekövetkező hirtelen javulás akut fájdalmas neuropathiával járhat, ami rendszerint reverzibilis. Az inzulinkezelés intenzifikálása a hirtelen javuló glikémiás kontroll révén a diabeteses retinopathia átmeneti rosszabbodásával társulhat, míg a hosszú távon jó glikémiás kontroll csökkenti a diabeteses retinopathia progressziójának kockázatát.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbiakban felsorolt mellékhatások klinikai vizsgálatokból származnak és MedDRA gyakoriság valamint szervrendszeri kategóriák szerint lettek osztályozva. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenció alapján határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Csalánkiütés, bőrkiütés

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Anaphylaxiás reakciók*

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori – Hypoglykaemia*

betegségek és tünetek

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Perifériás neuropathia (fájdalmas neuropathia)

tünetek

 

Szembetegségek és szemészeti

Nem gyakori – Fénytörési rendellenességek

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Diabeteses retinopathia

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet

Nem gyakori – Lipodystrophia*

betegségei és tünetei

 

 

 

Általános tünetek, az

Nem gyakori – Injekciózás helyén fellépő reakciók

alkalmazás helyén fellépő

 

reakciók

Nem gyakori – Ödéma

 

 

* lásd „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása”

 

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Anaphylaxiás reakciók

A generalizált túlérzékenységi reakciók (köztük a generalizált bőrkiütés, a viszketés, a verejtékezés, az emésztőszervi panaszok, az angioneurotikus ödéma, a légzési nehézségek, a szívdobogásérzés és vérnyomáscsökkenés) előfordulása nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes lehet.

Hypoglykaemia

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hypoglykaemia. Akkor jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. A súlyos hypoglykaemia eszméletvesztéshez és/vagy görcsrohamhoz vezethet, és átmeneti vagy tartós agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A hypoglykaemia tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: hideg verejtékezés, hűvös és sápadt bőr, kimerültség, nyugtalanság vagy remegés, szorongás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, zavartság, koncentrálási nehézség, álmosság, rendkívüli éhség, a látásban bekövetkező változások, fejfájás, émelygés és szívdobogásérzés.

A klinikai vizsgálatokban a hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változott.

Lipodystrophia

A lipodystrophia (beleértve a lipohypertrophiát és a lipoatrophiát is) előfordulhat az injekció beadásának helyén. Az injekció beadási helyének az adott injekció beadási területen belüli folyamatos váltogatása csökkenti ezen rekciók kialakulásának a kockázatát.

Gyermekek

A gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az idős betegek és a vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az inzulinok esetében a túladagolásnak nincs konkrét meghatározása. A hypoglykaemia azonban egymást követő stádiumokban alakulhat ki, ha az alkalmazott adag túl nagy a beteg inzulinigényéhez viszonyítva:

Az enyhe hypoglykaemiás epizódokat glükóz vagy cukortartalmú termékek szájon át történő adásával lehet kezelni. Ajánlatos ezért, hogy a diabeteses beteg mindig hordjon magánál cukortartalmú terméket.

A súlyos hypoglykaemiás epizódok, amikor a beteg eszméletlen, glükagonnal kezelhetők (0,5-től 1,0 mg-ig), amit az erre betanított személy ad be intramuscularisan vagy subcutan;

illetve egészségügyi szakember által intravénásan alkalmazott glükózzal. Intravénásan glükózt kell adni, ha a beteg 10-15 percen belül nem reagál a glükagonra.

Az eszmélet visszanyerésekor szájon át adott szénhidrát javasolt a beteg számára a visszaesés elkerülése érdekében.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia. Inzulinok és analógjaik injekcióhoz, gyors hatású, (humán) inzulin. ATC kód: A10AB01.

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az inzulin vércukorcsökkentő hatása annak következtében jön létre, hogy egyrészt az izom- és zsírsejteken található inzulinreceptorokhoz kötődve elősegíti a sejtek glükóz felvételét, másrészt ezzel egyidejűleg gátolja a májból történő glükóz kibocsátást.

Egy intenzív osztályon végzett, a hyperglykaemia (10 mmol/l feletti vércukorszint) kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálat során, melyben nagy sebészeti beavatkozásra kerülő 204 cukorbeteg és 1344 nem cukorbeteg vett részt, azt tapasztalták, hogy az Actrapid intravénás alkalmazásával elért normoglykaemia (4,4-6,1 mmol/l-es vércukorszint) a mortalitást 42%-al csökkentette (8% vs. 4,6%)

Az Actrapid gyors hatású inzulin.

Hatása ½ órán belül jelentkezik, maximális hatását 1,5-3,5 órán belül éri el, és teljes hatástartama körülbelül 7-8 óra.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az inzulin felezési ideje a vérkeringésben néhány perc. Ennek következtében egy inzulinkészítmény idő-hatás profilját egyedül felszívódási jellemzői határozzák meg.

Ezt a folyamatot több tényező befolyásolja (pl. az inzulinadag, az injekció beadásának módja és helye, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a diabetes típusa). Az inzulinok farmakokinetikáját ezért mind a betegekben, mind az egyes betegek közötti számottevő változatosság befolyásolja.

Felszívódás

A maximális plazmakoncentrációt a subcutan beadást követő 1,5-2,5 órán belül éri el.

Eloszlás

A keringő inzulin antitestek kivételével (amennyiben jelen vannak) nem tapasztaltak nagymértékű plazmakötődést.

Metabolizmus

A humán inzulin inzulin-proteáz vagy más inzulinbontó enzimek, esetleg protein-diszulfid izomeráz révén bomlik le. A humán inzulin molekulán számos hasadási (hidrolízis) helyet feltételeznek. A hasadással keletkezett metabolitok egyike sem aktív.

Elimináció

A terminális felezési időt a bőr alatti szövetből történő felszívódási sebesség határozza meg. A terminális felezési idő (t½) ennélfogva inkább a felszívódás mértékét, mintsem a plazmában található

inzulin eliminációjának a mértékét jellemzi. (A vérben található inzulin felezési ideje néhány perc.). A vizsgálatok alapján a terminális felezési idő 2-5 óra.

Gyermekek

Az Actrapid farmakokinetikai profilját kis számú (n=18) cukorbeteg gyermeken (6-12 éves kor között) és serdülőn (13-17 éves kor között) vizsgálták. Bár az adatok korlátozottak, mégis arra utalnak, hogy a farmakokinetikai profil a gyermekekben és a serdülőkben a felnőttekéhez hasonló lehet. Mindemellett a Cmax különböző volt az egyes korcsoportoknál, ami aláhúzza az adag individuális titrálásának fontosságát.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózis toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem- klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Cink-klorid

Glicerin

Metakrezol

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Sósav (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Inzulin gyógyszert csak olyan vegyületekhez szabad adni, melyekről ismert, hogy azokkal kompatibilis. Az inzulin oldathoz adott gyógyszerek az inzulin bomlását okozhatják, pl. tiol- vagy szulfit tartalmú gyógyszerek.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 30 hónap.

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: A készítmény legfeljebb 6 hétig tartható el. Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

6.4 Különleges tárolási előírások

Felbontás előtt: Hűtőszekrényben (2°C - 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében a patront tartsa a dobozában.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

3 ml oldat (I-es típusú üveg) patronban (brómbutil/poliizoprén) gumi lezárással és (brómbutil) dugattyúval.

1, 5 és 10 patront tartalmazó kiszerelések. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A tűket és az Actrapid Penfill patront nem szabad másokkal közösen használni. A patront tilos újratölteni.

Ezt a gyógyszert nem szabad felhasználni, ha úgy látja, hogy az oldat nem tiszta, színtelen és vizes állagú.

Azt az Actrapid injekciót, amelyik megfagyott, nem szabad felhasználni.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tűt minden egyes injekció beadása után dobja ki.

Actrapid injekciót használó betegek vészhelyzetbe kerülésekor (hospitalizáció vagy az inzulinadagoló toll hibája esetén) az Actrapid injekció E100-as inzulin fecskendővel kiszívható a patronból.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Novo Nordisk A/S

Novo Allé

DK-2880 Bagsværd

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/02/230/005

EU/1/02/230/006

EU/1/02/230/007

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. október 7.

A forgalomba hozatali engedély utolsó megújításának dátuma: 2007. szeptember 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Actrapid InnoLet 100 nemzetközi egység/ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban.

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 előretöltött injekciós toll 3 ml-t tartalmaz, ami 300 nemzetközi egységgel egyenértékű. 1 ml oldat 100 nemzetközi egység (3,5 mg-al egyenértékű) humán inzulint tartalmaz*.

*A humán inzulint Saccharomyces cerevisiae-ben, rekombináns DNS technológiával állítják elő.

Ismert hatású segédanyagok:

Az Actrapid kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag nátriumot tartalmaz, azaz az Actrapid gyakorlatilag nátriummentes.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Az oldat tiszta, színtelen és vizes állagú.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Actrapid a diabetes mellitus kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A humán inzulinok hatáserősségét nemzetközi egységekben fejezik ki.

Az Actrapid adagolását egyénileg és a beteg szükségletének megfelelően kell meghatározni. Főétkezés vagy köztes étkezés előtt önmagában vagy intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinnal kombinálva alkalmazható.

Az egyéni inzulinszükséglet rendszerint 0,3 és 1,0 nemzetközi egység/kg/nap közötti. Az adag módosítására lehet szükség, ha a beteg fizikai aktivitása növekszik, megváltoztatja szokásos étrendjét vagy egyidejű egyéb betegség esetén.

Különleges betegcsoportok

Idősek (≥ 65 év)

Az Actrapid alkalmazható idős betegeknél.

Idős betegeknél a vércukor fokozott ellenőrzésére és az inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodás csökkentheti a beteg inzulinigényét.

Vese- vagy májkárosodott betegeknél a vércukorszint fokozott ellenőrzésére és a humán inzulin adag

egyéni beállítására van szükség.

Gyermekek

Az Actrapid alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

Más inzulin gyógyszerről történő átállításkor az Actrapid adagjának és a bázis inzulin adagjának módosítására lehet szükség.

Az átállítás ideje alatt és az azt követő hetekben a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd

4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Actrapid gyors hatású humán inzulin és intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinokkal kombinálva alkalmazható.

Az Actrapid injekciót subcutan alkalmazzák a hasfal, a comb, a gluteális vagy a deltoid régióban. A redőbe emelt bőrbe történő injekciózás minimálisra csökkenti az intramuscularis beadás veszélyét. A tűt legalább 6 másodpercig a bőr alatt kell hagyni annak érdekében, hogy a teljes adag biztosan beadásra kerüljön. A lipodystrophia kockázatának csökkentése érdekében a beadás helyét mindig váltogatni kell ugyanazon a régión belül. A hasfalba adott subcutan injekció gyorsabban szívódik fel, mint a más helyre beadott injekció. A hatástartam az adag, a beadás helye, a véráramlás, a hőmérséklet és a testmozgás mértéke szerint változik.

Az injekciót 30 percen belül szénhidrátot tartalmazó főétkezésnek vagy köztes étkezésnek kell követnie.

A pumpa katéterekben keletkező kicsapódás kockázata miatt, az Actrapid nem alkalmazható inzulin pumpákban folyamatos subcutan inzulin infúzióban.

InnoLet injekciós tollal történő alkalmazás

Az Actrapid InnoLet egy előretöltött injekciós toll, amit legfeljebb 8 mm hosszú NovoFine vagy NovoTwist egyszer használatos tűkkel történő használatra terveztek. Az InnoLet injekciós tollal 1-50 egység közötti, 1 egységnyi pontossággal beállított adag adható be.

Az Actrapid InnoLet részletes használati utasításokat tartalmazó betegtájékoztatóval együtt kerül forgalomba, ezeket az utasításokat be kell tartani.

Intravénás alkalmazás

Ha szükséges, az Actrapid intravénásan is alkalmazható. Intravénásan csak egészségügyi szakember adhatja be.

Intravénás alkalmazásra szobahőmérsékleten 24 órán át stabil az az infúziós rendszer, amely az Actrapid injekció felhasználásával készült, és az infúziós folyadékban 0,05 nemzetközi egység/ml és 1,0 nemzetközi egység/ml közötti koncentrációban humán inzulint, továbbá 0,9% nátrium-kloridot, 5% vagy 10% glükózt és 40 mmol/l kálium-kloridot tartalmaz polipropilén infúziós zsákban. Bár az infúzió az idő előrehaladtával stabil marad, kezdetben az inzulin bizonyos mennyisége az infúziós zsák anyagához kötődik. Inzulin infúzió során a vércukorszintet monitorozni kell.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A különböző időzónák közötti utazás előtt a betegnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, mert ez azt jelentheti, hogy a betegnek más időpontokban kell étkeznie és alkalmaznia az inzulint.

Hyperglykaemia

Az elégtelen adagolás vagy a kezelés megszakítása – különösen 1-es típusú cukorbetegségben – hyperglykaemiához és diabeteses ketoacidosishoz vezethet.

A hyperglykaemia első tünetei rendszerint fokozatosan, órák vagy napok alatt alakulnak ki, melyek a következők lehetnek: szomjúságérzés, gyakori vizeletürítés, nausea, hányás, álmosság, kipirult és száraz bőr, szájszárazság, étvágytalanság, valamint aceton szagú lehelet.

1-es típusú diabetesben a kezeletlen hyperglykaemiás epizódok végül diabeteses ketoacidosishoz vezetnek, ami életveszélyes állapot.

Hypoglykaemia

Az étkezés kihagyása, vagy a szokásostól eltérő, fokozott testmozgás hypoglykaemiához vezethet.

Hypoglykaemia jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. Hypoglykaemia vagy hypoglykaemia gyanúja esetén, az Actrapid injekciót nem szabad beadni. A beteg vércukorszintjének stabilizálódása után, meg kell fontolni az adag módosítását (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Azok a betegek, akiknél jelentősen javult a glikémiás kontroll, pl. intenzív inzulinkezelés következtében, a hypoglykaemiára figyelmeztető szokásos tüneteik megváltozását tapasztalhatják, és ennek megfelelően kell őket tanáccsal ellátni. Régóta fennálló diabetes esetén a szokásos figyelmeztető tünetek megszűnhetnek.

Egyidejű betegségek - különösen a fertőzések és a lázas állapotok - általában megnövelik a betegek inzulinigényét. Egyidejű vesebetegség, májbetegség vagy a mellékvesét, az agyalapi mirigyet vagy a pajzsmirigyet érintő társbetegség szükségessé teheti az inzulinadag módosítását.

Amikor a beteget az egyik típusú inzulinról egy másik típusúra állítják át, a hypoglykaemia korai figyelmeztető tünetei megváltozhatnak, vagy kevésbé kifejezettek lehetnek, mint az előző inzulinjuk mellett.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

A beteg átállítása más típusú vagy gyártmányú inzulinra szoros orvosi felügyelet mellett történjen. Az alkalmazott inzulin hatáserősségének, gyártmányának (gyártó), típusának, eredetének (állati inzulin, humán inzulin, vagy inzulinanalóg) és/vagy előállítási módjának (rekombináns DNS, illetve állati eredetű inzulin) változtatása az adag módosítását teheti szükségessé. Más típusú inzulinról az Actrapid injekcióra átállított betegeknél a napi injekciók számának növelésére, vagy a megszokott inzulinadagjuk változtatására lehet szükség. Amennyiben módosítás szükséges, akkor az történhet az első adagtól kezdve, vagy az első néhány hét illetve hónap alatt.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók

Mint minden inzulinkezelés során, a beadás helyén reakciók jelentkezhetnek, köztük fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés. Egy adott területen belül a beadás helyének folyamatos váltogatása csökkenti ezeknek a reakcióknak a kockázatát. A reakciók rendszerint néhány

nap vagy néhány hét alatt megszűnnek. A beadás helyén jelentkező reakciók ritkán az Actrapid kezelés leállítását tehetik szükségessé.

Actrapid kombinációja pioglitazonnal

Szívelégtelenség eseteit jelentették pioglitazon inzulinnal történő együttes alkalmazásakor, különösen olyan betegeknél, akik a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkeztek. A pioglitazon és az Actrapid együttes alkalmazásának mérlegelésekor gondolni kell erre. Amennyiben a kombinációt alkalmazzák, a betegeknél figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testsúlynövekedést és az ödémát. A pioglitazon-kezelést meg kell szakítani, amennyiben a kardiális tünetek romlanak.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszerről ismert, hogy befolyásolja a glükóz metabolizmusát.

A következő anyagok csökkenthetik a beteg inzulinigényét:

Orális antidiabetikus gyógyszerek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), béta-blokkolók, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, anabolikus szteroidok és szulfonamidok.

A következő anyagok növelhetik a beteg inzulinigényét:

Orális fogamzásgátlók, tiazidok, glükokortikoidok, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok, növekedési hormon és danazol.

A béta-blokkolók elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit.

Az oktreotid/lanreotid növelheti is, de csökkentheti is az inzulinigényt.

Az alkohol fokozhatja is, de csökkentheti is az inzulin vércukorszintet csökkentő hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A diabetes terhesség alatti inzulinkezelésével kapcsolatosan nincsenek korlátozások, mivel az inzulin nem jut át a placentán.

Mind a hypoglykaemia, mind a hyperglykaemia – ami nem megfelelően kontrollált diabetes terápia esetén előfordulhat – növeli a méhen belüli fejlődési rendellenesség és halál kockázatát. A diabeteses terhes nők kezelésekor intenzív vércukor kontroll és ellenőrzés javasolt a terhesség egész ideje alatt, és a terhesség tervezésekor. Az első trimeszterben rendszerint csökken az inzulinigény, azután a második és harmadik trimeszterben fokozatosan nő. Szülés után az inzulinszükséglet rendszerint gyorsan visszatér a terhességet megelőző szintre.

Szoptatás

A szoptatás ideje alatt nem kell korlátozni az Actrapid kezelést. A szoptató anya inzulinkezelése nem jelent kockázatot a csecsemőre, az Actrapid adagjának módosítására azonban szükség lehet.

Termékenység

A humán inzulinnal állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen, a termékenységre gyakorolt mellékhatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A hypoglykaemia következtében a beteg koncentráló képessége és reakciókészsége károsodhat. Ez kockázatot jelenthet azokban az esetekben, amikor ezek a képességek különösen fontosak (pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés).

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy fokozott elővigyázatossággal igyekezzenek elkerülni a hypoglykaemiát vezetéskor. Ez különösen azok esetében fontos, akiknél csökkent vagy hiányzik a hypoglykaemia figyelmeztető jelei iránti érzékenység, vagy akiknek gyakran vannak hypoglykaemiás epizódjai. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A kezelés során jelentett leggyakoribb mellékhatás a hypoglykaemia. A hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változik, lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” szakaszt.

Az inzulinkezelés kezdetekor fénytörési rendellenességek, ödéma és az injekció beadásának helyén reakciók (fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés) jelentkezhetnek. Ezek a reakciók általában átmeneti jellegűek. A vércukoranyagcserében bekövetkező hirtelen javulás akut fájdalmas neuropathiával járhat, ami rendszerint reverzibilis. Az inzulinkezelés intenzifikálása a hirtelen javuló glikémiás kontroll révén a diabeteses retinopathia átmeneti rosszabbodásával társulhat, míg a hosszú távon jó glikémiás kontroll csökkenti a diabeteses retinopathia progressziójának kockázatát.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbiakban felsorolt mellékhatások klinikai vizsgálatokból származnak és MedDRA gyakoriság valamint szervrendszeri kategóriák szerint lettek osztályozva. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenció alapján határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Csalánkiütés, bőrkiütés

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Anaphylaxiás reakciók*

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori – Hypoglykaemia*

betegségek és tünetek

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Perifériás neuropathia (fájdalmas neuropathia)

tünetek

 

Szembetegségek és szemészeti

Nem gyakori – Fénytörési rendellenességek

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Diabeteses retinopathia

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet

Nem gyakori – Lipodystrophia*

betegségei és tünetei

 

 

 

Általános tünetek, az

Nem gyakori – Injekciózás helyén fellépő reakciók

alkalmazás helyén fellépő

 

reakciók

Nem gyakori – Ödéma

 

 

* lásd „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása”

 

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Anaphylaxiás reakciók

A generalizált túlérzékenységi reakciók (köztük a generalizált bőrkiütés, a viszketés, a verejtékezés, az emésztőszervi panaszok, az angioneurotikus ödéma, a légzési nehézségek, a szívdobogásérzés és vérnyomáscsökkenés) előfordulása nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes lehet.

Hypoglykaemia

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hypoglykaemia. Akkor jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. A súlyos hypoglykaemia eszméletvesztéshez és/vagy görcsrohamhoz vezethet, és átmeneti vagy tartós agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A hypoglykaemia tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: hideg verejtékezés, hűvös és sápadt bőr, kimerültség, nyugtalanság vagy remegés, szorongás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, zavartság, koncentrálási nehézség, álmosság, rendkívüli éhség, a látásban bekövetkező változások, fejfájás, émelygés és szívdobogásérzés.

A klinikai vizsgálatokban a hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változott.

Lipodystrophia

A lipodystrophia (beleértve a lipohypertrophiát és a lipoatrophiát is) előfordulhat az injekció beadásának helyén. Az injekció beadási helyének az adott injekció beadási területen belüli folyamatos váltogatása csökkenti ezen rekciók kialakulásának a kockázatát.

Gyermekek

A gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az idős betegek és a vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az inzulinok esetében a túladagolásnak nincs konkrét meghatározása. A hypoglykaemia azonban egymást követő stádiumokban alakulhat ki, ha az alkalmazott adag túl nagy a beteg inzulinigényéhez viszonyítva:

Az enyhe hypoglykaemiás epizódokat glükóz vagy cukortartalmú termékek szájon át történő adásával lehet kezelni. Ajánlatos ezért, hogy a diabeteses beteg mindig hordjon magánál cukortartalmú terméket.

A súlyos hypoglykaemiás epizódok, amikor a beteg eszméletlen, glükagonnal kezelhetők (0,5-től 1,0 mg-ig), amit az erre betanított személy ad be intramuscularisan vagy subcutan;

illetve egészségügyi szakember által intravénásan alkalmazott glükózzal. Intravénásan glükózt kell adni, ha a beteg 10-15 percen belül nem reagál a glükagonra.

Az eszmélet visszanyerésekor szájon át adott szénhidrát javasolt a beteg számára a visszaesés elkerülése érdekében.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia. Inzulinok és analógjaik injekcióhoz, gyors hatású, (humán) inzulin. ATC kód: A10AB01.

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az inzulin vércukorcsökkentő hatása annak következtében jön létre, hogy egyrészt az izom- és zsírsejteken található inzulinreceptorokhoz kötődve elősegíti a sejtek glükóz felvételét, másrészt ezzel egyidejűleg gátolja a májból történő glükóz kibocsátást.

Egy intenzív osztályon végzett, a hyperglykaemia (10 mmol/l feletti vércukorszint) kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálat során, melyben nagy sebészeti beavatkozásra kerülő 204 cukorbeteg és 1344 nem cukorbeteg vett részt, azt tapasztalták, hogy az Actrapid intravénás alkalmazásával elért normoglykaemia (4,4-6,1 mmol/l-es vércukorszint) a mortalitást 42%-al csökkentette (8% vs. 4,6%)

Az Actrapid gyors hatású inzulin.

Hatása ½ órán belül jelentkezik, maximális hatását 1,5-3,5 órán belül éri el, és teljes hatástartama körülbelül 7-8 óra.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az inzulin felezési ideje a vérkeringésben néhány perc. Ennek következtében egy inzulinkészítmény idő-hatás profilját egyedül felszívódási jellemzői határozzák meg.

Ezt a folyamatot több tényező befolyásolja (pl. az inzulinadag, az injekció beadásának módja és helye, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a diabetes típusa). Az inzulinok farmakokinetikáját ezért mind a betegekben, mind az egyes betegek közötti számottevő változatosság befolyásolja.

Felszívódás

A maximális plazmakoncentrációt a subcutan beadást követő 1,5-2,5 órán belül éri el.

Eloszlás

A keringő inzulin antitestek kivételével (amennyiben jelen vannak) nem tapasztaltak nagymértékű plazmakötődést.

Metabolizmus

A humán inzulin inzulin-proteáz vagy más inzulinbontó enzimek, esetleg protein-diszulfid izomeráz révén bomlik le. A humán inzulin molekulán számos hasadási (hidrolízis) helyet feltételeznek. A hasadással keletkezett metabolitok egyike sem aktív.

Elimináció

A terminális felezési időt a bőr alatti szövetből történő felszívódási sebesség határozza meg. A terminális felezési idő (t½) ennélfogva inkább a felszívódás mértékét, mintsem a plazmában található

inzulin eliminációjának a mértékét jellemzi. (A vérben található inzulin felezési ideje néhány perc.). A vizsgálatok alapján a terminális felezési idő 2-5 óra.

Gyermekek

Az Actrapid farmakokinetikai profilját kis számú (n=18) cukorbeteg gyermeken (6-12 éves kor között) és serdülőn (13-17 éves kor között) vizsgálták. Bár az adatok korlátozottak, mégis arra utalnak, hogy a farmakokinetikai profil a gyermekekben és a serdülőkben a felnőttekéhez hasonló lehet. Mindemellett a Cmax különböző volt az egyes korcsoportoknál, ami aláhúzza az adag individuális titrálásának fontosságát.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózis toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem- klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Cink-klorid

Glicerin

Metakrezol

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Sósav (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Inzulin gyógyszert csak olyan vegyületekhez szabad adni, melyekről ismert, hogy azokkal kompatibilis. Az inzulin oldathoz adott gyógyszerek az inzulin bomlását okozhatják, pl. tiol- vagy szulfit tartalmú gyógyszerek.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 30 hónap.

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: A készítmény legfeljebb 6 hétig tartható el. Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

6.4 Különleges tárolási előírások

Felbontás előtt: Hűtőszekrényben (2°C - 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében tartsa a kupakot az InnoLet injekciós tollon.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

3 ml oldat (I-es típusú üveg) patronban (brómbutil/poliizoprén) gumi lezárással és (brómbutil) dugattyúval, mely egy polipropilénből készült, előretöltött, többadagos, eldobható injekciós tollban van.

1, 5 és 10 előretöltött injekciós tollat tartalmazó kiszerelések. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A tűket és az Actrapid InnoLet injekciót nem szabad másokkal közösen használni. A patront tilos újratölteni.

Ezt a gyógyszert nem szabad felhasználni, ha úgy látja, hogy az oldat nem tiszta, színtelen és vizes állagú.

Azt az Actrapid injekciót, amelyik megfagyott, nem szabad felhasználni.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tűt minden egyes injekció beadása után dobja ki.

Actrapid injekciót használó betegek vészhelyzetbe kerülésekor (hospitalizáció vagy az inzulinadagoló toll hibája esetén) az Actrapid injekció E100-as inzulin fecskendővel kiszívható az InnoLet injekciós tollból.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Novo Nordisk A/S

Novo Allé

DK-2880 Bagsværd

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/02/230/010

EU/1/02/230/011

EU/1/02/230/012

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. október 7.

A forgalomba hozatali engedély utolsó megújításának dátuma: 2007. szeptember 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

Actrapid FlexPen 100 nemzetközi egység/ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban.

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 előretöltött injekciós toll 3 ml-t tartalmaz, ami 300 nemzetközi egységgel egyenértékű. 1 ml oldat 100 nemzetközi egység (3,5 mg-al egyenértékű) humán inzulint tartalmaz*.

*A humán inzulint Saccharomyces cerevisiae-ben, rekombináns DNS technológiával állítják elő.

Ismert hatású segédanyagok:

Az Actrapid kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per adag nátriumot tartalmaz, azaz az Actrapid gyakorlatilag nátriummentes.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Az oldat tiszta, színtelen és vizes állagú.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az Actrapid a diabetes mellitus kezelésére javallott.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A humán inzulinok hatáserősségét nemzetközi egységekben fejezik ki.

Az Actrapid adagolását egyénileg és a beteg szükségletének megfelelően kell meghatározni. Főétkezés vagy köztes étkezés előtt önmagában vagy intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinnal kombinálva alkalmazható.

Az egyéni inzulinszükséglet rendszerint 0,3 és 1,0 nemzetközi egység/kg/nap közötti. Az adag módosítására lehet szükség, ha a beteg fizikai aktivitása növekszik, megváltoztatja szokásos étrendjét vagy egyidejű egyéb betegség esetén.

Különleges betegcsoportok

Idősek (≥ 65 év)

Az Actrapid alkalmazható idős betegeknél.

Idős betegeknél a vércukor fokozott ellenőrzésére és az inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Vese- és májkárosodás

Vese- vagy májkárosodás csökkentheti a beteg inzulinigényét.

Vese- vagy májkárosodott betegeknél a vércukorszint fokozott ellenőrzésére és a humán inzulin adag egyéni beállítására van szükség.

Gyermekek

Az Actrapid alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

Más inzulin gyógyszerről történő átállításkor az Actrapid adagjának és a bázis inzulin adagjának módosítására lehet szükség.

Az átállítás ideje alatt és az azt követő hetekben a vércukorszint szoros ellenőrzése ajánlott (lásd

4.4 pont).

Az alkalmazás módja

Az Actrapid gyors hatású humán inzulin és intermedier, illetve hosszú hatástartamú inzulinokkal kombinálva alkalmazható.

Az Actrapid injekciót subcutan alkalmazzák a hasfal, a comb, a gluteális vagy a deltoid régióban. A redőbe emelt bőrbe történő injekciózás minimálisra csökkenti az intramuscularis beadás veszélyét. A tűt legalább 6 másodpercig a bőr alatt kell hagyni annak érdekében, hogy a teljes adag biztosan beadásra kerüljön. A lipodystrophia kockázatának csökkentése érdekében a beadás helyét mindig váltogatni kell ugyanazon a régión belül. A hasfalba adott subcutan injekció gyorsabban szívódik fel, mint a más helyre beadott injekció. A hatástartam az adag, a beadás helye, a véráramlás, a hőmérséklet és a testmozgás mértéke szerint változik.

Az injekciót 30 percen belül szénhidrátot tartalmazó főétkezésnek vagy köztes étkezésnek kell követnie.

A pumpa katéterekben keletkező kicsapódás kockázata miatt, az Actrapid nem alkalmazható inzulin pumpákban folyamatos subcutan inzulin infúzióban.

FlexPen injekciós tollal történő alkalmazás

Az Actrapid FlexPen egy előretöltött injekciós toll, amit legfeljebb 8 mm hosszú NovoFine vagy NovoTwist egyszer használatos tűkkel történő használatra terveztek. A FlexPen injekciós tollal 1-60 egység közötti, 1 egységnyi pontossággal beállított adag adható be.

Az Actrapid FlexPen részletes használati utasításokat tartalmazó betegtájékoztatóval együtt kerül forgalomba, ezeket az utasításokat be kell tartani.

Intravénás alkalmazás

Ha szükséges, az Actrapid intravénásan is alkalmazható. Intravénásan csak egészségügyi szakember adhatja be.

Intravénás alkalmazásra szobahőmérsékleten 24 órán át stabil az az infúziós rendszer, amely az Actrapid injekció felhasználásával készült, és az infúziós folyadékban 0,05 nemzetközi egység/ml és 1,0 nemzetközi egység/ml közötti koncentrációban humán inzulint, továbbá 0,9% nátrium-kloridot, 5% vagy 10% glükózt és 40 mmol/l kálium-kloridot tartalmaz polipropilén infúziós zsákban. Bár az infúzió az idő előrehaladtával stabil marad, kezdetben az inzulin bizonyos mennyisége az infúziós zsák anyagához kötődik. Inzulin infúzió során a vércukorszintet monitorozni kell.

4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A különböző időzónák közötti utazás előtt a betegnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, mert ez azt jelentheti, hogy a betegnek más időpontokban kell étkeznie és alkalmaznia az inzulint.

Hyperglykaemia

Az elégtelen adagolás vagy a kezelés megszakítása – különösen 1-es típusú cukorbetegségben – hyperglykaemiához és diabeteses ketoacidosishoz vezethet.

A hyperglykaemia első tünetei rendszerint fokozatosan, órák vagy napok alatt alakulnak ki, melyek a következők lehetnek: szomjúságérzés, gyakori vizeletürítés, nausea, hányás, álmosság, kipirult és száraz bőr, szájszárazság, étvágytalanság, valamint aceton szagú lehelet.

1-es típusú diabetesben a kezeletlen hyperglykaemiás epizódok végül diabeteses ketoacidosishoz vezetnek, ami életveszélyes állapot.

Hypoglykaemia

Az étkezés kihagyása, vagy a szokásostól eltérő, fokozott testmozgás hypoglykaemiához vezethet.

Hypoglykaemia jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. Hypoglykaemia vagy hypoglykaemia gyanúja esetén, az Actrapid injekciót nem szabad beadni. A beteg vércukorszintjének stabilizálódása után, meg kell fontolni az adag módosítását (lásd 4.8 és 4.9 pont).

Azok a betegek, akiknél jelentősen javult a glikémiás kontroll, pl. intenzív inzulinkezelés következtében, a hypoglykaemiára figyelmeztető szokásos tüneteik megváltozását tapasztalhatják, és ennek megfelelően kell őket tanáccsal ellátni. Régóta fennálló diabetes esetén a szokásos figyelmeztető tünetek megszűnhetnek.

Egyidejű betegségek - különösen a fertőzések és a lázas állapotok - általában megnövelik a betegek inzulinigényét. Egyidejű vesebetegség, májbetegség vagy a mellékvesét, az agyalapi mirigyet vagy a pajzsmirigyet érintő társbetegség szükségessé teheti az inzulinadag módosítását.

Amikor a beteget az egyik típusú inzulinról egy másik típusúra állítják át, a hypoglykaemia korai figyelmeztető tünetei megváltozhatnak, vagy kevésbé kifejezettek lehetnek, mint az előző inzulinjuk mellett.

Átállítás más inzulin gyógyszerről

A beteg átállítása más típusú vagy gyártmányú inzulinra szoros orvosi felügyelet mellett történjen. Az alkalmazott inzulin hatáserősségének, gyártmányának (gyártó), típusának, eredetének (állati inzulin, humán inzulin, vagy inzulinanalóg) és/vagy előállítási módjának (rekombináns DNS, illetve állati eredetű inzulin) változtatása az adag módosítását teheti szükségessé. Más típusú inzulinról az Actrapid injekcióra átállított betegeknél a napi injekciók számának növelésére, vagy a megszokott inzulinadagjuk változtatására lehet szükség. Amennyiben módosítás szükséges, akkor az történhet az első adagtól kezdve, vagy az első néhány hét illetve hónap alatt.

Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók

Mint minden inzulinkezelés során, a beadás helyén reakciók jelentkezhetnek, köztük fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés. Egy adott területen belül a beadás helyének folyamatos váltogatása csökkenti ezeknek a reakcióknak a kockázatát. A reakciók rendszerint néhány

nap vagy néhány hét alatt megszűnnek. A beadás helyén jelentkező reakciók ritkán az Actrapid kezelés leállítását tehetik szükségessé.

Actrapid kombinációja pioglitazonnal

Szívelégtelenség eseteit jelentették pioglitazon inzulinnal történő együttes alkalmazásakor, különösen olyan betegeknél, akik a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkeztek. A pioglitazon és az Actrapid együttes alkalmazásának mérlegelésekor gondolni kell erre. Amennyiben a kombinációt alkalmazzák, a betegeknél figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testsúlynövekedést és az ödémát. A pioglitazon-kezelést meg kell szakítani, amennyiben a kardiális tünetek romlanak.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Számos gyógyszerről ismert, hogy befolyásolja a glükóz metabolizmusát.

A következő anyagok csökkenthetik a beteg inzulinigényét:

Orális antidiabetikus gyógyszerek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), béta-blokkolók, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, anabolikus szteroidok és szulfonamidok.

A következő anyagok növelhetik a beteg inzulinigényét:

Orális fogamzásgátlók, tiazidok, glükokortikoidok, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok, növekedési hormon és danazol.

A béta-blokkolók elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit.

Az oktreotid/lanreotid növelheti is, de csökkentheti is az inzulinigényt.

Az alkohol fokozhatja is, de csökkentheti is az inzulin vércukorszintet csökkentő hatását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A diabetes terhesség alatti inzulinkezelésével kapcsolatosan nincsenek korlátozások, mivel az inzulin nem jut át a placentán.

Mind a hypoglykaemia, mind a hyperglykaemia – ami nem megfelelően kontrollált diabetes terápia esetén előfordulhat – növeli a méhen belüli fejlődési rendellenesség és halál kockázatát. A diabeteses terhes nők kezelésekor intenzív vércukor kontroll és ellenőrzés javasolt a terhesség egész ideje alatt, és a terhesség tervezésekor. Az első trimeszterben rendszerint csökken az inzulinigény, azután a második és harmadik trimeszterben fokozatosan nő. Szülés után az inzulinszükséglet rendszerint gyorsan visszatér a terhességet megelőző szintre.

Szoptatás

A szoptatás ideje alatt nem kell korlátozni az Actrapid kezelést. A szoptató anya inzulinkezelése nem jelent kockázatot a csecsemőre, az Actrapid adagjának módosítására azonban szükség lehet.

Termékenység

A humán inzulinnal állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen, a termékenységre gyakorolt mellékhatást.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A hypoglykaemia következtében a beteg koncentráló képessége és reakciókészsége károsodhat. Ez kockázatot jelenthet azokban az esetekben, amikor ezek a képességek különösen fontosak (pl. gépjárművezetés vagy gépkezelés).

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy fokozott elővigyázatossággal igyekezzenek elkerülni a hypoglykaemiát vezetéskor. Ez különösen azok esetében fontos, akiknél csökkent vagy hiányzik a hypoglykaemia figyelmeztető jelei iránti érzékenység, vagy akiknek gyakran vannak hypoglykaemiás epizódjai. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A kezelés során jelentett leggyakoribb mellékhatás a hypoglykaemia. A hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változik, lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” szakaszt.

Az inzulinkezelés kezdetekor fénytörési rendellenességek, ödéma és az injekció beadásának helyén reakciók (fájdalom, bőrpír, csalánkiütés, gyulladás, véraláfutás, duzzanat és viszketés) jelentkezhetnek. Ezek a reakciók általában átmeneti jellegűek. A vércukoranyagcserében bekövetkező hirtelen javulás akut fájdalmas neuropathiával járhat, ami rendszerint reverzibilis. Az inzulinkezelés intenzifikálása a hirtelen javuló glikémiás kontroll révén a diabeteses retinopathia átmeneti rosszabbodásával társulhat, míg a hosszú távon jó glikémiás kontroll csökkenti a diabeteses retinopathia progressziójának kockázatát.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbiakban felsorolt mellékhatások klinikai vizsgálatokból származnak és MedDRA gyakoriság valamint szervrendszeri kategóriák szerint lettek osztályozva. A gyakorisági kategóriákat az alábbi konvenció alapján határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Csalánkiütés, bőrkiütés

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Anaphylaxiás reakciók*

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori – Hypoglykaemia*

betegségek és tünetek

 

 

 

Idegrendszeri betegségek és

Nem gyakori – Perifériás neuropathia (fájdalmas neuropathia)

tünetek

 

Szembetegségek és szemészeti

Nem gyakori – Fénytörési rendellenességek

tünetek

 

 

Nagyon ritka – Diabeteses retinopathia

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet

Nem gyakori – Lipodystrophia*

betegségei és tünetei

 

 

 

Általános tünetek, az

Nem gyakori – Injekciózás helyén fellépő reakciók

alkalmazás helyén fellépő

 

reakciók

Nem gyakori – Ödéma

 

 

* lásd „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása”

 

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Anaphylaxiás reakciók

A generalizált túlérzékenységi reakciók (köztük a generalizált bőrkiütés, a viszketés, a verejtékezés, az emésztőszervi panaszok, az angioneurotikus ödéma, a légzési nehézségek, a szívdobogásérzés és vérnyomáscsökkenés) előfordulása nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes lehet.

Hypoglykaemia

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hypoglykaemia. Akkor jelentkezhet, ha az inzulinszükséglethez viszonyítva az inzulinadag túl magas. A súlyos hypoglykaemia eszméletvesztéshez és/vagy görcsrohamhoz vezethet, és átmeneti vagy tartós agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A hypoglykaemia tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: hideg verejtékezés, hűvös és sápadt bőr, kimerültség, nyugtalanság vagy remegés, szorongás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, zavartság, koncentrálási nehézség, álmosság, rendkívüli éhség, a látásban bekövetkező változások, fejfájás, émelygés és szívdobogásérzés.

A klinikai vizsgálatokban a hypoglykaemia gyakorisága a betegpopulációval, az adagolási renddel és a glikémiás kontroll mértékével változott.

Lipodystrophia

A lipodystrophia (beleértve a lipohypertrophiát és a lipoatrophiát is) előfordulhat az injekció beadásának helyén. Az injekció beadási helyének az adott injekció beadási területen belüli folyamatos váltogatása csökkenti ezen rekciók kialakulásának a kockázatát.

Gyermekek

A gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az idős betegek és a vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a forgalomba hozatal utáni és a klinikai vizsgálatok adatai alapján nem mutatott semmilyen különbséget az átlagpopulációban szerzett, szélesebb körű tapasztalatokhoz képest.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Az inzulinok esetében a túladagolásnak nincs konkrét meghatározása. A hypoglykaemia azonban egymást követő stádiumokban alakulhat ki, ha az alkalmazott adag túl nagy a beteg inzulinigényéhez viszonyítva:

Az enyhe hypoglykaemiás epizódokat glükóz vagy cukortartalmú termékek szájon át történő adásával lehet kezelni. Ajánlatos ezért, hogy a diabeteses beteg mindig hordjon magánál cukortartalmú terméket.

A súlyos hypoglykaemiás epizódok, amikor a beteg eszméletlen, glükagonnal kezelhetők (0,5-től 1,0 mg-ig), amit az erre betanított személy ad be intramuscularisan vagy subcutan;

illetve egészségügyi szakember által intravénásan alkalmazott glükózzal. Intravénásan glükózt kell adni, ha a beteg 10-15 percen belül nem reagál a glükagonra.

Az eszmélet visszanyerésekor szájon át adott szénhidrát javasolt a beteg számára a visszaesés elkerülése érdekében.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia. Inzulinok és analógjaik injekcióhoz, gyors hatású, (humán) inzulin. ATC kód: A10AB01.

Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

Az inzulin vércukorcsökkentő hatása annak következtében jön létre, hogy egyrészt az izom- és zsírsejteken található inzulinreceptorokhoz kötődve elősegíti a sejtek glükóz felvételét, másrészt ezzel egyidejűleg gátolja a májból történő glükóz kibocsátást.

Egy intenzív osztályon végzett, a hyperglykaemia (10 mmol/l feletti vércukorszint) kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálat során, melyben nagy sebészeti beavatkozásra kerülő 204 cukorbeteg és 1344 nem cukorbeteg vett részt, azt tapasztalták, hogy az Actrapid intravénás alkalmazásával elért normoglykaemia (4,4-6,1 mmol/l-es vércukorszint) a mortalitást 42%-al csökkentette (8% vs. 4,6%)

Az Actrapid gyors hatású inzulin.

Hatása ½ órán belül jelentkezik, maximális hatását 1,5-3,5 órán belül éri el, és teljes hatástartama körülbelül 7-8 óra.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az inzulin felezési ideje a vérkeringésben néhány perc. Ennek következtében egy inzulinkészítmény idő-hatás profilját egyedül felszívódási jellemzői határozzák meg.

Ezt a folyamatot több tényező befolyásolja (pl. az inzulinadag, az injekció beadásának módja és helye, a bőr alatti zsírréteg vastagsága, a diabetes típusa). Az inzulinok farmakokinetikáját ezért mind a betegekben, mind az egyes betegek közötti számottevő változatosság befolyásolja.

Felszívódás

A maximális plazmakoncentrációt a subcutan beadást követő 1,5-2,5 órán belül éri el.

Eloszlás

A keringő inzulin antitestek kivételével (amennyiben jelen vannak) nem tapasztaltak nagymértékű plazmakötődést.

Metabolizmus

A humán inzulin inzulin-proteáz vagy más inzulinbontó enzimek, esetleg protein-diszulfid izomeráz révén bomlik le. A humán inzulin molekulán számos hasadási (hidrolízis) helyet feltételeznek. A hasadással keletkezett metabolitok egyike sem aktív.

Elimináció

A terminális felezési időt a bőr alatti szövetből történő felszívódási sebesség határozza meg. A terminális felezési idő (t½) ennélfogva inkább a felszívódás mértékét, mintsem a plazmában található

inzulin eliminációjának a mértékét jellemzi. (A vérben található inzulin felezési ideje néhány perc.). A vizsgálatok alapján a terminális felezési idő 2-5 óra.

Gyermekek

Az Actrapid farmakokinetikai profilját kis számú (n=18) cukorbeteg gyermeken (6-12 éves kor között) és serdülőn (13-17 éves kor között) vizsgálták. Bár az adatok korlátozottak, mégis arra utalnak, hogy a farmakokinetikai profil a gyermekekben és a serdülőkben a felnőttekéhez hasonló lehet. Mindemellett a Cmax különböző volt az egyes korcsoportoknál, ami aláhúzza az adag individuális titrálásának fontosságát.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózis toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem- klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Cink-klorid

Glicerin

Metakrezol

Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)

Sósav (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Inzulin gyógyszert csak olyan vegyületekhez szabad adni, melyekről ismert, hogy azokkal kompatibilis. Az inzulin oldathoz adott gyógyszerek az inzulin bomlását okozhatják, pl. tiol- vagy szulfit tartalmú gyógyszerek.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

Felbontás előtt: 30 hónap.

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: A készítmény legfeljebb 6 hétig tartható el. Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

6.4 Különleges tárolási előírások

Felbontás előtt: Hűtőszekrényben (2°C - 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható!

Használat közben vagy ha a beteg tartalékként magával hordja: Legfeljebb 30°C-on tárolandó.

Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében tartsa a kupakot a FlexPen injekciós tollon.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

3 ml oldat (I-es típusú üveg) patronban (brómbutil/poliizoprén) gumi lezárással és (brómbutil) dugattyúval, mely egy polipropilénből készült, előretöltött, többadagos, eldobható injekciós tollban van.

1, 5 és 10 előretöltött injekciós tollat tartalmazó kiszerelések. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A tűket és az Actrapid FlexPen injekciót nem szabad másokkal közösen használni. A patront tilos újratölteni.

Ezt a gyógyszert nem szabad felhasználni, ha úgy látja, hogy az oldat nem tiszta, színtelen és vizes állagú.

Azt az Actrapid injekciót, amelyik megfagyott, nem szabad felhasználni.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tűt minden egyes injekció beadása után dobja ki.

Actrapid injekciót használó betegek vészhelyzetbe kerülésekor (hospitalizáció vagy az inzulinadagoló toll hibája esetén) az Actrapid injekció E100-as inzulin fecskendővel kiszívható a FlexPen injekciós tollból.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Novo Nordisk A/S

Novo Allé

DK-2880 Bagsværd

Dánia

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/02/230/013

EU/1/02/230/014

EU/1/02/230/015

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/

MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. október 7.

A forgalomba hozatali engedély utolsó megújításának dátuma: 2007. szeptember 18.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján

(http://www.ema.europa.eu) található.

Megjegyzések

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
  • Segítség
  • Névjegy
  • Info on site by:

  • Presented by RXed.eu

  • 26581

    receptköteles gyógyszerek listája