Hungarian
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Avonex (interferon beta-1a) – Alkalmazási előírás - L03AB07

Updated on site: 05-Oct-2017

Gyógyszerkészítmény neveAvonex
ATC-kódL03AB07
Hatóanyaginterferon beta-1a
GyártóBiogen Idec Ltd

1.A GYÓGYSZER NEVE

AVONEX 30 mikrogramm por és oldószer oldatos injekcióhoz

2.MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

A BIO-SET 30 mikrogramm (6 millió NE) béta-1a interferont tartalmaz injekciós üvegenként.

Az oldószerrel (injekcióhoz való vízzel) történt feloldás után az injekciós üveg 1,0 ml oldatot tartalmaz.

A béta-1a interferon koncentrációja 30 mikrogramm/ml.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) standardjával - „International Standard for Interferon” - történt meghatározás alapján 30 mikrogramm AVONEX 6 millió NE antivirális aktivitással rendelkezik. Az egyéb standardokhoz viszonyított aktivitása nem ismert.

Ismert hatású segédanyag(ok)

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.GYÓGYSZERFORMA

Por és oldószer oldatos injekcióhoz.

Az injekciós üveg fehér illetve csaknem fehér színű, összepréselt port tartalmaz.

4.KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1Terápiás javallatok

Az AVONEX az alábbi esetekben javallott:

olyan betegek kezelésére, akiknél relapszáló sclerosis multiplexet (SM) diagnosztizáltak. A klinikai vizsgálatok során ez két vagy több, akut exacerbációval (relapszus) volt jellemezhető a megelőző három évben, a relapszusok közötti folyamatos progresszió jele nélkül. Az AVONEX lassítja a progressziót és csökkenti a relapszusok gyakoriságát.

olyan betegek kezelésére, akiknél aktív gyulladásos folyamat mellett egyetlen demyelinisatiós esemény zajlott le, ha az elég súlyos ahhoz, hogy intravénás kortikoszteroidokkal való kezelést tegyen indokolttá; ha egyéb lehetséges diagnózisok ki vannak zárva; és ha ezeknél a betegeknél megállapították, hogy nagy a kockázata a klinikailag definitív sclerosis multiplex kialakulásának (lásd 5.1 pont).

Az AVONEX-kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél progresszív SM alakul ki.

4.2Adagolás és alkalmazás

A kezelést a betegség kezelésében jártas orvos ellenőrzése mellett kell elkezdeni.

Adagolás

Felnőttek: Relapszáló SM kezelésére az ajánlott adag 30 mikrogramm (1 ml oldat) intramuscularis injekcióban (im.), hetente egyszer (lásd 6.6 pont). Magasabb adag (60 mikrogramm) heti egyszeri alkalmazásával további kedvező hatást nem mutattak ki.

Titrálás: Annak elősegítése érdekében, hogy a betegek influenzaszerű tüneteinek (lásd 4.8 pont) gyakorisága és súlyossága csökkenjen, a kezelés kezdetén titrálást lehet végezni. A titrálás a BIOSET-tel vagy előretöltött fecskendővel úgy valósítható meg, hogy a kezelés megkezdésekor heti ¼ adaggal emelve a dózist, a teljes dózis (30 mikrogramm/hét) a 4. hét végére érhető el.

Egy másik titrálási rend szerint a teljes adagra történő emelés előtt az AVONEX-kezelés hetente egyszer kb. ½ adaggal kezdhető. A megfelelő hatékonyság érdekében a kezdeti titrálási időszak után a heti egyszeri 30 mikrogrammos dózist kell elérni és fenntartani.

Az AVONEX alkalmazásával kapcsolatos influenzaszerű tünetek csökkentése érdekében az injekció beadása előtt és az injekciót követő 24 órában fájdalom- illetve lázcsillapító adása ajánlott. Ezek a tünetek általában a kezelés első néhány hónapjában jelentkeznek.

Gyermekek és serdülők: Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12-16 éves serdülők esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8 és 5.1 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Idősek: A klinikai vizsgálatokba bevont 65 éves és idősebb betegek száma nem volt elegendő annak megállapításához, hogy a fiatalabb betegektől eltérően reagálnak-e a készítményre.

Ugyanakkor, tekintettel a hatóanyag kiürülés módjára, idősek esetében elméletileg semmi nem indokolja a dóziskorrekciót.

Az alkalmazás módja

Az intramuscularis injekció helyét minden héten változtatni kell (lásd 5.3 pont).

Az orvos felírhat 25 mm-es 25 G-s injekciós tűt olyan betegeknek, akik számára ilyen tű alkalmas az intramuscularis injekció beadásához.

Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig kell a betegeket kezelni. A betegek klinikai állapotát két évig tartó kezelés után értékelni kell, és a tartós kezelésről a kezelőorvosnak egyedileg kell döntenie. A kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél krónikus progresszív SM alakul ki.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

4.3Ellenjavallatok

Kezelés megkezdése terhesség ideje alatt (lásd 4.6 pont).

Olyan betegek, akiknek az anamnézisében természetes vagy rekombináns béta-interferonnal, humán szérumalbuminnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység szerepel.

Olyan betegek, akiknél aktuálisan súlyos depresszió és/vagy suicid késztetés áll fenn (lásd 4.4 és 4.8 pont).

4.4Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az AVONEX csak óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek korábban vagy jelenleg is depressziós betegségük van, különösen akkor, ha korábban suicid késztetés is előfordult (lásd 4.3 pont). Ismert, hogy a depresszió és suicid késztetés nagyobb gyakorisággal fordul elő a sclerosis multiplex-es betegcsoportban, illetve az interferon alkalmazásával kapcsolatban. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák kezelőorvosukat a depresszió bármely tünetéről és/vagy suicid késztetésükről.

A depresszió jeleit mutató betegeket szigorúan monitorozni kell a terápia alatt, és megfelelő kezelésben kell részesíteni őket. Az AVONEX-kezelés abbahagyását is mérlegelni kell (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Az AVONEX óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek a kórelőzményében epilepsziás roham szerepel, akiket antiepileptikumokkal kezelnek, különösen abban az esetben, ha epilepsziájuk gyógyszeres kezelése nem megfelelő (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Az AVONEX fokozott óvatossággal és szoros monitorozás mellett adható súlyos vese- és májelégtelenség, továbbá súlyos myelosuppressio esetén.

Thromboticus microangiopathia (TMA): thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) vagy haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) formájában jelentkező thromboticus microangiopathiát, köztük halálos kimenetellel járó eseteket is jelentettek béta-interferon készítményekkel kapcsolatban. Az eseményeket a kezelés különböző időpontjaiban jelentették, és előfordult, hogy ezek a béta-interferon-kezelés megkezdését követően több héttel vagy több évvel jelentkeztek. A korai klinikai jelek közé tartozik a thrombocytopenia, az újonnan kialakult magas vérnyomás, láz, központi idegrendszeri tünetek (pl. zavartság, paresis) és a károsodott vesefunkció. A TMA-ra utaló laboratóriumi eredmények közé tartozik a csökkent thrombocytaszám, a haemolysis miatt emelkedett szérum laktát-dehidrogenáz- (LDH-) szint és a schistocyták (fragmentált erythrocyták) jelenléte a vérkenetben. A TMA klinikai jeleinek észlelése esetén a thrombocytaszám, a szérum laktát-dehidrogenáz-szint, a vérkenet és a vesefunkció további ellenőrzése ajánlott. TMA diagnózisa esetén azonnali kezelés (a plazmacsere megfontolása) szükséges, illetve az Avonex-kezelés azonnali felfüggesztése javasolt.

Nephrosis szindróma: a béta-interferon készítmények alkalmazásával kapcsolatban különböző nephropathiákhoz, úgy mint kollabáló fokális szegmentális glomerulosclerosishoz (FSGS), „minimal change disease”-hez (MCD, minimális strukturális elváltozásokkal járó nephropathia), membranoproliferatív glomerulonephritishez (MPGN) és membranózus glomerulopathiához (MNG) társuló nephrosis szindróma eseteiről számoltak be. Az eseteket a kezelés különböző időpontjaiból jelentették, akár évek óta tartó béta-interferon-kezelés során is bekövetkezhetnek. Ajánlott a korai panaszok és tünetek, mint az oedema, proteinuria és csökkent vesefunkció időszakos monitorozása, különösen az olyan betegeknél, akiknél magasabb a vesebetegség kockázata. A nephrosis szindróma azonnali kezelése szükséges, és az Avonex-kezelés felfüggesztését meg kell fontolni.

Post-marketing vizsgálatok beszámoltak a béta-interferon-kezelés során előforduló májkárosodásról, beleértve a májenzimszint emelkedését, hepatitist, autoimmun hepatitist és májelégtelenséget (lásd 4.8 pont). Néhány esetben ezek a reakciók egyéb májkárosító gyógyszer egyidejű alkalmazásakor fordultak elő. Több gyógyszer vagy egyéb májkárosító szer (például alkohol) együttes alkalmazásának lehetséges additív hatásait még nem állapították meg. A betegeknél figyelni kell a májkárosodásra utaló jeleket, és óvatosság szükséges, ha az interferonokat egyéb májkárosító gyógyszerrel egyidejűleg alkalmazzák.

Szívbetegségben, mint amilyen az angina pectoris, a pangásos szívelégtelenség vagy az arrhythmia, a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani annak megítélésére, hogy nem rosszabbodik-e a klinikai állapota az AVONEX-kezelés alatt. Az AVONEX-kezeléssel összefüggő influenzaszerű tünetek fokozott megterhelést jelenthetnek a szívbetegségben szenvedőknek.

Kóros laboratóriumi értékek előfordulnak az interferonok alkalmazásával kapcsolatban. Ezért a szklerózis multiplexben szenvedő betegeken általában elvégzendő vizsgálatokon kívül fehérvérsejtszám és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám vizsgálata, biokémiai vizsgálatok - beleértve a májfunkciós teszteket - elvégzése is ajánlott az AVONEX-kezelés során.

Myelosuppressio esetén a mennyiségi és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám gyakoribb ellenőrzése lehet szükséges.

A betegeknél AVONEX ellenes antitestek képződhetnek. E betegek egy részében az ellenanyagok in vitro csökkentik a béta-1a interferon hatását (neutralizáló antitestek). A neutralizáló antitestek

összefüggésben vannak az AVONEX in vivo biológiai hatásának csökkenésével, és összefüggésben lehetnek a klinikai hatásosság csökkenésével. Valószínű, hogy a neutralizáló antitestek kialakulásának incidenciája 12 hónapos kezelés után éri el a platót. A két éven keresztül AVONEX-szel kezelt betegek adatai arra utalnak, hogy megközelítőleg 8%-uknál alakulnak ki neutralizáló antitestek.

Mivel az interferonokkal szemben képződő antitestek kimutatására különböző teszteket használnak, ez megnehezíti a különböző készítmények antigenitásának összehasonlítását.

4.5Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Szabályos humán interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Az AVONEX és a kortikoszteroidok vagy az adenokortikotrop hormon (ACTH) kölcsönhatását szisztematikusan még nem vizsgálták. A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az SM betegek kaphatnak AVONEX-et és kortikoszteroidokat vagy ACTH-t a relapszusok alatt.

Az interferonok embernél és állatoknál csökkentik a hepatikus citokróm P450-függő enzimek aktivitását. Majmoknál nagy dózisú AVONEX alkalmazásának a P450-függő metabolizmusra kifejtett hatását vizsgálták, és nem észlelték a máj metabolizáló képességének megváltozását. Óvatosság szükséges, ha az AVONEX-et olyan gyógyszerekkel adják együtt, amelyeknek szűk a terápiás indexük

és a clearance-ük nagymértékben függ a hepatikus citokróm P450 rendszertől, ilyenek például az egyes antiepileptikumok és antidepresszánsok.

4.6Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az AVONEX terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok a spontán vetélés fokozott kockázatának lehetőségére utalnak. A kezelés megkezdése terhesség alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Fogamzóképes korú nőknek megfelelő fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk. Az AVONEX-kezelés alatt teherbe eső vagy terhességet tervező nőbeteget tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről, és fontolóra kell venni a kezelés abbahagyását (lásd 5.3 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél gyakori relapszusok fordultak elő a kezelés megkezdése előtt, mérlegelni kell az AVONEX-kezelés terhesség miatti abbahagyását követő súlyos relapszus kockázatát a spontán vetélés kockázatának lehetséges fokozódásával szemben.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az AVONEX kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Mivel az anyatejjel táplált csecsemőnél súlyos mellékhatásokat okozhat, el kell dönteni, hogy az AVONEX alkalmazását, vagy a szoptatást hagyják-e abba.

Termékenység

Rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására a tesztállatokon anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg (lásd 5.3 pont).

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

4.7A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az AVONEX gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A központi idegrendszeri mellékhatások kis mértékben befolyásolhatják a

gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket az erre hajlamos betegeknél (lásd 4.8 pont).

4.8Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az interferon-terápiához kötődő leggyakoribb mellékhatások az influenzaszerű tünetek. A leggyakoribb influenzaszerű tünetek: izomfájdalom, láz, hidegrázás, izzadás, asthenia, fejfájás és hányinger. A kezelés kezdetén az AVONEX titrálása bizonyíthatóan csökkenti az influenzaszerű tünetek súlyosságát és gyakoriságát. Az influenzaszerű tünetek a kezelés kezdetén a legkifejezettebbek, és a terápia folytatása során a gyakoriságuk csökken.

Az injekció beadását követően az SM exacerbatiójára emlékeztető átmeneti idegrendszeri tünetek fordulhatnak elő. A kezelés során bármikor előfordulhat átmeneti tónusfokozódás és/vagy súlyos izomgyengeség, amely az akaratlagos mozgást akadályozza. Ezek az epizódok korlátozott időtartamúak, az injekciók beadásához kapcsolódhatnak és a további injekciók adásakor újra megjelenhetnek. Néhány esetben ezek a tünetek influenzaszerű tünetekkel társulnak.

A mellékhatások gyakorisága beteg-években van kifejezve az alábbi kategóriák szerint:

Nagyon gyakori (≥ 1/10 beteg-év);

Gyakori (≥ 1/100 – < 1/10 beteg-év);

Nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100 beteg-év);

Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000 beteg-év);

Nagyon ritka (< 1/10 000 beteg-év);

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A „beteg-idő” azoknak az egyéni időegység-mennyiségeknek az összege, amennyi ideig a beteg AVONEX-kezelésben részesült, mielőtt a mellékhatás jelentkezett volna. Például, 100 személy-év meghatározható úgy, hogy 100 beteg 1 évig, vagy 200 beteg fél évig kapott kezelést.

A vizsgálatok (klinikai vizsgálatok és megfigyeléses vizsgálatok kettőtől hat évig terjedő követéssel) alapján azonosított mellékhatások, valamint a spontán bejelentések alapján meghatározott egyéb mellékhatások (utóbbiak gyakorisága nem ismert) az alábbi táblázatban találhatók.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok

 

eredményei

 

gyakori

csökkent lymphocytaszám, csökkent

 

fehérvérsejtszám, csökkent neutrophil sejtszám,

 

csökkent hematokrit, emelkedett káliumszint,

 

emelkedett szérum karbamid nitrogén szint

nem gyakori

csökkent trombocytaszám

nem ismert

testsúlycsökkenés, testsúlygyarapodás,

 

rendellenes májfunkciós értékek

 

 

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos

 

tünetek

 

nem ismert

cardiomyopathia, pangásos szívelégtelenség (lásd

 

4.4 pont) , palpitatio, arrhythmia,tachycardia

 

 

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek

 

és tünetek

 

nem ismert

pancytopenia, thrombocytopenia

ritka

thromboticus thrombocytopeniás

 

purpurával/haemolyticus uraemiás szindrómával

 

járó thromboticus microangiopathia.*

 

 

Idegrendszeri betegségek és tünetek

 

nagyon gyakori

fejfájás2

gyakori

izomspasticitás, hypaesthesia

nem ismert

neurológiai tünetek, syncope3, hypertonia,

 

szédülés, paraesthesia, görcsroham, migrén

 

 

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis

 

betegségek és tünetek

 

gyakori

orrfolyás

ritka

dyspnoe

nem ismert

pulmonalis artériás hypertonia

 

 

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

 

gyakori

hányás, hasmenés, hányinger2

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és

 

tünetei

 

gyakori

kiütés, fokozott izzadás, véraláfutás

nem gyakori

alopecia

nem ismert

angioneurotikus ödéma, pruritus, vesicularis

 

bőrkiütés, urticaria, psoriasis súlyosbodása

 

 

A csont- és izomrendszer, valamint a

 

kötőszövet betegségei és tünetei

 

gyakori

izomgörcs, nyakfájás, myalgia2, arthralgia,

 

végtagfájdalom, hátfájás, izommerevség,

 

vázizomrendszeri merevség

nem ismert

szisztémás lupus erythematosus, izomgyengeség,

 

arthritis

 

 

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

 

ritka

nephrosis szindróma, glomerulosclerosis (lásd

 

4.4 pont, Különleges figyelmeztetések és az

 

alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések)

 

 

Endokrin betegségek és tünetek

 

nem ismert

hypothyreosis, hyperthyreosis

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és

 

tünetek

anorexia

gyakori

 

 

 

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

 

nem ismert

abscessus az injekció helyén1

 

 

Érbetegségek és tünetek

 

gyakori

kipirulás

nem ismert

vasodilatatio

 

 

Általános tünetek, az alkalmazás helyén

 

fellépő reakciók

 

nagyon gyakori

influenzaszerű tünetek, láz2, hidegrázás2, izzadás2

gyakori

fájdalom az injekció helyén, bőrpír az injekció

 

helyén, bevérzés az injekció helyén,

 

asthenia2, fájdalom, fáradtság2, rossz közérzet,

 

éjszakai izzadás

nem gyakori

égő érzés az injekció helyén

nem ismert

reakció az injekció helyén, gyulladás az injekció

 

helyén, cellulitis az injekció helyén1, necrosis az

 

injekció helyén, vérzés az injekció helyén,

 

mellkasi fájdalom

 

 

Immunrendszeri betegségek és tünetek

 

nem ismert

anaphylaxiás reakció, anaphylaxiás shock,

 

túlérzékenységi reakciók (angioödéma,

 

dyspnoea, urticaria, kiütés, viszkető kiütés)

 

 

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

 

nem ismert

májelégtelenség (lásd 4.4 pont), hepatitis,

 

autoimmun hepatitis

 

 

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos

 

betegségek és tünetek

 

ritka

metrorrhagia, menorrhagia

 

 

Pszichiátriai kórképek

 

gyakori

depresszió (lásd 4.4 pont), álmatlanság

nem ismert

öngyilkosság, pszichózis, szorongás, zavartság,

 

emocionális labilitás

*A béta-interferon készítmények csoportjára vonatkozóan (lásd 4.4 pont).

Interferon tartalmú készítmények csoportjára vonatkozó általános megjelölés, lásd alább a

Pulmonalis artériás hypertonia részt

1Az injekció beadása helyén jelentkező reakciókat jelentettek, beleértve a fájdalmat, gyulladást, és az igen ritka abscessust vagy cellulitist is, amelyek akár sebészi beavatkozást is igényelhetnek.

2A kezelés kezdetén gyakrabban fordul elő.

3Az AVONEX injekció beadását követően syncope fordulhat elő, általában egy alkalommal a kezelés kezdetén, és további injekciók adásakor már nem ismétlődik.

Pulmonalis artériás hypertonia

A béta-interferon készítmények esetében pulmonalis artériás hypertonia (PAH) eseteiről számoltak be. Az eseményekről különböző időpontokban számoltak be, akár több évvel a béta-interferon kezelés kezdetét követően.

Gyermekek és serdülők

A korlátozott mennyiségű publikált adat arra utal, hogy azoknál a 12-16 éves serdülőknél, akik hetente egyszer intramuscularisan kapnak 30 mikrogramm AVONEX-et, a biztonságossági profil hasonló a felnőtteknél tapasztalthoz.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be. Amennyiben túladagolás következik be, a beteget kórházban kell elhelyezni megfigyelésre, és megfelelő támogató kezelésben kell részesíteni.

5.FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Interferonok, ATC kód: L03 AB07

Az interferonok a természetben előforduló fehérjék egyik családját képezik, amelyeket az eukaryota sejtek termelnek vírusfertőzésre vagy egyéb biológiai ingerre adott válaszként. Az interferonok olyan citokinek, amelyek antivirális, antiproliferatív és immunmoduláns hatásokat közvetítenek. Három fő interferon-típus ismert: alfa, béta és gamma. Az I. típusú interferon csoportba tartozik az alfa- és béta-interferon, míg a II. típusú interferon csoportba a gamma-interferon. Ezek az interferonok egymást átfedő, de jól elkülöníthető biológiai aktivitásokkal rendelkeznek. Ugyancsak különbözhetnek a szintézisük helyét illetően is.

A béta-interferont különböző típusú sejtek termelik, köztük a fibroblasztok és a makrofágok. A természetes béta-interferon és az AVONEX (béta-1a interferon) glikolizált, és egy N-kötődésű, komplex szénhidrátrésszel rendelkezik. Egyéb fehérjékről ismert, hogy a glikozilálás befolyásolja a stabilitásukat, aktivitásukat, eloszlásukat és a plazmafelezési idejüket. Nem teljesen tisztázottak azonban a béta-interferonnak a glikozilálástól függő hatásai.

Hatásmechanizmus

Az AVONEX úgy fejti ki biológiai hatását, hogy a humán sejtek felszínén levő specifikus receptorokhoz kötődik. Ez a kötődés intracelluláris történések komplex kaszkádját indítja be, amely számos interferon-indukálta géntermék és marker expressziójához vezet. Ezek közé tartozik az MHC I. osztály, az Mx fehérje, a 2’/5’-oligoadenilát szintetáz, a béta-2-mikroglobulin és a neopterin.

Néhány ilyen terméket kimutattak az AVONEX-szel kezelt betegek szérumában és sejtes frakciójában. E termékek szérumszintje legalább négy napig, de legfeljebb egy hétig emelkedett volt az AVONEX egyszeri intramuscularis adagolása után.

Nem ismert, hogy SM-ben az AVONEX hatásmechanizmusa azonos-e a fent leírt biológiai effektusokkal, mivel az SM patofiziológiája nem teljesen tisztázott.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A liophilizált AVONEX SM kezelésében kifejtett hatásait placebo-kontrollos vizsgálatban értékelték, amelyet 301, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek

(AVONEX n = 158; placebo n = 143), akiknél a betegség az utolsó három évben legalább 2 új exacerbációval volt jellemezhető; vagy a vizsgálatba történő belépést megelőzően legalább évi egy exacerbáció lépett fel akkor, amikor a betegség kevesebb, mint három éve állt fenn. A klinikai vizsgálatba a belépés időpontjában 1,0-től 3,5-ig terjedő EDSS-sel rendelkező betegeket vontak be. A vizsgálati elrendezésnek köszönhetően a betegek követése különböző időtartamú volt. Az AVONEX-szel kezelt betegek közül 150-en egy évig, 85-en két évig vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálatban azoknak a betegeknek az összesített százalékos aránya, akiknél a funkcióvesztés a második év végéig progrediált (Kaplan-Meier-féle tábla szerint) 35% volt a placebóval kezelt betegek, és 22% az AVONEX-szel kezelt betegek között. A funkcióvesztés progrediálásának tekintették a kibővített mozgáskorlátozottsági állapot-skálán (Expanded Disability Status Scale – EDSS) mért

1 pontos emelkedést, amely legalább hat hónapon keresztül fennállt. A relapszusok éves gyakoriságának egyharmados csökkenését is kimutatták. Ez utóbbi klinikai hatást az egy évnél hosszabb kezelés után észlelték.

Egy kettős-vak, randomizált, dózis-összehasonlító vizsgálat, amelyet 802, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek (AVONEX 30 mikrogramm n = 402; AVONEX 60 mikrogramm n = 400), nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget vagy tendenciát az AVONEX 30 mikrogrammos és 60 mikrogrammos dózisai között a klinikai és az általános

MRI vizsgálati paraméterek vonatkozásában.

Az AVONEX-nek az SM kezelésében kifejtett hatásait értékelték még egy olyan randomizált, kettősvak vizsgálatban is, amelyet 383 olyan beteg (AVONEX n = 193; placebo n = 190) bevonásával végeztek, akiknél egyetlen demyelinisatiós esemény jelentkezett legalább két, MRI vizsgálattal kimutatott, kompatibilis agyi eltéréssel. Az AVONEX-szel kezelt csoportban a második esemény előfordulási valószínűségének csökkenését figyelték meg. Ugyancsak kimutattak az MRI vizsgálati paraméterekre kifejtett hatást. A második esemény előfordulásának kockázata a placebo csoportban három év alatt 50%, két év alatt 39%, míg az AVONEX-szel kezelt csoportban 35% (három év) és 21% (két év) volt. Utólagos (post hoc) elemzés szerint azoknál a betegeknél, akiknél a kiinduláskor az MRI vizsgálattal kimutatható volt legalább egy gadolíniumot halmozó és kilenc T2 eltérés, a két éven belül előforduló második esemény előfordulásának kockázata 56% volt a placebo csoportban, és 21% az AVONEX-szel kezeltek csoportjában. Mindemellett az AVONEX-szel folytatott korai kezelés hatása a betegeknek még ebben a magas kockázatú alcsoportjában sem ismert, ugyanis a vizsgálatot elsősorban úgy tervezték, hogy a második esemény kialakulásáig eltelt időt lehessen megítélni, nem pedig a betegség hosszú távú kimenetelét. Továbbá jelenleg nincs jól meghatározva a magas kockázatú beteg fogalma, jóllehet egy konzervatív megközelítés szerint ide sorolható az, akinél legalább kilenc T2 hyperintenzitású eltérés mutatkozik az első vizsgálatkor, és a legalább három hónappal később végzett kontroll vizsgálatkor legalább egy új T2 vagy egy új gadolíniumot halmozó eltérés jelenik meg. A kezelés mindenképpen csak a magas kockázati csoportba tartozó betegeknél jöhet szóba.

Gyermekek és serdülők

A hetente egyszer, intramuscularisan beadott 15 mikrogramm AVONEX (n = 8) korlátozott hatásossági/biztonságossági adatainak a legfeljebb 4 éven át követett, kezelés nélküli esetekkel (n = 8) történő összehasonlítása olyan eredményeket adott, amelyek összhangban álltak a felnőtteknél kapott eredményekkel, bár az EDSS-pontszám a kezelt csoportban a 4 éves követés alatt nőtt, ami a betegség progressziójára utal. A felnőtteknek jelenleg ajánlott adaggal semmilyen közvetlen összehasonlítás nem áll rendelkezésre.

5.2Farmakokinetikai tulajdonságok

Az AVONEX farmakokinetikai profilját indirekt módon, az interferon antivirális aktivitásának mérésével vizsgálták. E vizsgálat annyiban korlátozott, hogy interferonra érzékeny, de nem specifikus a béta-interferonra. Az egyéb vizsgálati technikák nem eléggé érzékenyek.

Az AVONEX intramuscularis alkalmazását követően a szérum antivirális aktivitásszintek a beadás után 5-15 óra elteltével érik el a maximumot, és megközelítőleg tíz órás felezési idővel csökkennek. Az injekció helyétől függő abszorpciós sebességgel korrigálva, a számított biohasznosulás megközelítően 40%. A számított biohasznosulás ennél nagyobb a korrekció nélkül. Az intramuscularis alkalmazás nem helyettesíthető subcutan adagolással.

5.3A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenitás: embernél és állatoknál a béta-1a interferonra vonatkozó karcinogenitási adatok nem állnak rendelkezésre.

Krónikus toxicitás: nem mutattak ki a béta-1a interferonnal szembeni immunreakciót és toxicitásra utaló jeleket rhesus majmokon végzett, 26 hétig tartó ismételt adagolású dózistoxicitási

vizsgálatokban, amelyek során hetente egyszer intramuscularisan alkalmaztak béta-1a interferont más immunmoduláló anyaggal, egy anti CD40 ligand monoklonális antitesttel kombinációban.

Lokális tolerancia: az ugyanarra a helyre történő, ismételt injektálást követően állatoknál nem értékeltek intramuscularis irritációt.

Mutagenitás: limitált, de releváns mutagenitási vizsgálatokat végeztek. Az eredmények negatívak voltak.

Termékenység csökkenése: rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg a tesztállatokon. Hasonló dózisfüggő reprodukciós hatásokat figyeltek meg egyéb alfa- és béta-interferonok esetében is. Nem észleltek teratogén hatásokat vagy foetalis fejlődésre kifejtett hatásokat, azonban a béta-1a-interferon peri- és postnatalis időszakban kifejtett hatásáról korlátozottak az információk.

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

6.GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1Segédanyagok felsorolása

Humán szérum albumin

Dinátrium-hidrogén-foszfát

Nátrium-dihidrogén-foszfát

Nátrium-klorid

6.2Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3Felhasználhatósági időtartam

2 év

Az AVONEX-et az elkészítés után a lehető legrövidebb időn belül fel kell használni. Elkészítés után azonban az injekciós oldat 2°C-8°C-os hőmérsékleten legfeljebb 6 órán át tárolható az injekció beadásáig.

6.4Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó.

A por és a feloldott készítmény NEM FAGYASZTHATÓ!

A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.

6.5Csomagolás típusa és kiszerelése

Az AVONEX-et négy különálló adagot tartalmazó, 13 mm-es brómbutil gumidugóval lezárt, 3 ml-es színtelen injekciós üvegben BIO-SET tartozékkal hozzák forgalomba. Minden egységhez tartozik egy oldószert (injekcióhoz való vizet) tartalmazó 1 ml-es előretöltött üveg fecskendő és egy injekciós tű.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az AVONEX injekció elkészítéséhez a csomagolásban található előretöltött fecskendőben lévő oldószert kell használni. Egyéb oldószert nem szabad használni. Az előretöltött fecskendőt a BIO-SET-hez csatlakoztatva a fecskendő tartalmát az AVONEX injekciós üvegbe kell juttatni. Az injekciós üveget finoman körkörös irányban kell mozgatni az összes anyag teljes feloldódásáig. NEM

SZABAD RÁZNI! A feloldott készítményt alaposan meg kell vizsgálni. Ha szemcseképződés észlelhető benne, vagy színe nem a színtelen és halványsárga között van, az injekciós üveget nem szabad felhasználni. Az elkészítés után az összes folyadékot (1 ml-t) vissza kell szívni az injekciós üvegből a 30 mikrogramm AVONEX beadásához. A csomagolásban megtalálható az intramuscularis injekció beadásához szükséges tű. A készítmény tartósítószert nem tartalmaz. Minden injekciós üveg AVONEX csak egyetlen adagot tartalmaz. Minden injekciós üveg tartalmának fel nem használt részét ki kell dobni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

BIOGEN IDEC LIMITED

Innovation House

70 Norden Road

Maidenhead

Berkshire

SL6 4AY

Egyesült Királyság

8.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA

EU/1/97/033/002

9.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. március 13.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2007. március 13.

10.A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

AVONEX 30 mikrogramm/0,5 ml oldatos injekció

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy 0,5 ml AVONEX oldatos injekcióval előretöltött fecskendő 30 mikrogramm (6 millió NE) béta-1a interferont tartalmaz.

A béta-1a interferon koncentrációja 30 mikrogramm/0,5 ml.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) standardjával – „International Standard for Interferon” – történt meghatározás alapján 30 mikrogramm AVONEX 6 millió NE antivirális aktivitással rendelkezik. Az egyéb standardokhoz viszonyított aktivitása nem ismert.

Ismert hatású segédanyag(ok)

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció.

Tiszta és színtelen oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az AVONEX az alábbi esetekben javallott:

olyan betegek kezelésére, akiknél relapszáló sclerosis multiplexet (SM) diagnosztizáltak. A klinikai vizsgálatok során ez két vagy több, akut exacerbációval (relapszus) volt jellemezhető a megelőző három évben, a relapszusok közötti folyamatos progresszió jele nélkül. Az AVONEX lassítja a progressziót és csökkenti a relapszusok gyakoriságát.

olyan betegek kezelésére, akiknél aktív gyulladásos folyamat mellett egyetlen demyelinisatiós esemény zajlott le, ha az elég súlyos ahhoz, hogy intravénás kortikoszteroidokkal való kezelést tegyen indokolttá; ha egyéb lehetséges diagnózisok ki vannak zárva; és ha ezeknél a betegeknél megállapították, hogy nagy a kockázata a klinikailag definitív sclerosis multiplex kialakulásának (lásd 5.1 pont)

Az AVONEX-kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél progresszív SM alakul ki.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kezelést a betegség kezelésében jártas orvos ellenőrzése mellett kell elkezdeni.

Adagolás

Felnőttek: Relapszáló SM kezelésére az ajánlott adag 30 mikrogramm (1 ml oldat) intramuscularis injekcióban (im.), hetente egyszer (lásd 6.6 pont). Magasabb adag (60 mikrogramm) heti egyszeri alkalmazásával további kedvező hatást nem mutattak ki.

Titrálás: Annak elősegítése érdekében, hogy a betegek influenzaszerű tüneteinek (lásd 4.8 pont) gyakorisága és súlyossága csökkenjen, a kezelés kezdetén titrálást lehet végezni. A titrálás a BIOSET-tel vagy előretöltött fecskendővel úgy valósítható meg, hogy a kezelés megkezdésekor heti

¼ adaggal emelve a dózist, a teljes dózis (30 mikrogramm/hét) a 4. hét végére érhető el.

Egy másik titrálási rend szerint a teljes adagra történő emelés előtt az AVONEX-kezelés hetente egyszer kb. ½ adaggal kezdhető. A megfelelő hatékonyság érdekében a kezdeti titrálási időszak után a heti egyszeri 30 mikrogrammos dózist kell elérni és fenntartani.

Az AVOSTARTCLIP titráló készletet kizárólag előretöltött fecskendővel való használatra tervezték. A ¼ és ½ dózisnövekedés eléréséhez használható. Minden AVOSTARTCLIP egyszer használatos, használat után a fecskendőben maradt AVONEX-szel együtt ki kell dobni.

Az AVONEX alkalmazásával kapcsolatos influenzaszerű tünetek csökkentése érdekében az injekció beadása előtt és az injekciót követő 24 órában fájdalom- illetve lázcsillapító adása ajánlott. Ezek a tünetek általában a kezelés első néhány hónapjában jelentkeznek.

Gyermekek és serdülők: Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12-16 éves serdülők esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8 és 5.1 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Idősek: A klinikai vizsgálatokba bevont 65 éves és idősebb betegek száma nem volt elegendő annak megállapításához, hogy a fiatalabb betegektől eltérően reagálnak-e a készítményre.

Ugyanakkor tekintettel a hatóanyag kiürülés módjára, idősek esetében elméletileg semmi sem indokolja a dóziskorrekciót.

Az alkalmazás módja

Az intramuscularis injekció helyét minden héten változtatni kell (lásd 5.3 pont).

Az orvos felírhat 25 mm-es 25 G-s injekciós tűt olyan betegeknek, akik számára ilyen tű alkalmas az intramuscularis injekció beadásához.

Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig kell a betegeket kezelni. A betegek klinikai állapotát két évig tartó kezelés után értékelni kell, és a tartós kezelésről a kezelőorvosnak egyedileg kell döntenie. A kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél krónikus progresszív SM alakul ki.

4.3 Ellenjavallatok

Kezelés megkezdése terhesség ideje alatt (lásd 4.6 pont).

Olyan betegek, akiknek az anamnézisében természetes vagy rekombináns béta-interferonnal vagy a készítmény bármely, 6.1 pontban felsorolt segédanyagával szembeni túlérzékenység szerepel.

Olyan betegek, akiknél aktuálisan súlyos depresszió és/vagy suicid késztetés áll fenn (lásd 4.4 és 4.8 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az AVONEX csak óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek korábban vagy jelenleg is depressziós betegségük van, különösen akkor, ha suicid késztetés is előfordult. (lásd 4.3 pont). Ismert, hogy a depresszió és korábban suicid késztetés nagyobb gyakorisággal fordul elő a sclerosis multiplex-es betegcsoportban, illetve az interferon alkalmazásával kapcsolatban. A betegeket figyelmeztetni kell

arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák kezelőorvosukat a depresszió bármely tünetéről, és/vagy suicid késztetésükről.

A depresszió jeleit mutató betegeket szigorúan monitorozni kell a terápia alatt, és megfelelő kezelésben kell részesíteni őket. Az AVONEX-kezelés abbahagyását is mérlegelni kell (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Az AVONEX óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek a kórelőzményében epilepsziás roham szerepel, akiket antiepileptikumokkal kezelnek, különösen abban az esetben, ha epilepsziájuk gyógyszeres kezelése nem megfelelő (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Az AVONEX fokozott óvatossággal és szoros monitorozás mellett adható súlyos vese- és májelégtelenség, továbbá súlyos myelosuppressio esetén.

Thromboticus microangiopathia (TMA): thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) vagy haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) formájában jelentkező thromboticus microangiopathiát, köztük halálos kimenetellel járó eseteket is jelentettek béta-interferon készítményekkel kapcsolatban.

Az eseményeket a kezelés különböző időpontjaiban jelentették, és előfordult, hogy ezek a béta-interferon-kezelés megkezdését követően több héttel vagy több évvel jelentkeztek. A korai klinikai jelek közé tartozik a thrombocytopenia, az újonnan kialakult magas vérnyomás, láz, központi idegrendszeri tünetek (pl. zavartság, paresis) és a károsodott vesefunkció. A TMA-ra utaló laboratóriumi eredmények közé tartozik a csökkent thrombocytaszám, a haemolysis miatt emelkedett szérum laktát-dehidrogenáz- (LDH-) szint; és a schistocyták (fragmentált erythrocyták) jelenléte a vérkenetben. A TMA klinikai jeleinek észlelése esetén a thrombocytaszám, a

szérum laktát-dehidrogenáz-szint, a vérkenet és a vesefunkció további ellenőrzése ajánlott. TMA diagnózisa esetén azonnali kezelés (a plazmacsere megfontolása) szükséges, illetve az Avonex-kezelés azonnali felfüggesztése javasolt.

Nephrosis szindróma: a béta-interferon készítmények alkalmazásával kapcsolatban különböző nephropathiákhoz, úgy mintkollabáló fokális szegmentális glomerulosclerosishoz (FSGS), „minimal change disease”-hez (MCD, minimális strukturális elváltozásokkal járó nephropathia), membranoproliferatív glomerulonephritishez (MPGN) és membranózus glomerulopathiához (MNG) társuló nephrosis szindróma eseteiről számoltak be. Az eseteket a kezelés különböző időpontjaiból jelentették, akár évek óta tartó béta-interferon-kezelés során is bekövetkezhetnek. Ajánlott a korai panaszok és tünetek, mint az oedema, proteinuria és csökkent vesefunkció időszakos monitorozása, különösen az olyan betegeknél, akiknél magasabb a vesebetegség kockázata. A nephrosis szindróma azonnali kezelése szükséges, és az Avonex-kezelés felfüggesztését meg kell fontolni.

Post-marketing vizsgálatok beszámoltak a béta-interferon-kezelés során előforduló májkárosodásról, beleértve a májenzim-szint emelkedését, hepatitist, autoimmun hepatitist és májelégtelenséget (lásd 4.8 pont). Néhány esetben ezek a reakciók egyéb májkárosító gyógyszer egyidejű alkalmazásakor fordultak elő. Több gyógyszer vagy egyéb májkárosító szer (például alkohol) együttes alkalmazásának lehetséges additív hatásait még nem állapították meg. A betegeknél figyelni kell a májkárosodásra utaló jeleket, és óvatosság szükséges, ha az interferonokat egyéb májkárosító gyógyszerrel egyidejűleg alkalmazzák.

Szívbetegségben, mint amilyen az angina pectoris, a pangásos szívelégtelenség vagy az arrhythmia, a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani annak megítélésére, hogy nem rosszabbodik-e a klinikai állapota az AVONEX-kezelés alatt. Az AVONEX-kezeléssel összefüggő influenzaszerű tünetek fokozott megterhelést jelenthetnek a szívbetegségben szenvedőknek.

Kóros laboratóriumi értékek előfordulnak az interferonok alkalmazásával kapcsolatban. Ezért a szklerózis multiplexben szenvedő betegeken általában elvégzendő vizsgálatokon kívül fehérvérsejtszám és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám vizsgálata, biokémiai vizsgálatok - beleértve a májfunkciós teszteket - elvégzése is ajánlott az AVONEX-kezelés során.

Myelosuppressio esetén a mennyiségi és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám gyakoribb ellenőrzése lehet szükséges.

A betegeknél AVONEX ellenes antitestek képződhetnek. E betegek egy részében az ellenanyagok in vitro csökkentik a béta-1a interferon hatását (neutralizáló antitestek). A neutralizáló antitestek összefüggésben vannak az AVONEX in vivo biológiai hatásának csökkenésével, és összefüggésben

lehetnek a klinikai hatásosság csökkenésével. Valószínű, hogy a neutralizáló antitestek kialakulásának incidenciája 12 hónapos kezelés után éri el a platót. A két éven keresztül AVONEX-szel kezelt betegek adatai arra utalnak, hogy megközelítőleg 5-8%-uknál alakulnak ki neutralizáló antitestek.

Mivel az interferonokkal szemben képződő antitestek kimutatására különböző teszteket használnak, ez megnehezíti a különböző készítmények antigenitásának összehasonlítását.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Szabályos humán interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Az AVONEX és a kortikoszteroidok vagy az adenokortikotrop hormon (ACTH) kölcsönhatását szisztematikusan még nem vizsgálták. A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az SM betegek kaphatnak AVONEX-et és kortikoszteroidokat vagy ACTH-t a relapszusok alatt.

Az interferonok embernél és állatoknál csökkentik a hepatikus citokróm P450-függő enzimek aktivitását. Majmoknál nagy dózisú AVONEX alkalmazásának a P450-függő metabolizmusra kifejtett hatását vizsgálták, és nem észlelték a máj metabolizáló képességének megváltozását. Óvatosság szükséges, ha az AVONEX-et olyan gyógyszerekkel adják együtt, amelyeknek szűk a terápiásindexük és a clearance-ük nagymértékben függ a hepatikus citokróm P450 rendszertől, ilyenek például az egyes antiepileptikumok és antidepresszánsok.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az AVONEX terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok a spontán vetélés fokozott kockázatának lehetőségére utalnak. A kezelés megkezdése terhesség alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Fogamzóképes korú nőknek megfelelő fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk. Az AVONEX-kezelés alatt teherbe eső vagy terhességet tervező nőbeteget tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről, és fontolóra kell venni a kezelés abbahagyását (lásd 5.3 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél gyakori relapszusok fordultak elő a kezelés megkezdése előtt, mérlegelni kell az AVONEX-kezelés terhesség miatti abbahagyását követő súlyos relapszus kockázatát a spontán vetélés kockázatának lehetséges fokozódásával szemben.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az AVONEX kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Mivel az anyatejjel táplált csecsemőnél súlyos mellékhatásokat okozhat, el kell dönteni, hogy az AVONEX alkalmazását, vagy a szoptatást hagyják-e abba.

Termékenység

Rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására a tesztállatokon anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg (lásd 5.3 pont).

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az AVONEX gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A központi idegrendszeri mellékhatások kis mértékben befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket az erre hajlamos betegeknél (lásd 4.8 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az interferon-terápiához kötődő leggyakoribb mellékhatások az influenzaszerű tünetek. A leggyakoribb influenzaszerű tünetek: izomfájdalom, láz, hidegrázás, izzadás, asthenia, fejfájás és hányinger. A kezelés kezdetén az AVONEX titrálása bizonyíthatóan csökkenti az influenzaszerű tünetek súlyosságát és gyakoriságát. Az influenzaszerű tünetek a kezelés kezdetén a legkifejezettebbek, és a terápia folytatása során a gyakoriságuk csökken.

Az injekció beadását követően az SM exacerbatiójára emlékeztető átmeneti idegrendszeri tünetek fordulhatnak elő. A kezelés során bármikor előfordulhat átmeneti tónusfokozódás és/vagy súlyos izomgyengeség, amely az akaratlagos mozgást akadályozza. Ezek az epizódok korlátozott időtartamúak, az injekciók beadásához kapcsolódhatnak és a további injekciók adásakor újra megjelenhetnek. Néhány esetben ezek a tünetek influenzaszerű tünetekkel társulnak.

A mellékhatások gyakorisága beteg-években van kifejezve az alábbi kategóriák szerint:

Nagyon gyakori (1/10 beteg-év);

Gyakori (1/100 – < 1/10 beteg-év);

Nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100 beteg-év);

Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000 beteg-év);

Nagyon ritka (< 1/10 000 beteg-év);

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A „beteg-idő” azoknak az egyéni időegység-mennyiségeknek az összege, amennyi ideig a beteg AVONEX-kezelésben részesült, mielőtt a mellékhatás jelentkezett volna. Például, 100 személy-év meghatározható úgy, hogy 100 beteg 1 évig, vagy 200 beteg fél évig kapott kezelést.

A vizsgálatok (klinikai vizsgálatok és megfigyeléses vizsgálatok kettőtől hat évig terjedő követéssel) alapján azonosított mellékhatások, valamint a spontán bejelentések alapján meghatározott egyéb mellékhatások (utóbbiak gyakorisága nem ismert) az alábbi táblázatban találhatók.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok

 

eredményei

 

gyakori

csökkent lymphocytaszám, csökkent

 

fehérvérsejtszám, csökkent neutrophil sejtszám,

 

csökkent hematokrit, emelkedett káliumszint,

 

emelkedett szérum karbamid nitrogén szint

nem gyakori

csökkent trombocytaszám

nem ismert

testsúlycsökkenés, testsúlygyarapodás,

 

 

rendellenes májfunkciós értékek

 

 

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos

 

tünetek

 

nem ismert

cardiomyopathia, pangásos szívelégtelenség (lásd

 

4.4 pont) , palpitatio, arrhythmia,tachycardia

 

 

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek

 

és tünetek

 

nem ismert

pancytopenia, thrombocytopenia

ritka

thromboticus thrombocytopeniás

 

purpurával/haemolyticus uraemiás szindrómával

 

járó thromboticus microangiopathia.*

 

 

Idegrendszeri betegségek és tünetek

 

nagyon gyakori

fejfájás2

gyakori

izomspasticitás, hypaesthesia

nem ismert

neurológiai tünetek, syncope3, hypertonia,

 

szédülés, paraesthesia, görcsroham, migrén

 

 

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis

 

betegségek és tünetek

 

gyakori

orrfolyás

ritka

dyspnoe

nem ismert

pulmonalis artériás hypertonia

 

 

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

 

gyakori

hányás, hasmenés, hányinger2

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és

 

tünetei

kiütés, fokozott izzadás, véraláfutás

gyakori

alopecia

nem gyakori

angioneurotikus ödéma, pruritus, vesicularis

nem ismert

bőrkiütés, urticaria, psoriasis súlyosbodása

A csont- és izomrendszer, valamint a

 

kötőszövet betegségei és tünetei

 

gyakori

izomgörcs, nyakfájás, myalgia2, arthralgia,

 

végtagfájdalom, hátfájás, izommerevség,

 

vázizomrendszeri merevség

nem ismert

szisztémás lupus erythematosus, izomgyengeség,

 

arthritis

 

 

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

 

ritka

nephrosis szindróma, glomerulosclerosis (lásd

 

4.4 pont, Különleges figyelmeztetések és az

 

alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések)

 

 

Endokrin betegségek és tünetek

 

nem ismert

hypothyreosis, hyperthyreosis

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és

 

tünetek

anorexia

gyakori

 

 

 

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

 

nem ismert

abscessus az injekció helyén1

 

 

Érbetegségek és tünetek

 

gyakori

kipirulás

nem ismert

vasodilatatio

 

 

Általános tünetek, az alkalmazás helyén

 

fellépő reakciók

 

nagyon gyakori

influenzaszerű tünetek, láz2, hidegrázás2, izzadás2

gyakori

fájdalom az injekció helyén, bőrpír az injekció

 

helyén, bevérzés az injekció helyén,

 

asthenia2, fájdalom, fáradtság2, rossz közérzet,

 

éjszakai izzadás

nem gyakori

égő érzés az injekció helyén

nem ismert

reakció az injekció helyén, gyulladás az injekció

 

helyén, cellulitis az injekció helyén1, necrosis az

 

injekció helyén, vérzés az injekció helyén,

 

mellkasi fájdalom

 

 

Immunrendszeri betegségek és tünetek

 

nem ismert

anaphylaxiás reakció, anaphylaxiás shock,

 

túlérzékenységi reakciók (angioödéma,

 

dyspnoea, urticaria, kiütés, viszkető kiütés)

 

 

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

 

nem ismert

májelégtelenség (lásd 4.4 pont), hepatitis,

 

autoimmun hepatitis

 

 

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos

 

betegségek és tünetek

 

ritka

metrorrhagia, menorrhagia

 

 

Pszichiátriai kórképek

 

gyakori

depresszió (lásd 4.4 pont), álmatlanság

nem ismert

öngyilkosság, pszichózis, szorongás, zavartság,

 

emocionális labilitás

*A béta-interferon készítmények csoportjára vonatkozóan (lásd 4.4 pont).

Interferon tartalmú készítmények csoportjára vonatkozó általános megjelölés, lásd alább a

Pulmonalis artériás hypertonia részt

1Az injekció beadása helyén jelentkező reakciókat jelentettek, beleértve a fájdalmat, gyulladást, és az igen ritka abscessust vagy cellulitist is, amelyek akár sebészi beavatkozást is igényelhetnek.

2A kezelés kezdetén gyakrabban fordul elő.

3Az AVONEX injekció beadását követően syncope fordulhat elő, általában egy alkalommal a kezelés kezdetén, és további injekciók adásakor már nem ismétlődik.

Pulmonalis artériás hypertonia

A béta-interferon készítmények esetében pulmonalis artériás hypertonia (PAH) eseteiről számoltak be. Az eseményekről különböző időpontokban számoltak be, akár több évvel a béta-interferon kezelés kezdetét követően.

Gyermekek és serdülők

A korlátozott mennyiségű publikált adat arra utal, hogy azoknál a 12-16 éves serdülőknél, akik hetente egyszer intramuscularisan kapnak 30 mikrogramm AVONEX-et, a biztonságossági profil hasonló a felnőtteknél tapasztalthoz.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be. Amennyiben túladagolás következik be, a beteget kórházban kell elhelyezni megfigyelésre, és megfelelő támogató kezelésben kell részesíteni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Interferonok, ATC kód: L03 AB07

Az interferonok a természetben előforduló fehérjék egyik családját képezik, amelyeket az eukaryota sejtek termelnek vírusfertőzésre vagy egyéb biológiai ingerre adott válaszként. Az interferonok olyan citokinek, amelyek antivirális, antiproliferatív és immunmoduláns hatásokat közvetítenek. Három fő interferon-típus ismert: alfa, béta és gamma. Az I. típusú interferon csoportba tartozik az alfa-és

béta interferon, míg a II. típusú interferon csoportba a gamma-interferon. Ezek az interferonok egymást átfedő, de jól elkülöníthető biológiai aktivitásokkal rendelkeznek. Ugyancsak különbözhetnek a szintézisük helyét illetően is.

A béta-interferont különböző típusú sejtek termelik, köztük a fibroblasztok és a makrofágok. A természetes béta-interferon és az AVONEX (béta-1a interferon) glikolizált, és egy N-kötődésű, komplex szénhidrátrésszel rendelkezik. Egyéb fehérjékről ismert, hogy a glikozilálás befolyásolja a stabilitásukat, aktivitásukat, eloszlásukat és a plazmafelezési idejüket. Nem teljesen tisztázottak azonban a béta-interferonnak a glikozilálástól függő hatásai.

Hatásmechanizmus

Az AVONEX úgy fejti ki biológiai hatását, hogy a humán sejtek felszínén levő specifikus receptorokhoz kötődik. Ez a kötődés intracelluláris történések komplex kaszkádját indítja be, amely számos interferon-indukálta géntermék és marker expressziójához vezet. Ezek közé tartozik az MHC I. osztály, az Mx fehérje, a 2’/5’-oligoadenilát szintetáz, a béta-2-mikroglobulin és a neopterin.

Néhány ilyen terméket kimutattak az AVONEX-szel kezelt betegek szérumában és sejtes frakciójában. E termékek szérumszintje legalább négy napig, de legfeljebb egy hétig emelkedett volt az AVONEX egyszeri intramuscularis adagolása után.

Nem ismert, hogy SM-ben az AVONEX hatásmechanizmusa azonos-e a fent leírt biológiai effektusokkal, mivel az SM patofiziológiája nem teljesen tisztázott.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A liophilizált AVONEX SM kezelésében kifejtett hatásait placebo-kontrollos vizsgálatban értékelték, amelyet 301, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek

(AVONEX n = 158; placebo n = 143), akiknél a betegség az utolsó három évben legalább 2 új exacerbációval volt jellemezhető; vagy a vizsgálatba történő belépést megelőzően legalább évi egy exacerbáció lépett fel akkor, amikor a betegség kevesebb, mint három éve állt fenn. A klinikai vizsgálatba a belépés időpontjában 1,0-től 3,5-ig terjedő EDSS-sel rendelkező betegeket vontak be. A vizsgálati elrendezésnek köszönhetően a betegek követése különböző időtartamú volt. Az AVONEX-szel kezelt betegek közül 150-en egy évig, 85-en két évig vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálatban azoknak a betegeknek az összesített százalékos aránya, akiknél a funkcióvesztés a második év végéig progrediált (Kaplan-Meier-féle tábla szerint) 35% volt a placebóval kezelt betegek, és 22% az AVONEX-szel kezelt betegek között. A funkcióvesztés progrediálásának tekintették a kibővített mozgáskorlátozottsági állapot-skálán (Expanded Disability Status Scale – EDSS) mért

1 pontos emelkedést, amely legalább hat hónapon keresztül fennállt. A relapszusok éves gyakoriságának egyharmados csökkenését is kimutatták. Ez utóbbi klinikai hatást az egy évnél hosszabb kezelés után észlelték.

Egy kettős-vak, randomizált, dózis-összehasonlító vizsgálat, amelyet 802, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek (AVONEX 30 mikrogramm n = 402; AVONEX 60 mikrogramm n = 400), nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget vagy tendenciát az AVONEX 30 mikrogrammos és 60 mikrogrammos dózisai között a klinikai és az általános

MRI vizsgálati paraméterek vonatkozásában.

Az AVONEX-nek az SM kezelésében kifejtett hatásait értékelték még egy olyan randomizált, kettős-vak vizsgálatban is, amelyet 383 olyan beteg (AVONEX n = 193; placebo n = 190) bevonásával végeztek, akiknél egyetlen demyelinisatiós esemény jelentkezett legalább két, MRI vizsgálattal kimutatott, kompatibilis agyi eltéréssel. Az AVONEX-szel kezelt csoportban a

második esemény előfordulási valószínűségének csökkenését figyelték meg. Ugyancsak kimutattak az

MRI vizsgálati paraméterekre kifejtett hatást. A második esemény előfordulásának kockázata a placebo csoportban három év alatt 50%, két év alatt 39%, míg az AVONEX-szel kezelt csoportban 35% (három év) és 21% (két év) volt. Utólagos (post hoc) elemzés szerint azoknál a betegeknél, akiknél a kiinduláskor az MRI vizsgálattal kimutatható volt legalább egy gadolíniumot halmozó és kilenc T2 eltérés, a két éven belül előforduló második esemény előfordulásának kockázata 56% volt a placebo csoportban, és 21% az AVONEX-szel kezeltek csoportjában. Mindemellett az AVONEX-szel folytatott korai kezelés hatása a betegeknek még ebben a magas kockázatú alcsoportjában sem ismert, ugyanis a vizsgálatot elsősorban úgy tervezték, hogy a második esemény kialakulásáig eltelt időt lehessen megítélni, nem pedig a betegség hosszú távú kimenetelét. Továbbá jelenleg nincs jól meghatározva a magas kockázatú beteg fogalma, jóllehet egy konzervatív megközelítés szerint ide sorolható az, akinél legalább kilenc T2 hyperintenzitású eltérés mutatkozik az első vizsgálatkor, és a legalább három hónappal később végzett kontroll vizsgálatkor legalább egy új T2 vagy egy új gadolíniumot halmozó eltérés jelenik meg. A kezelés mindenképpen csak a magas kockázati csoportba tartozó betegeknél jöhet szóba.

Gyermekek és serdülők

A hetente egyszer, intramuscularisan beadott 15 mikrogramm AVONEX (n = 8) korlátozott hatásossági/biztonságossági adatainak a legfeljebb 4 éven át követett, kezelés nélküli esetekkel (n = 8) történő összehasonlítása olyan eredményeket adott, amelyek összhangban álltak a felnőtteknél kapott eredményekkel, bár az EDSS-pontszám a kezelt csoportban a 4 éves követés alatt nőtt, ami a betegség progressziójára utal. A felnőtteknek jelenleg ajánlott adaggal semmilyen közvetlen összehasonlítás nem áll rendelkezésre.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az AVONEX farmakokinetikai profilját indirekt módon, az interferon antivirális aktivitásának mérésével vizsgálták. E vizsgálat annyiban korlátozott, hogy interferonra érzékeny, de nem specifikus a béta-interferonra. Az egyéb vizsgálati technikák nem eléggé érzékenyek.

Az AVONEX intramuscularis alkalmazását követően a szérum antivirális aktivitásszintek a beadás után 5-15 óra elteltével érik el a maximumot, és megközelítőleg tíz órás felezési idővel csökkennek. Az injekció helyétől függő abszorpciós sebességgel korrigálva, a számított biohasznosulás megközelítően 40%. A számított biohasznosulás ennél nagyobb a korrekció nélkül. Az intramuscularis alkalmazás nem helyettesíthető subcutan adagolással.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenitás: embernél és állatoknál a béta-1a interferonra vonatkozó karcinogenitási adatok nem állnak rendelkezésre.

Krónikus toxicitás: nem mutattak ki a béta-1a interferonnal szembeni immunreakciót és toxicitásra utaló jeleket rhesus majmokon végzett, 26 hétig tartó ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatokban, amelyek során hetente egyszer intramuscularisan alkalmaztak béta-1a interferont más immunmoduláló anyaggal, egy anti CD40 ligand monoklonális antitesttel kombinációban.

Lokális tolerancia: az ugyanarra a helyre történő ismételt injektálást követően állatoknál nem értékeltek intramuscularis irritációt.

Mutagenitás: limitált, de releváns mutagenitási vizsgálatokat végeztek. Az eredmények negatívak voltak.

Termékenység csökkenése: rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg a tesztállatokon. Hasonló dózisfüggő reprodukciós hatásokat figyeltek meg egyéb alfa- és béta-interferonok esetében is. Nem észleltek teratogén hatásokat vagy foetalis fejlődésre kifejtett hatásokat, azonban a béta-1 interferon peri- és postnatalis időszakban kifejtett hatásáról korlátozottak az információk.

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Nátrium-acetát-trihidrát

Tömény ecetsav

Arginin-hidroklorid

Poliszorbát 20

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó.

NEM FAGYASZTHATÓ!

Az Avonex szobahőmérsékleten (15°C és 30°C között) legfeljebb egy hétig tárolható.

A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban (lezárt műanyag tálcában) tárolandó (lásd

6.5 pont).

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

I. típusú üvegből készült, 1 ml-es, 0,5 ml oldatot tartalmazó előretöltött fecskendő, garanciazáras kupakkal és dugattyúval (brómbutil).

Kiszerelés: négy vagy tizenkét darab 0,5 ml oldatot tartalmazó, előretöltött fecskendő dobozban. Minden fecskendő egyenként csomagolva, lezárt műanyag tálcában van, amely egy darab injekciós tűt is tartalmaz intramuscularis használatra.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az AVONEX készítmény felhasználásra kész injekciós oldat, előretöltött fecskendőben.

Az előretöltött fecskendőt a hűtőszekrényből kivéve kb. 30 percig hagyni kell, hogy az AVONEX szobahőmérsékletűre (15°C - 30°C) melegedjen.

Ne használjon külső hőforrást, például forró vizet az AVONEX 30 mikrogramm oldatos injekció melegítéséhez.

Ha az oldatos injekció részecskéket tartalmaz, vagy bármilyen, a tiszta, színtelentől eltérő színe van, az előretöltött fecskendőt nem szabad felhasználni. A csomagolásban megtalálható az intramuscularis injekció beadásához szükséges tű. A készítmény tartósítóószert nem tartalmaz. Minden előretöltött fecskendő csak egy adag AVONEX készítményt tartalmaz. Minden előretöltött fecskendő tartalmának fel nem használt részét ki kell dobni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

BIOGEN IDEC LIMITED

Innovation House

70 Norden Road

Maidenhead

Berkshire

SL6 4AY

Egyesült Királyság

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/97/033/003

EU/1/97/033/004

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. március 13.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2007. március 13.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

1. A GYÓGYSZER NEVE

AVONEX 30 mikrogramm/0,5 ml oldatos injekció előretöltött injekciós tollban

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Mindegyik egyszer használatos előretöltött injekciós toll 30 mikrogramm (6 millió NE) béta-1a interferont tartalmaz 0,5 ml oldatban.

A béta-1a interferon koncentrációja 30 mikrogramm/0,5 ml.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) standardjával – „International Standard for Interferon” – történt meghatározás alapján 30 mikrogramm AVONEX 6 millió NE antivirális aktivitással rendelkezik. Az egyéb standardokhoz viszonyított aktivitása nem ismert.

Ismert hatású segédanyag(ok)

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció előretöltött tollban.

Tiszta és színtelen oldat.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Az AVONEX az alábbi esetekben javallott:

olyan betegek kezelésére, akiknél relapszáló sclerosis multiplexet (SM) diagnosztizáltak. A klinikai vizsgálatok során ez két vagy több, akut exacerbációval (relapszus) volt jellemezhető a megelőző három évben, a relapszusok közötti folyamatos progresszió jele nélkül. Az AVONEX lassítja a progressziót és csökkenti a relapszusok gyakoriságát.

olyan betegek kezelésére, akiknél aktív gyulladásos folyamat mellett egyetlen demyelinisatiós esemény zajlott le, ha az elég súlyos ahhoz, hogy intravénás kortikoszteroidokkal való kezelést tegyen indokolttá; ha egyéb lehetséges diagnózisok ki vannak zárva; és ha ezeknél a betegeknél megállapították, hogy nagy a kockázata a klinikailag definitív sclerosis multiplex kialakulásának (lásd 5.1 pont).

Az AVONEX-kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél progresszív SM alakul ki.

4.2 Adagolás és alkalmazás

A kezelést a betegség kezelésében jártas orvos ellenőrzése mellett kell elkezdeni.

Adagolás

Felnőttek: Relapszáló SM kezelésére az ajánlott adag 30 mikrogramm (1 ml oldat) intramuscularis injekcióban (im.), hetente egyszer (lásd 6.6 pont). Magasabb adag (60 mikrogramm) heti egyszeri alkalmazásával további kedvező hatást nem mutattak ki.

Titrálás: Annak elősegítése érdekében, hogy a betegek influenzaszerű tüneteinek (lásd 4.8 pont) gyakorisága és súlyossága csökkenjen, a kezelés kezdetén titrálást lehet végezni. A titrálás a BIOSET-tel vagy előretöltött fecskendővel úgy valósítható meg, hogy a kezelés megkezdésekor heti

¼ adaggal emelve a dózist, a teljes dózis (30 mikrogramm/hét) a 4. hét végére érhető el.

Egy másik titrálási rend szerint a teljes adagra történő emelés előtt az AVONEX-kezelés hetente egyszer kb. ½ adaggal kezdhető. A megfelelő hatékonyság érdekében a kezdeti titrálási időszak után a heti egyszeri 30 mikrogrammos dózist kell elérni és fenntartani. A teljes adag elérése után a betegek megkezdhetik az AVONEX PEN alkalmazását.

Az AVONEX alkalmazásával kapcsolatos influenzaszerű tünetek csökkentése érdekében az injekció beadása előtt és az injekciót követő 24 órában fájdalom- illetve lázcsillapító adása ajánlott. Ezek a tünetek általában a kezelés első néhány hónapjában jelentkeznek.

Gyermekek és serdülők: Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12-16 éves serdülők esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8 és 5.1 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat.

Az AVONEX biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Idősek: A klinikai vizsgálatokba bevont 65 éves és idősebb betegek száma nem volt elegendő annak megállapításához, hogy a fiatalabb betegektől eltérően reagálnak-e a készítményre.

Ugyanakkor, tekintettel a hatóanyag kiürülés módjára, idősek esetében elméletileg semmi sem indokolja a dóziskorrekciót.

Az alkalmazás módja

Jelenleg nem ismert, hogy mennyi ideig kell a betegeket kezelni. A betegek klinikai állapotát két évig tartó kezelés után értékelni kell, és a tartós kezelésről a kezelőorvosnak egyedileg kell döntenie. A kezelést abba kell hagyni, ha a betegnél krónikus progresszív SM alakul ki.

Az AVONEX PEN egy előretöltött, egyszer használatos injekciós toll, amelyet kizárólag megfelelő oktatás után szabad alkalmazni.

Az AVONEX PEN-nel beadott intramuscularis injekció alkalmazásának javasolt helye a combizom felső, külső része. Az injekció beadásának helyét hetente váltogatni kell.

Az AVONEX PEN-nel történő beadásakor be kell tartani a betegtájékoztató utasításait.

4.3 Ellenjavallatok

Kezelés megkezdése terhesség ideje alatt (lásd 4.6 pont).

Olyan betegek, akiknek az anamnézisében természetes vagy rekombináns béta-interferonnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység szerepel.

Olyan betegek, akiknél aktuálisan súlyos depresszió és/vagy suicid késztetés áll fenn (lásd 4.4 és 4.8 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Az AVONEX csak óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek korábban vagy jelenleg is depressziós betegségük van, különösen akkor, ha suicid késztetés is előfordult. (lásd 4.3 pont). Ismert, hogy a depresszió és korábban suicid késztetés nagyobb gyakorisággal fordul elő a sclerosis multiplex-es betegcsoportban, illetve az interferon alkalmazásával kapcsolatban. A betegeket figyelmeztetni kell

arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák kezelőorvosukat a depresszió bármely tünetéről és/vagy suicid késztetésükről.

A depresszió jeleit mutató betegeket szigorúan monitorozni kell a terápia alatt, és megfelelő kezelésben kell részesíteni őket. Az AVONEX-kezelés abbahagyását is mérlegelni kell (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Az AVONEX óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek a kórelőzményében epilepsziás roham szerepel, akiket antiepileptikumokkal kezelnek, különösen abban az esetben, ha epilepsziájuk gyógyszeres kezelése nem megfelelő (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Az AVONEX fokozott óvatossággal és szoros monitorozás mellett adható súlyos vese- és májelégtelenség, továbbá súlyos myelosuppressio esetén.

Thromboticus microangiopathia (TMA): thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) vagy haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) formájában jelentkező thromboticus microangiopathiát, köztük halálos kimenetellel járó eseteket is jelentettek béta-interferon készítményekkel kapcsolatban.

Az eseményeket a kezelés különböző időpontjaiban jelentették, és előfordult, hogy ezek a béta-interferon-kezelés megkezdését követően több héttel vagy több évvel jelentkeztek. A korai klinikai jelek közé tartozik a thrombocytopenia, az újonnan kialakult magas vérnyomás, láz, központi idegrendszeri tünetek (pl. zavartság, paresis) és a károsodott vesefunkció. A TMA-ra utaló laboratóriumi eredmények közé tartozik a csökkent thrombocytaszám, a haemolysis miatt emelkedett szérum laktát-dehidrogenáz- (LDH-) szint; és a schistocyták (fragmentált erythrocyták) jelenléte a vérkenetben. A TMA klinikai jeleinek észlelése esetén a thrombocytaszám, a

szérum laktát-dehidrogenáz-szint, a vérkenet és a vesefunkció további ellenőrzése ajánlott. TMA diagnózisa esetén azonnali kezelés (a plazmacsere megfontolása) szükséges, illetve az Avonex-kezelés azonnali felfüggesztése javasolt.

Nephrosis szindróma: a béta-interferon készítmények alkalmazásával kapcsolatban különböző nephropathiákhoz, úgy mintkollabáló fokális szegmentális glomerulosclerosishoz (FSGS), „minimal change disease”-hez (MCD, minimális strukturális elváltozásokkal járó nephropathia), membranoproliferatív glomerulonephritishez (MPGN) és membranózus glomerulopathiához (MNG) társuló nephrosis szindróma eseteiről számoltak be. Az eseteket a kezelés különböző időpontjaiból jelentették, akár évek óta tartó béta-interferon-kezelés során is bekövetkezhetnek. Ajánlott a korai panaszok és tünetek, mint az oedema, proteinuria és csökkent vesefunkció időszakos monitorozása, különösen az olyan betegeknél, akiknél magasabb a vesebetegség kockázata. A nephrosis szindróma azonnali kezelése szükséges, és az Avonex-kezelés felfüggesztését meg kell fontolni.

Post-marketing vizsgálatok beszámoltak a béta-interferon-kezelés során előforduló májkárosodásról, beleértve a májenzim-szint emelkedését, hepatitist, autoimmun hepatitist és májelégtelenséget (lásd 4.8 pont). Néhány esetben ezek a reakciók egyéb májkárosító gyógyszer egyidejű alkalmazásakor fordultak elő. Több gyógyszer vagy egyéb májkárosító szer (például alkohol) együttes alkalmazásának lehetséges additív hatásait még nem állapították meg. A betegeknél figyelni kell a májkárosodásra utaló jeleket, és óvatosság szükséges, ha az interferonokat egyéb májkárosító gyógyszerrel egyidejűleg alkalmazzák.

Szívbetegségben, mint amilyen az angina pectoris, a pangásos szívelégtelenség vagy az arrhythmia, a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani annak megítélésére, hogy nem rosszabbodik-e a klinikai állapota az AVONEX-kezelés alatt. Az AVONEX-kezeléssel összefüggő influenzaszerű tünetek fokozott megterhelést jelenthetnek a szívbetegségben szenvedőknek.

Kóros laboratóriumi értékek előfordulnak az interferonok alkalmazásával kapcsolatban. Ezért a szklerózis multiplexben szenvedő betegeken általában elvégzendő vizsgálatokon kívül fehérvérsejtszám és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám vizsgálata, biokémiai vizsgálatok - beleértve a májfunkciós teszteket - elvégzése is ajánlott az AVONEX-kezelés során.

Myelosuppressio esetén a mennyiségi és minőségi vérkép, valamint a thrombocytaszám gyakoribb ellenőrzése lehet szükséges.

A betegeknél AVONEX ellenes antitestek képződhetnek. E betegek egy részében az ellenanyagok in vitro csökkentik a béta-1a interferon hatását (neutralizáló antitestek). A neutralizáló antitestek összefüggésben vannak az AVONEX in vivo biológiai hatásának csökkenésével, és összefüggésben

lehetnek a klinikai hatásosság csökkenésével. Valószínű, hogy a neutralizáló antitestek kialakulásának incidenciája 12 hónapos kezelés után éri el a platót. A két éven keresztül AVONEX-szel kezelt betegek adatai arra utalnak, hogy megközelítőleg 5-8%-uknál alakulnak ki neutralizáló antitestek.

Mivel az interferonokkal szemben képződő antitestek kimutatására különböző teszteket használnak, ez megnehezíti a különböző készítmények antigenitásának összehasonlítását.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Szabályos humán interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Az AVONEX és a kortikoszteroidok vagy az adenokortikotrop hormon (ACTH) kölcsönhatását szisztematikusan még nem vizsgálták. A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az SM betegek kaphatnak AVONEX-et és kortikoszteroidokat vagy ACTH-t a relapszusok alatt.

Az interferonok embernél és állatoknál csökkentik a hepatikus citokróm P450-függő enzimek aktivitását. Majmoknál nagy dózisú AVONEX alkalmazásának a P450-függő metabolizmusra kifejtett hatását vizsgálták, és nem észlelték a máj metabolizáló képességének megváltozását. Óvatosság szükséges, ha az AVONEX-et olyan gyógyszerekkel adják együtt, amelyeknek szűk a terápiás indexük és a clearance-ük nagymértékben függ a hepatikus citokróm P450 rendszertől, ilyenek például az egyes antiepileptikumok és antidepresszánsok.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

Az AVONEX terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló adatok a spontán vetélés fokozott kockázatának lehetőségére utalnak. A kezelés megkezdése terhesség alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Fogamzóképes korú nőknek megfelelő fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk. Az AVONEX-kezelés alatt teherbe eső vagy terhességet tervező nőbeteget tájékoztatni kell a lehetséges veszélyekről, és fontolóra kell venni a kezelés abbahagyását (lásd 5.3 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél gyakori relapszusok fordultak elő a kezelés megkezdése előtt, mérlegelni kell az AVONEX-kezelés terhesség miatti abbahagyását követő súlyos relapszus kockázatát a spontán vetélés kockázatának lehetséges fokozódásával szemben.

Szoptatás

Nem ismert, hogy az AVONEX kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Mivel az anyatejjel táplált csecsemőnél súlyos mellékhatásokat okozhat, el kell dönteni, hogy az AVONEX alkalmazását, vagy a szoptatást hagyják-e abba.

Termékenység

Rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására a tesztállatokon anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg (lásd 5.3 pont).

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az AVONEX gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A központi idegrendszeri mellékhatások kis mértékben befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket az erre hajlamos betegeknél (lásd 4.8 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az interferon-terápiához kötődő leggyakoribb mellékhatások az influenzaszerű tünetek. A leggyakoribb influenzaszerű tünetek: izomfájdalom, láz, hidegrázás, izzadás, asthenia, fejfájás és hányinger. A kezelés kezdetén az AVONEX titrálása bizonyíthatóan csökkenti az influenzaszerű tünetek súlyosságát és gyakoriságát. Az influenzaszerű tünetek a kezelés kezdetén a legkifejezettebbek, és a terápia folytatása során a gyakoriságuk csökken.

Az injekció beadását követően az SM exacerbatiójára emlékeztető átmeneti idegrendszeri tünetek fordulhatnak elő. A kezelés során bármikor előfordulhat átmeneti tónusfokozódás és/vagy súlyos izomgyengeség, amely az akaratlagos mozgást akadályozza. Ezek az epizódok korlátozott időtartamúak, az injekciók beadásához kapcsolódhatnak és a további injekciók adásakor újra megjelenhetnek. Néhány esetben ezek a tünetek influenzaszerű tünetekkel társulnak.

A mellékhatások gyakorisága beteg-években van kifejezve az alábbi kategóriák szerint:

Nagyon gyakori (1/10 beteg-év);

Gyakori (1/100 – < 1/10 beteg-év);

Nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100 beteg-év);

Ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000 beteg-év);

Nagyon ritka (< 1/10 000 beteg-év);

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A „beteg-idő” azoknak az egyéni időegység-mennyiségeknek az összege, amennyi ideig a beteg AVONEX-kezelésben részesült, mielőtt a mellékhatás jelentkezett volna. Például, 100 személy-év meghatározható úgy, hogy 100 beteg 1 évig, vagy 200 beteg fél évig kapott kezelést.

A vizsgálatok (klinikai vizsgálatok és megfigyeléses vizsgálatok kettőtől hat évig terjedő követéssel) alapján azonosított mellékhatások, valamint a spontán bejelentések alapján meghatározott egyéb mellékhatások (utóbbiak gyakorisága nem ismert) az alábbi táblázatban találhatók.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok

 

eredményei

 

gyakori

csökkent lymphocytaszám, csökkent

 

fehérvérsejtszám, csökkent neutrophil sejtszám,

 

csökkent hematokrit, emelkedett káliumszint,

 

emelkedett szérum karbamid nitrogén szint

nem gyakori

csökkent trombocytaszám

nem ismert

testsúlycsökkenés, testsúlygyarapodás,

 

rendellenes májfunkciós értékek

 

 

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos

 

tünetek

 

nem ismert

cardiomyopathia, pangásos szívelégtelenség (lásd

 

4.4 pont) , palpitatio, arrhythmia,tachycardia

 

 

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek

 

és tünetek

 

nem ismert

pancytopenia, thrombocytopenia

ritka

thromboticus thrombocytopeniás

 

purpurával/haemolyticus uraemiás szindrómával

 

járó thromboticus microangiopathia.*

 

 

Idegrendszeri betegségek és tünetek

 

nagyon gyakori

fejfájás2

gyakori

izomspasticitás, hypaesthesia

nem ismert

neurológiai tünetek, syncope3, hypertonia,

 

szédülés, paraesthesia, görcsroham, migrén

 

 

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis

 

betegségek és tünetek

 

gyakori

orrfolyás

ritka

dyspnoe

nem ismert

pulmonalis artériás hypertonia

 

 

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

 

gyakori

hányás, hasmenés, hányinger2

 

 

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és

 

tünetei

 

gyakori

kiütés, fokozott izzadás, véraláfutás

nem gyakori

alopecia

nem ismert

angioneurotikus ödéma, pruritus, vesicularis

 

bőrkiütés, urticaria, psoriasis súlyosbodása

A csont- és izomrendszer, valamint a

 

kötőszövet betegségei és tünetei

 

gyakori

izomgörcs, nyakfájás, myalgia2, arthralgia,

 

végtagfájdalom, hátfájás, izommerevség,

 

vázizomrendszeri merevség

nem ismert

szisztémás lupus erythematosus, izomgyengeség,

 

arthritis

 

 

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

 

ritka

nephrosis szindróma, glomerulosclerosis (lásd

 

4.4 pont, Különleges figyelmeztetések és az

 

alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések)

 

 

Endokrin betegségek és tünetek

 

nem ismert

hypothyreosis, hyperthyreosis

 

 

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és

 

tünetek

anorexia

gyakori

 

 

 

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

 

nem ismert

abscessus az injekció helyén1

 

 

Érbetegségek és tünetek

 

gyakori

kipirulás

nem ismert

vasodilatatio

 

 

Általános tünetek, az alkalmazás helyén

 

fellépő reakciók

 

nagyon gyakori

influenzaszerű tünetek, láz2, hidegrázás2, izzadás2

gyakori

fájdalom az injekció helyén, bőrpír az injekció

 

helyén, bevérzés az injekció helyén, asthenia2,

 

fájdalom, fáradtság2, rossz közérzet, éjszakai

 

izzadás

nem gyakori

égő érzés az injekció helyén

nem ismert

reakció az injekció helyén, gyulladás az injekció

 

helyén, cellulitis az injekció helyén1, necrosis az

 

injekció helyén, vérzés az injekció helyén,

 

mellkasi fájdalom

 

 

Immunrendszeri betegségek és tünetek

 

nem ismert

anaphylaxiás reakció, anaphylaxiás shock,

 

túlérzékenységi reakciók (angioödéma,

 

dyspnoea, urticaria, kiütés, viszkető kiütés)

 

 

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

 

nem ismert

májelégtelenség (lásd 4.4 pont), hepatitis,

 

autoimmun hepatitis

 

 

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos

 

betegségek és tünetek

 

ritka

metrorrhagia, menorrhagia

 

 

Pszichiátriai kórképek

 

gyakori

depresszió (lásd 4.4 pont), álmatlanság

nem ismert

öngyilkosság, pszichózis, szorongás, zavartság,

 

emocionális labilitás

*A béta-interferon készítmények csoportjára vonatkozóan (lásd 4.4 pont).

Interferon tartalmú készítmények csoportjára vonatkozó általános megjelölés, lásd alább a

Pulmonalis artériás hypertonia részt

1Az injekció beadása helyén jelentkező reakciókat jelentettek, beleértve a fájdalmat, gyulladást, és az igen ritka abscessust vagy cellulitist is, amelyek akár sebészi beavatkozást is igényelhetnek.

2A kezelés kezdetén gyakrabban fordul elő.

3Az AVONEX injekció beadását követően syncope fordulhat elő, általában egy alkalommal a kezelés kezdetén, és további injekciók adásakor már nem ismétlődik.

Pulmonalis artériás hypertonia

A béta-interferon készítmények esetében pulmonalis artériás hypertonia (PAH) eseteiről számoltak be. Az eseményekről különböző időpontokban számoltak be, akár több évvel a béta-interferon kezelés kezdetét követően.

Gyermekek és serdülők

A korlátozott mennyiségű publikált adat arra utal, hogy azoknál a 12-16 éves serdülőknél, akik hetente egyszer intramuscularisan kapnak 30 mikrogramm AVONEX-et, a biztonságossági profil hasonló a felnőtteknél tapasztalthoz.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be. Amennyiben túladagolás következik be, a beteget kórházban kell elhelyezni megfigyelésre, és megfelelő támogató kezelésben kell részesíteni.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Interferonok, ATC kód: L03 AB07.

Az interferonok a természetben előforduló fehérjék egyik családját képezik, amelyeket az eukaryota sejtek termelnek vírusfertőzésre vagy egyéb biológiai ingerre adott válaszként. Az interferonok olyan citokinek, amelyek antivirális, antiproliferatív és immunmoduláns hatásokat közvetítenek. Három fő interferon-típus ismert: alfa, béta és gamma. Az I. típusú interferon csoportba tartozik az alfa-és béta-interferon, míg a II. típusú interferon csoportba a gamma-interferon. Ezek az interferonok egymást átfedő, de jól elkülöníthető biológiai aktivitásokkal rendelkeznek. Ugyancsak különbözhetnek a szintézisük helyét illetően is.

A béta-interferont különböző típusú sejtek termelik, köztük a fibroblasztok és a makrofágok. A természetes béta-interferon és az AVONEX (béta-1a interferon) glikolizált, és egy N-kötődésű, komplex szénhidrátrésszel rendelkezik. Egyéb fehérjékről ismert, hogy a glikozilálás befolyásolja a stabilitásukat, aktivitásukat, eloszlásukat és a plazmafelezési idejüket. Nem teljesen tisztázottak azonban a béta-interferonnak a glikozilálástól függő hatásai.

Hatásmechanizmus

Az AVONEX úgy fejti ki biológiai hatását, hogy a humán sejtek felszínén levő specifikus receptorokhoz kötődik. Ez a kötődés intracelluláris történések komplex kaszkádját indítja be, amely számos interferon-indukálta géntermék és marker expressziójához vezet. Ezek közé tartozik az MHC I. osztály, az Mx fehérje, a 2’/5’-oligoadenilát szintetáz, a béta-2-mikroglobulin és a neopterin.

Néhány ilyen terméket kimutattak az AVONEX-szel kezelt betegek szérumában és sejtes frakciójában. E termékek szérumszintje legalább négy napig, de legfeljebb egy hétig emelkedett volt az AVONEX egyszeri intramuscularis adagolása után.

Nem ismert, hogy SM-ben az AVONEX hatásmechanizmusa azonos-e a fent leírt biológiai effektusokkal, mivel az SM patofiziológiája nem teljesen tisztázott.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A liophilizált AVONEX SM kezelésében kifejtett hatásait placebo-kontrollos vizsgálatban értékelték, amelyet 301, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek

(AVONEX n = 158; placebo n = 143), akiknél a betegség az utolsó három évben legalább 2 új exacerbációval volt jellemezhető; vagy a vizsgálatba történő belépést megelőzően legalább évi egy exacerbáció lépett fel akkor, amikor a betegség kevesebb, mint három éve állt fenn. A klinikai vizsgálatba a belépés időpontjában 1,0-től 3,5-ig terjedő EDSS-sel rendelkező betegeket vontak be. A vizsgálati elrendezésnek köszönhetően a betegek követése különböző időtartamú volt. Az AVONEX-szel kezelt betegek közül 150-en egy évig, 85-en két évig vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálatban azoknak a betegeknek az összesített százalékos aránya, akiknél a funkcióvesztés a második év végéig progrediált (Kaplan-Meier-féle tábla szerint) 35% volt a placebóval kezelt betegek, és 22% az AVONEX-szel kezelt betegek között. A funkcióvesztés progrediálásának tekintették a kibővített mozgáskorlátozottsági állapot-skálán (Expanded Disability Status Scale – EDSS) mért

1 pontos emelkedést, amely legalább hat hónapon keresztül fennállt. A relapszusok éves gyakoriságának egyharmados csökkenését is kimutatták. Ez utóbbi klinikai hatást az egy évnél hosszabb kezelés után észlelték.

Egy kettős-vak, randomizált, dózis-összehasonlító vizsgálat, amelyet 802, relapszussal járó sclerosis multiplexben szenvedő beteg bevonásával végeztek (AVONEX 30 mikrogramm n = 402; AVONEX 60 mikrogramm n = 400), nem mutatott statisztikailag szignifikáns különbséget vagy tendenciát az AVONEX 30 mikrogrammos és 60 mikrogrammos dózisai között a klinikai és az általános

MRI vizsgálati paraméterek vonatkozásában.

Az AVONEX-nek az SM kezelésében kifejtett hatásait értékelték még egy olyan randomizált, kettős-vak vizsgálatban is, amelyet 383 olyan beteg (AVONEX n = 193; placebo n = 190) bevonásával végeztek, akiknél egyetlen demyelinisatiós esemény jelentkezett legalább két, MRI vizsgálattal kimutatott, kompatibilis agyi eltéréssel. Az AVONEX-szel kezelt csoportban a

második esemény előfordulási valószínűségének csökkenését figyelték meg. Ugyancsak kimutattak az MRI vizsgálati paraméterekre kifejtett hatást. A második esemény előfordulásának kockázata a placebo csoportban három év alatt 50%, két év alatt 39%, míg az AVONEX-szel kezelt csoportban 35% (három év) és 21% (két év) volt. Utólagos (post hoc) elemzés szerint azoknál a betegeknél, akiknél a kiinduláskor az MRI vizsgálattal kimutatható volt legalább egy gadolíniumot halmozó és kilenc T2 eltérés, a két éven belül előforduló második esemény előfordulásának kockázata 56% volt a placebo csoportban, és 21% az AVONEX-szel kezeltek csoportjában. Mindemellett az AVONEX-szel folytatott korai kezelés hatása a betegeknek még ebben a magas kockázatú alcsoportjában sem ismert, ugyanis a vizsgálatot elsősorban úgy tervezték, hogy a második esemény kialakulásáig eltelt időt lehessen megítélni, nem pedig a betegség hosszú távú kimenetelét. Továbbá jelenleg nincs jól meghatározva a magas kockázatú beteg fogalma, jóllehet egy konzervatív megközelítés szerint ide sorolható az, akinél legalább kilenc T2 hyperintenzitású eltérés mutatkozik az első vizsgálatkor, és a legalább három hónappal később végzett kontroll vizsgálatkor legalább egy új T2 vagy egy új gadolíniumot halmozó eltérés jelenik meg. A kezelés mindenképpen csak a magas kockázati csoportba tartozó betegeknél jöhet szóba.

Gyermekek és serdülők

A hetente egyszer, intramuscularisan beadott 15 mikrogramm AVONEX (n = 8) korlátozott hatásossági/biztonságossági adatainak a legfeljebb 4 éven át követett, kezelés nélküli esetekkel (n = 8) történő összehasonlítása olyan eredményeket adott, amelyek összhangban álltak a felnőtteknél kapott eredményekkel, bár az EDSS-pontszám a kezelt csoportban a 4 éves követés alatt nőtt, ami a betegség progressziójára utal. A felnőtteknek jelenleg ajánlott adaggal semmilyen közvetlen összehasonlítás nem áll rendelkezésre.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Az AVONEX farmakokinetikai profilját indirekt módon, az interferon antivirális aktivitásának mérésével vizsgálták. E vizsgálat annyiban korlátozott, hogy interferonra érzékeny, de nem specifikus a béta-interferonra. Az egyéb vizsgálati technikák nem eléggé érzékenyek.

Az AVONEX intramuscularis alkalmazását követően a szérum antivirális aktivitásszintek a beadás után 5-15 óra elteltével érik el a maximumot, és megközelítőleg tíz órás felezési idővel csökkennek. Az injekció helyétől függő abszorpciós sebességgel korrigálva, a számított biohasznosulás megközelítően 40%. A számított biohasznosulás ennél nagyobb a korrekció nélkül. Az intramuscularis alkalmazás nem helyettesíthető subcutan adagolással.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Karcinogenitás: embernél és állatoknál a béta-1a interferonra vonatkozó karcinogenitási adatok nem állnak rendelkezésre.

Krónikus toxicitás: nem mutattak ki a béta-1a interferonnal szembeni immunreakciót és toxicitásra utaló jeleket rhesus majmokon végzett, 26 hétig tartó ismételt adagolású dózistoxicitási

vizsgálatokban, amelyek során hetente egyszer intramuscularisan alkalmaztak béta-1a interferont más immunmoduláló anyaggal, egy anti CD40 ligand monoklonális antitesttel kombinációban.

Lokális tolerancia: az ugyanarra a helyre történő ismételt injektálást követően állatoknál nem értékeltek intramuscularis irritációt.

Mutagenitás: limitált, de releváns mutagenitási vizsgálatokat végeztek. Az eredmények negatívak voltak.

Termékenység csökkenése: rhesus majmokon termékenységi és fejlődésre vonatkozó vizsgálatokat végeztek a béta-1a interferon rokon vegyületével. Nagyon nagy adagok hatására anovulációs és abortusz-kiváltó hatást figyeltek meg a tesztállatokon. Hasonló dózisfüggő reprodukciós hatásokat figyeltek meg egyéb alfa- és béta-interferonok esetében is. Nem észleltek teratogén hatásokat vagy foetalis fejlődésre kifejtett hatásokat, azonban a béta-1 interferon peri- és postnatalis időszakban kifejtett hatásáról korlátozottak az információk.

A béta-1a interferon férfiak termékenységére kifejtett hatásairól nincs adat.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Nátrium-acetát-trihidrát

Tömény ecetsav

Arginin-hidroklorid

Poliszorbát 20

Injekcióhoz való víz

6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év

6.4 Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó.

NEM FAGYASZTHATÓ!

Az AVONEX PEN egy AVONEX tartalmú előretöltött fecskendőt tartalmaz, és hűtőszekrényben kell tárolni!

Amennyiben nem áll rendelkezésre hűtőszekrény, az AVONEX PEN szobahőmérsékleten (15°C és 30°C között) legfeljebb egy hétig tárolható.

A fénytől való védelem érdekében az AVONEX PEN a belső dobozban tárolandó (lásd 6.5 pont).

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Az AVONEX PEN nevű, egyszer használatos, eldobható, rugós injekciós tollban egy AVONEX tartalmú előre töltött fecskendő található. A tollban található fecskendő egy 1 ml-es, 0,5 ml oldatot

tartalmazó, I. típusú üvegből készült előre töltött fecskendő garanciazáras kupakkal és dugattyúval

(brómbutil).

Kiszerelés: Mindegyik egyszer használatos AVONEX PEN külön dobozba van csomagolva egy injekciós tűvel és egy tollsapkával. Az AVONEX PEN négy vagy tizenkét darabos kiszerelésben kapható.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Kizárólag egyszeri alkalmazásra: az előretöltött fecskendőbe töltött oldatos injekciót az

AVONEX PEN tartalmazza.

A hűtőszekrényből kivett AVONEX PEN-t körülbelül 30 percig hagyni kell szobahőmérsékletre

(15°C - 30°C-ra) melegedni.

Ne használjon külső hőforrást, például forró vizet az AVONEX 30 mikrogramm oldatos injekció melegítéséhez.

Mindegyik egyszer használatos, eldobható, előretöltött injekciós toll egyetlen adag AVONEX-et tartalmaz. Az oldatos injekció az AVONEX PEN ovális gyógyszerkijelző ablakán keresztül ellenőrizhető. Ha az oldatos injekció részecskéket tartalmaz, vagy bármilyen, a tiszta, színtelentől eltérő színe van, az előretöltött tollat nem szabad felhasználni. Az injekciós tű a csomag része. A készítmény nem tartalmaz tartósítószert.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

BIOGEN IDEC LIMITED

Innovation House

70 Norden Road

Maidenhead

Berkshire

SL6 4AY

Egyesült Királyság

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

EU/1/97/033/005

EU/1/97/033/006

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ

KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. március 13.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2007. március 13.

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

Megjegyzések

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
  • Segítség
  • Get it on Google Play
  • Névjegy
  • Info on site by:

  • Presented by RXed.eu

  • 27558

    receptköteles gyógyszerek listája