Hungarian
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Eporatio (epoetin theta) – Alkalmazási előírás - B03XA01

Updated on site: 06-Oct-2017

Gyógyszerkészítmény neveEporatio
ATC-kódB03XA01
Hatóanyagepoetin theta
Gyártóratiopharm GmbH

1.A GYÓGYSZER NEVE

Eporatio 1000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 2000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 3000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 4000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 5000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 10 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 20 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Eporatio 30 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

2.MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Eporatio 1000 NE /0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 1000 nemzetközi egység (NE) (8,3 µg) téta-epoetin 0,5 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 2000 NE (16,7 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 2000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 2000 nemzetközi egység (NE) (16,7 µg) téta-epoetin 0,5 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 4000 NE (33,3 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 3000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 3000 nemzetközi egység (NE) (25 µg) téta-epoetin 0,5 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 6000 NE (50 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 4000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 4000 nemzetközi egység (33,3 µg) (NE) téta-epoetin 0,5 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 8000 NE (66,7 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 5000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 5000 nemzetközi egység (NE) (41,7 µg) téta-epoetin 0,5 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 10 000 NE (83,3 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 10 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 10 000 nemzetközi egység (NE) (83,3 µg) téta-epoetin 1 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 10 000 NE (83,3 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 20 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 20 000 nemzetközi egység (NE) (166,7 µg) téta-epoetin 1 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 20 000 NE (166,7 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Eporatio 30 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

Előretöltött fecskendőnként 30 000 nemzetközi egység (NE) (250 µg) téta-epoetin 1 ml oldatos injekcióban, ami milliliterenként 30 000 NE (250 µg) téta-epoetinnek felel meg.

Atéta-epoetint (rekombináns humán eritropoetin) kínai hörcsög ováriumsejtjeiben (CHO-K1) állítják elő rekombináns DNS technológiával.

Asegédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.GYÓGYSZERFORMA

Oldatos injekció (injekció).

Tiszta és színtelen oldat.

4.KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1

Terápiás javallatok

-

Krónikus veseelégtelenséghez társuló, tünetekkel járó anaemia kezelése felnőtt betegeknél.

-

Tünetekkel járó anaemia kezelése kemoterápiát kapó, nem myeloid malignitásokban szenvedő

 

felnőtt daganatos betegeknél.

4.2

Adagolás és alkalmazás

A téta-epoetin-kezelést a fenti indikációk területén jártas orvosnak kell elindítania.

Adagolás

Krónikus veseelégtelenséghez társuló, tünetekkel járó anaemia

Az anaemia tünetei és következményei kortól, nemtől és a teljes betegségtehertől függően változhatnak. Ezért szükséges, hogy az orvos minden betegnél egyénenként mérje fel a betegség lefolyását és a klinikai állapotot. A téta-epoetint subcutan vagy intravénásan kell alkalmazni a hemoglobinszint növelésére, úgy, hogy az ne legyen magasabb, mint 12 g/dl (7,45 mmol/l).

Abetegekből eredő egyéni különbségek miatt az individuális hemoglobin-értékek alkalmanként magasabbak vagy alacsonyabbak lehetnek a kívánt hemoglobinszinteknél. A hemoglobin-variabilitást dózismódosítással kell kompenzálni, figyelembe véve, hogy a hemoglobin célérték a 10 g/dl

(6,21 mmol/l) - 12 g/dl (7,45 mmol/l) tartományba esik. A 12 g/dl-nél (7,45 mmol/l) tartósan magasabb hemoglobinszint kerülendő. A 12 g/dl-t (7,45 mmol/l) meghaladó hemoglobin-értékek esetében a megfelelő adagolás-módosításra vonatkozó útmutatás az alábbiakban kerül ismertetésre.

Ahemoglobinszintnek egy 4 hetes periódus alatti, 2 g/dl-t (1,24 mmol/l) meghaladó emelkedését el kell kerülni. Amennyiben a hemoglobinszint emelkedése 4 hét alatt nagyobb mint 2 g/dl

(1,24 mmol/l), vagy a hemoglobin-érték 12 g/dl (7,45 mmol/l) fölé emelkedik, a dózist 25 - 50%-kal csökkenteni kell. A hemoglobinszintet annak stabilizálódásáig kéthetente, ezt követően pedig rendszeres időközönként javasolt ellenőrizni. Amennyiben a hemoglobin szintje továbbra is emelkedik, a kezelést fel kell függeszteni, egészen addig, amíg a hemoglobinszintek el nem kezdenek csökkenni, amikor is a kezelés az előzőleg alkalmazott adagnál megközelítőleg 25%-kal alacsonyabb dózissal ismét elindítható.

Hypertonia vagy cardiovascularis, cerebrovascularis, illetve perifériás érbetegség fennállása esetén a hemoglobinszint emelését és a hemoglobin célértéket a klinikai kép alapján egyénenként kell meghatározni.

A téta-epoetin-kezelés két fázisra osztható.

Korrekciós fázis

Subcutan alkalmazás: A kezdő adag hetente 3-szor 20 NE/testtömeg-kg. Abban az esetben, ha a hemoglobinszint emelkedése nem megfelelő (< 1 g/dl [0,62 mmol/l] 4 héten belül), akkor a dózis 4 hét után hetente 3-szor 40 NE/ttkg-ra növelhető. További, az előző adag 25%-ával növelt dózisemeléseket havonta lehet végrehajtani, egészen az egyénenként kitűzött hemoglobinszint eléréséig.

Intravénás alkalmazás: A kezdő adag hetente 3-szor 40 NE/testtömeg-kg. A dózis 4 hét után hetente 3-szor 80 NE/ttkg-ra növelhető, majd az előző adag 25%-ával növelt további dózisemeléseket havonta lehet végrehajtani, amennyiben ez szükséges.

A maximális adag egyik alkalmazási mód esetében sem haladhatja meg a heti 700 NE/testtömeg-kg dózist.

Fenntartó fázis

A dózist szükség szerint kell beállítani, annak érdekében, hogy fenntartható legyen a 10 g/dl (6,21 mmol/l) és 12 g/dl (7,45 mmol/l) közötti, individuális hemoglobin-célszint, de eközben a

12 g/dl-es (7,45 mmol/l) hemoglobinszint nem haladható meg. Amennyiben a kívánt hemoglobinszint fenntartásához dózismódosítás szükséges, ezt az adagok kb. 25%-os változtatásával ajánlott elvégezni.

Subcutan alkalmazás: A heti dózist hetente egy vagy hetente három injekcióban is be lehet adni.

Intravénás alkalmazás: Azok a betegek, akiknek állapota a heti háromszori adagolás mellett stabil, átállíthatók heti kétszeri alkalmazásra.

Az adagolási gyakoriság megváltoztatásakor a hemoglobinszintet gondosan ellenőrizni kell, és szükségessé válhat a dózis módosítása is.

A maximális adag nem haladhatja meg a 700 NE/testtömeg-kg-ot hetente.

Amikor téta-epoetinnel más epoetint helyettesítenek, a hemoglobinszint szoros monitorozása szükséges, továbbá ugyanazt a beadási módot kell alkalmazni.

A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani, annak érdekében, hogy a téta-epoetint az anaemia tüneteinek megfelelő kontrollálásához szükséges legalacsonyabb elfogadott hatékony dózisban lehessen adagolni, ugyanakkor a hemoglobinszintet 12 g/dl-en (7,45 mmol/l) vagy ez alatt lehessen tartani.

Óvatosan kell eljárni a téta-epoetin adagok emelésekor krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. A téta-epoetinre gyenge hemoglobin-választ mutató betegeknél fontolóra kell venni a gyenge válasz hátterében álló egyéb okokat (lásd 4.4 és 5.1 pont).

Tünetekkel járó anaemia kemoterápiát kapó, nem-myeloid malignitásokban szenvedő daganatos betegeknél

A téta-epoetint subcutan kell beadni az anaemiában (pl. hemoglobin-koncentráció ≤ 10 g/dl

[6,21 mmol/l]) szenvedő betegeknek. Az anaemia tünetei és következményei kortól, nemtől és a teljes betegségtehertől függően változhatnak. Ezért szükséges, hogy az orvos minden betegnél egyénenként mérje fel a betegség lefolyását és a klinikai állapotot.

Abetegekből eredő egyéni különbségek miatt az individuális hemoglobin-értékek alkalmanként magasabbak vagy alacsonyabbak lehetnek a kívánt hemoglobinszinteknél. A hemoglobin-variabilitást dózismódosítással kell kompenzálni, figyelembe véve, hogy a hemoglobin-célérték a 10 g/dl

(6,21 mmol/l) - 12 g/dl (7,45 mmol/l) tartományba esik. A 12 g/dl-nél (7,45 mmol/l) tartósan magasabb hemoglobinszintet el kell kerülni; a 12 g/dl-t (7,45 mmol/l) meghaladó hemoglobin-értékek esetében a megfelelő adagolás-módosításra vonatkozó útmutatás az alábbiakban kerül ismertetésre.

Ajavasolt kezdő dózis a testtömegtől függetlenül hetente egyszer 20 000 NE . Amennyiben 4 hetes terápia után a hemoglobin-érték legalább 1 g/dl-rel (0,62 mmol/l) emelkedett, akkor a kezelést ezzel a dózissal kell folytatni. Ha azonban a hemoglobin-érték nem emelkedett legalább 1 g/dl-rel

(0,62 mmol/l), akkor megfontolandó a heti dózis kétszeresre, vagyis 40 000 NE-re való emelése. Amennyiben további 4 hét elteltével a hemoglobinszint emelkedése még mindig nem kielégítő, meg kell gondolni az adag heti 60 000 NE-re történő emelését.

Amaximális dózis nem haladhatja meg a heti 60 000 NE értéket.

Ha a hemoglobin értéke 12 hetes terápiát követően sem emelkedik legalább 1 g/dl-rel (0,62 mmol/l), nem valószínű, hogy létrejön a kezelésre adott válasz, és a terápiát le kell állítani.

Amennyiben a hemoglobinszint növekedése 4 hét alatt meghaladja a 2 g/dl-t (1,24 mmol/l), vagy ha a hemoglobinszint meghaladja a 12 g/dl (7,45 mmol/l) értéket, a dózist 25 - 50%-kal csökkenteni kell. A téta-epoetin-kezelést időlegesen fel kell függeszteni, ha a hemoglobin szintje magasabb, mint 13 g/dl

(8,07 mmol/l). Ha a hemoglobinszint 12 g/dl-re (7,45 mmol/l) vagy ez alá csökken, akkor a kezelést az előzőleg alkalmazott adag körülbelül 25%-kal csökkentett mennyiségével újra kell kezdeni .

A kezelést a kemoterápia befejezése után még legfeljebb 4 hétig kell folytatni.

A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani, annak érdekében, hogy a téta-epoetint az anaemia tüneteinek megfelelő kontrollálásához szükséges legalacsonyabb elfogadott dózisban lehessen adagolni.

Különleges betegpopulációk

Gyermekek és serdülők

Az Eporatio biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és legfeljebb 17 éves serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

Az oldatot subcutan és intravénásan is be lehet adni. A subcutan alkalmazás a nem hemodializált betegeknél a perifériás vénák szúrásának elkerülése érdekében előnyösebb. Amikor téta-epoetinnel más epoetint helyettesítenek, akkor ugyanazt a beadási módot kell alkalmazni. A téta-epoetint kizárólag subcutan lehet adni a kemoterápiát kapó, nem-myeloid malignitásokban szenvedő daganatos betegeknek.

A subcutan injekciót a has, a kar vagy a comb bőre alá kell befecskendezni.

Az alkalmazás helyén létrejövő kellemetlen érzés elkerülése érdekében az injekció beadásának helyeit váltogatni kell, valamint az injekciót lassan kell befecskendezni.

A gyógyszer alkalmazás előtti kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

4.3Ellenjavallatok

-A készítmény hatóanyagával, más epoetinekkel vagy származékaikkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

-Nem beállított hypertonia.

4.4Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Általános intézkedések

Vaspótló-terápia javasolt minden olyan beteg számára, akinek szérum-ferritin értéke 100 µg/l alatt van, vagy akinek transzferrin szaturációja 20% alá esik. A hatékony erythropoesis biztosítása érdekében, a kezelés előtt és alatt minden beteg vas-státuszát ellenőrizni kell.

Amennyiben a beteg nem reagál a téta-epoetin-kezelésre, ennek okait haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vas-, folsav- vagy a B12-vitaminhiány csökkenti az epoetinek hatásosságát, tehát ezeket korrigálni kell. Interkurrens fertőzések, gyulladásos vagy traumás események, okkult vérvesztés, haemolysis, alumínium intoxikáció, fennálló hematológiai betegség vagy csontvelőfibrosis ugyancsak veszélyeztetheti az erythropoeticus választ. A kivizsgálás részeként megfontolandó a reticulocytaszám ellenőrzése.

Tiszta vörösvértest aplasia (PRCA)

Ha a kezelésre adott válasz hiányának tipikus okait már kizárták, és a betegnél reticulocytopeniával járó, hirtelen hemogloninszint-esés következik be, a tiszta vörösvértest aplasia felderítésére megfontolandó az anti-eritropoetin antitestek jelenlétére, illetve a csontvelőre kiterjedő vizsgálat. Számításba kell venni a téta-epoetin-kezelés megszüntetését.

Az anti-eritropoetin neutralizáló antitestek által okozott PRCA-ról számoltak be az eritropoetin-terápia kapcsán, a téta-epoetint is beleértve. Ezek az antitestek kimutatottan minden epoetinnel

kereszt-reakcióba lépnek, ezért azokat a betegeket, akiknél feltehetően vagy igazoltan eritropoetint neutralizáló antitestek vannak jelen, nem lehet átállítani téta-epoetinre (lásd 4.8 pont).

Az epoetinek nyomon követhetőségének javítása céljából, az alkalmazott epoetin nevét egyértelműen fel kell tüntetni a beteg dokumentációjában.

Amennyiben a hemoglobinszint paradox módon csökken, és alacsony reticulocyta-számmal járó, súlyos anaemia alakul ki, akkor az epoetin-kezelést azonnal fel kell függeszteni, és anti-eritropoetin antitestvizsgálatot kell végezni. Interferonnal és ribavirinnel kezelt, hepatitis C-ben szenvedő betegeknél számoltak be ilyen esetekről, akiknél egyidejűleg epoetineket alkalmaztak. Az epoetineket nem engedélyezték a hepatitis C-vel összefüggő anaemia kezelésére.

Hypertonia

A téta-epoetin-kezelésben részesülő betegeknél magas vérnyomás vagy a meglévő hypertonia fokozódása jelentkezhet, főként a terápia kezdeti fázisában.

Ennek megfelelően a téta-epoetinnel kezelt betegeknél különös figyelmet kell fordítani a vérnyomás szoros ellenőrzésére és beállítására. A vérnyomást megfelelően be kell állítani a kezelés előtt és alatt, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olyan akut komplikációk, mint az encephalopathia-szerű tünetekkel (pl. fejfájás, zavart állapot, beszéd- és járászavar) jelentkező hypertoniás krízis és a társuló szövődmények (görcsrohamok, stroke), amelyek egyedi esetekben az egyébként normális vagy alacsony vérnyomású betegeknél is bekövetkezhetnek. Amennyiben ilyen reakciók következnek be, ezek a kezelőorvos azonnali beavatkozását, illetve intenzív orvosi ellátást tesznek szükségessé. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hirtelen jelentkező, éles, migrén-szerű fejfájásra, mint lehetséges figyelmeztető jelre.

A vérnyomás emelkedése vérnyomáscsökkentő-kezelést vagy a már meglévő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagjának emelését teheti szükségessé. Ezen felül megfontolandó az alkalmazott téta-epoetin dózisának csökkentése. Amennyiben a vérnyomás továbbra is magas marad, szükségessé válhat a téta-epoetin-terápia átmeneti felfüggesztése. Amint a hypertoniát egy intenzívebb kezeléssel sikerül beállítani, a téta-epoetin-terápia egy csökkentett adaggal újraindítható.

Nem előírásszerű alkalmazás

A nem előírásszerűen, egészséges személyek által alkalmazott téta-epoetin a hemoglobin és hematokrit jelentős emelkedéséhez vezethet, ami életveszélyes cardiovascularis komplikációkkal társulhat.

Különleges populációk

A rendelkezésre álló korlátozott tapasztalatok miatt a téta-epoetin hatásossága és biztonságossága nem állapítható meg májkárosodásban vagy homozigóta sarlósejtes anaemiában szenvedő betegeknél.

Klinikai vizsgálatokban a 75 év feletti betegeknél - a téta-epoetin-kezeléssel való ok-okozati összefüggéstől függetlenül - gyakoribb volt a komoly, illetve súlyos nemkívánatos események előfordulása. Ezen felül a halálozás is gyakoribb volt ebben a betegcsoportban, mint a fiatalabb betegeknél.

Laboratóriumi ellenőrzés

A hemoglobin mérése, valamint a teljes vérkép és vérlemezkeszám rendszeres ellenőrzése javasolt.

Krónikus veseelégtelenséghez társuló, tünetekkel járó anaemia

A még nem dializált, nephroscleroticus betegeknél a téta-epoetin alkalmazását egyénenként kell meghatározni, mivel nem zárható ki teljes bizonyossággal az, hogy a veseelégtelenség progressziója esetlegesen felgyorsul.

Hemodialízis alatt a téta-epoetinnel kezelt betegeknek megemelt dózisú antikoaguláns-kezelésre lehet szükségük az arteriovenózus sönt bealvadásának elkerülése érdekében.

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a fenntartó hemoglobin-koncentráció nem haladhatja meg a 4.2 pontban javasolt hemoglobin-célkoncentráció felső határértékét.

Klinikai vizsgálatokban a halálozás és a súlyos cardiovascularis események fokozott kockázatát figyelték meg, amikor az epoetint 12 g/dl-t (7,45 mmol/l) meghaladó hemoglobin-érték elérése céljából adagolták. Kontrollos klinikai vizsgálatok nem mutattak ki az epoetin beadásához köthető jelentős előnyöket, amikor a hemoglobin-koncentrációt az anaemia tüneteinek megszüntetéséhez és a transzfúzió elkerüléséhez szükséges szintnél magasabbra emelték.

Óvatosan kell eljárni a téta-epoetin adagok emelésekor krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, mivel a magas, kumulatív epoetin-adagok a mortalitás, valamint a súlyos cardiovascularis és cerebrovascularis események fokozott kockázatával járhatnak. Az epoetinekre gyenge hemoglobin-választ mutató betegeknél fontolóra kell venni a gyenge válasz hátterében álló egyéb okokat (lásd 4.2 és 5.1 pont).

Tünetekkel járó anaemia kemoterápiát kapó, nem-myeloid malignitásokban szenvedő daganatos betegeknél

A tumor növekedésére gyakorolt hatás

Az epoetinek növekedési faktorok, amelyek elsődlegesen a vörösvértest-termelést serkentik. Az eritropoetin receptorok különböző tumorsejtek felületén expresszálódhatnak. Csakúgy, mint az összes növekedési faktornál, az epoetinnel kapcsolatban is fennáll annak lehetősége, hogy stimulálhatja bármilyen típusú malignitás növekedését (lásd az 5.1 pont).

Az epoetinekről számos kontrollos klinikai vizsgálat során sem mutatták ki, hogy javítják a teljes túlélést vagy csökkentik a tumorprogresszió kockázatát a daganatos megbetegedéssel társuló anaemiában szenvedő betegeknél. Kontrollos klinikai vizsgálatokban az epoetin alkalmazása kimutatottan:

-lerövidítette a tumor progressziójáig eltelt időt a sugárterápiát kapó, előrehaladott fej- és nyakrákban szenvedő betegeknél, amikor azt a 14 g/dl-t meghaladó (8,69 mmol/l) hemoglobin-célérték elérése érdekében adták be,

-lerövidítette a teljes túlélési időt és a 4. hónapban emelte a betegség progressziója miatti halálozások számát a kemoterápiát kapó, metasztatizáló emlőrákban szenvedő betegeknél, amikor azt a 12-14 g/dl (7,45-8,69 mmol/l) hemoglobin-célérték elérése érdekében adták be,

-fokozta a halálozások kockázatát, amikor a 12 g/dl (7,45 mmol/l) hemoglobin-érték elérése volt a cél olyan aktív malignus tumorban szenvedőknél, akik sem kemo-, sem sugárterápiát nem kaptak.

Az epoetinek alkalmazása ennél a betegpopulációnál nem javallt.

A fentiek ismeretében, egyes klinikai helyzetekben a daganatos betegek anaemiájának kezelésére a transzfúziót kell előnyben részesíteni. A rekombináns eritropoetinek alkalmazására vonatkozó döntést a beteg részvételével lefolytatott előny-kockázat értékelés alapján kell meghozni, amely során figyelembe kell venni a specifikus klinikai összefüggéseket. Az értékelés során megfontolandó tényezők között szerepelnie kell a tumor típusának és stádiumának, az anaemia fokának, a várható élettartamnak, a környezetnek, amelyben a beteget kezelik, illetve magának a beteg kívánságának (lásd 5.1 pont).

Segédanyagok

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per előretöltött fecskendő nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag nátriummentes.

4.5Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

4.6Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség

A téta-epoetin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ, illetve korlátozott mennyiségű információ (kevesebb, mint 300 terhességi vizsgálati eredmény) áll rendelkezésre. Más epoetinekkel végzett állatkísérletek nem igazoltak direkt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont). Az Eporatio alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a téta-epoetin/metabolitjai kiválasztódik/kiválasztódnak-e a humán anyatejbe, de újszülöttektől származó adatok nem utalnak az eritropoetin abszorpciójára vagy farmakológiai hatására, amikor a készítményt anyatejjel együtt alkalmazzák. Az Eporatio alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést / tartózkodnak a kezeléstől- figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.

Termékenység

Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

4.7A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A téta-epoetin nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A betegek mintegy 9%-ánál várható mellékhatások jelentkezése. A leggyakoribb mellékhatás a hypertonia, influenzaszerű megbetegedés és a fejfájás.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A téta-epoetin biztonságosságát 972 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatok eredményei alapján értékelték.

Az alábbi 1. táblázatban felsorolt mellékhatások szervrendszer osztály szerint kerültek besorolásra. A gyakoriság csoportosítását a következő konvenció szerint határozták meg:

Nagyon gyakori:

≥ 1/10;

Gyakori:

≥ 1/100 - < 1/10;

Nem gyakori:

≥ 1/1000 - < 1/100;

Ritka:

≥ 1/10 000 - < 1/1000;

Nagyon ritka:

< 1/10 000;

Nem ismert:

a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.

1. táblázat: Mellékhatások

 

 

 

 

Szervrendszer

Mellékhatás

Gyakoriság

 

 

 

osztály

 

Krónikus

 

 

Tünetekkel járó anaemia

 

 

veseelégtelenség

 

 

kemoterápiát kapó,

 

 

hez társuló,

 

 

nem-myeloid maligni-

 

 

tünetekkel járó

 

 

tásokban szenvedő

 

 

anaemia

 

 

daganatos betegeknél

 

 

 

 

 

 

Vérképzőszervi és

Tiszta vörösvértest aplasia

Nem ismert

 

-

nyirokrendszeri

(PRCA)*

 

 

 

 

betegségek és

 

 

 

 

 

tünetek

 

 

 

 

 

Immunrendszeri

Túlérzékenységi reakciók

 

Nem ismert

betegségek és

 

 

 

 

 

tünetek

 

 

 

 

 

Idegrendszeri

Fejfájás

 

 

Gyakori

betegségek és

 

 

 

 

 

tünetek

 

 

 

 

 

Érbetegségek és

Hypertonia*

 

 

Gyakori

tünetek

Hypertoniás krízis*

Gyakori

 

-

 

Sönt thrombosis*

Gyakori

 

-

 

Thromboemboliás

-

 

 

Nem ismert

 

események

 

 

 

 

A bőr és a bőr alatti

Bőrreakciók*

 

 

Gyakori

szövet betegségei és

 

 

 

 

 

tünetei

 

 

 

 

 

A csont- és

Arthralgia

 

 

 

Gyakori

izomrendszer,

 

-

 

 

valamint a

 

 

 

 

 

kötőszövet

 

 

 

 

 

betegségei és tünetei

 

 

 

 

 

Általános tünetek, az

Influenzaszerű

 

 

 

Gyakori

alkalmazás helyén

megbetegedés*

 

 

 

 

fellépő reakciók

 

 

 

 

 

*Lásd alább az „Egyes kiválasztott mellékhatások leírása” című alpontot

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a forgalomba hozatalt követően a hatást semlegesítő anti-eritropoetin antitestek által közvetített tiszta vörösvértest aplasiáról (PRCA) számoltak be. PRCA diagnosztizálásakor a téta-epoetin-kezelést fel kell függeszteni, és a betegeket nem szabad másik rekombináns epoetinre átállítani (lásd 4.4 pont).

A téta-epoetin-kezelés alatt jelentkező egyik leggyakoribb mellékhatás a vérnyomás emelkedése vagy a meglévő magas vérnyomás súlyosbodása, főként a kezelés kezdeti szakaszában. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél gyakrabban lép fel hypertonia a korrekciós fázis alatt, mint a fenntartó fázis alatt. A hypertonia megfelelő gyógyszerekkel kezelhető (lásd 4.4 pont).

Encephalopathia-szerű tünetekkel (pl. fejfájás, zavart állapot, beszéd- és járászavar) jelentkező hypertoniás krízis és a társuló szövődmények (görcsrohamok, stroke) egyedi esetekben normális vagy alacsony vérnyomású betegeknél is bekövetkezhetnek (lásd 4.4 pont).

Sönt thrombosis előfordulhat, főként a hypotoniára hajlamos betegeknél vagy azoknál, akiknél az arteriovenosus fistula komplikációi (pl. stenosis, aneurysma) lépnek fel (lásd 4.4 pont).

Előfordulhatnak olyan bőrreakciók, mint a bőrkiütés, pruritus vagy az injekció beadásának helyén fellépő reakciók.

Influenzaszerű tünetekről, például lázról, hidegrázásról és astheniás állapotokról számoltak be.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9Túladagolás

A téta-epoetin terápiás tartománya igen széles. Túladagolásban polycythaemia fordulhat elő. Polycythaemia esetén a téta-epoetin alkalmazását átmenetileg fel kell függeszteni.

Súlyos polycythaemiában hagyományos módszerek alkalmazása (phlebotomia) indokolt lehet a hemoglobinszint csökkentése érdekében.

5.FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Egyéb vérszegénység elleni szerek, ATC kód: B03XA01

Hatásmechanizmus

A humán eritropoetin egy endogén glikoprotein hormon, az erythropoesis elsődleges szabályozója, amely hatást a csontvelőben található eritroid progenitor sejteken lévő eritropoetin-receptorral létrejövő specifikus interakció révén fejti ki. Mitózis-serkentő faktorként és differenciációs hormonként is hat. Az eritropoetin termelése és ennek szabályozása főként a vesékben megy végbe válaszul a szöveti oxigenizációban bekövetkező változásokra. Az endogén eritropoetin-termelés a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél károsodik, náluk az anaemia elsődleges oka az eritropoetin hiánya. A kemoterápiás kezelést kapó daganatos betegeknél bekövetkező anaemia etiológiája több tényezőből tevődik össze. Ezeknél a betegeknél mind az eritropoetin hiány, mind az eritroid progenitor sejtek endogén eritropoetinre adott csökkent válaszreakciója jelentősen hozzájárul az anaemia kialakulásához.

A téta-epoetin aminosav szekvenciájában megegyezik, szénhidrát összetételében (glikoziláció) pedig hasonló az endogén humán eritropoetinével.

Preklinikai hatásosság

Az intravénásan vagy subcutan beadott téta-epoetin biológiai hatásosságát különböző, in vivo állatmodellekben (egér, patkány, kutya) bizonyították. A téta-epoetin beadását követően mind az erythrocytaszám, mind a hematokrit-érték, illetve a reticulocytaszám emelkedik.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Krónikus veseelégtelenséghez társult, tünetekkel járó anaemia

A korrekciós fázis vizsgálatokból származó, 284, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegtől gyűjtött adatok azt igazolják, hogy a hemoglobin-válasz sebessége (amelynek meghatározása 11 g/dl fölötti hemoglobinszint két egymást követő mérés során) a téta-epoetin csoportban (sorrendben 88,4% és 89,4% a dialízis-kezelést kapó és a még nem hemodializált betegek esetében) összevethető volt a béta-epoetinével (sorrendben 86,2% és 81,0%). A válaszig eltelt idő középértéke a kezelési csoportokban hasonló volt, 56 nap a hemodializált betegeknél és 49 nap a még nem hemodializált betegek esetében.

Két randomizált, kontrollos vizsgálatba 270, hemodialízissel kezelt és 288, még nem hemodializált beteget vontak be, akik mindannyian stabil béta-epoetin-terápiában részesültek. A betegeket hemoglobinszintjük fenntartása érdekében az aktuális kezelésüket tovább kapó vagy (a béta-epoetinnel

megegyező dózisú) téta-epoetin-kezelésre átállított csoportokra randomizálták. Az értékelési periódus során (15-26. hét), a téta-epoetinnel kezelt betegek átlagos és középértékű hemoglobinszintjei gyakorlatilag azonosak voltak a kiindulási hemoglobin-értékkel. Ebben a két vizsgálatban

180 hemodializált és 193 dialízis kezelést nem kapó beteget állítottak át fenntartó fázisú béta-epoetin-terápiáról, hat hónapig tartó téta-epoetin-kezelésre, amelynek során a béta-epoetinhez hasonló stabil hemoglobin-értékek és biztonságossági profil volt elérhető. A klinikai vizsgálatok során a még nem hemodializált betegek (subcutan alkalmazás) sokkal gyakrabban abbahagyták a kezelést, mint a hemodialízis-terápiát kapók (intravénás alkalmazás), mivel az előbbieknek dialízis-kezelésük elindításakor be kellett fejezniük a vizsgálatban való részvételt.

Két hosszú távú vizsgálatban a téta-epoetin hatásosságát 124 hemodializált és 289, hemodialízissel még nem kezelt betegnél értékelték. A hemoglobinszintek a kívánt céltartományon belül maradtak, és a betegek akár 15 hónapon keresztül is jól tolerálták a téta-epoetint.

Klinikai vizsgálatokban dialízis előtt álló betegeket kezeltek heti egyszeri téta-epoetinnel, 174 beteget a fenntartó fázis vizsgálat, 111 beteget pedig a hosszú távú vizsgálat keretében.

Elvégezték a klinikai vizsgálatok összevont, post-hoc elemzését a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (dializáltaknál, nem dializáltaknál, diabeteses betegeknél és nem diabeteses betegeknél). Magasabb kumulatív epoetin-adagok mellett az összmortalitás, a cardiovascularis, valamint cerebrovascularis események tendenciózusan magasabb becsült kockázatát figyelték meg a diabetestől, illetve a dializálási státusztól függetlenül (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Tünetekkel járó anaemia kemoterápiát kapó, nem-myeloid malignitásokban szenvedő daganatos betegeknél

Két, prospektív, randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatba 409, kemoterápiát kapó daganatos beteget vontak be. Az első vizsgálatot 186 anaemiás, nem-myeloid malignitásban szenvedő (a résztvevők 55%-ánál hematológiai malignitás és 45%-ánál szolid tumor volt jelen) beteg részvételével végezték, akik platinát nem tartalmazó kemoterápiában részesültek. A második vizsgálatot 223, különböző szolid tumoros megbetegedésben szenvedő, platinatartalmú kemoterápiát kapó betegekkel végezték. A téta-epoetin-kezelés mindkét vizsgálatban szignifikáns hemoglobin-választ eredményezett (p < 0,001), amely 2 g/dl vagy ennél nagyobb mértékű, transzfúzió nélküli hemoglobinszint emelkedésben és a transzfúzió szükségességének jelentős csökkenésében

(p < 0,05) nyilvánult meg, a placebóval összehasonlítva.

A tumor növekedésére gyakorolt hatás

Az eritropoetin egy növekedési faktor, amely elsődlegesen a vörösvértest-termelést serkenti. Az eritropoetin receptorok különböző tumorsejtek felszínén expresszálódhatnak.

A túlélést és a tumor progressziót öt nagy, összesen 2833 beteg bevonásával végzett kontrollos vizsgálatban értékelték, amelyek közül négy kettős-vak, placebo-kontrollos, egy pedig nyílt végű vizsgálat volt. A vizsgálatok közül kettőbe kemoterápiával kezelt betegeket toboroztak. A hemoglobin célkoncentráció két vizsgálatban >13 g/dl; a fennmaradó háromban pedig 12-14 g/dl közötti érték volt. A nyílt vizsgálatban nem volt különbség a teljes túlélés tekintetében a rekombináns humán eritropoetinnel kezelt és a kontroll-csoportok között. A négy placebo-kontrollos vizsgálatban a teljes túlélésre vonatkozó kockázati arány 1,25 és 2,47 között változott a kontroll-csoportok javára. A kontroll-csoportokhoz képest ezek a vizsgálatok, konzisztens, nem magyarázható, statisztikailag szignifikáns mértékű növekedést mutattak ki a mortalitásban azoknál a különböző, gyakran előforduló daganatos megbetegedések által előidézett anaemiában szenvedő betegeknél, akik rekombináns humán eritropoetint kaptak. A vizsgálatok során tapasztalt teljes túlélési adatokat nem lehetett kielégítő módon megmagyarázni a rekombináns humán eritropoetint kapó, és a kontroll-csoportban kialakuló thrombosis és a társuló komplikációk incidenciája közötti különbséggel.

Három, 586 anaemiás daganatos beteg bevonásával végzett, téta-epoetinnel lefolytatott placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban nem volt kimutatható a téta-epoetin túlélésre gyakorolt negatív hatása. A vizsgálatok során a mortalitás alacsonyabb volt a téta-epoetin-csoportban (6,9%), összehasonlítva a placebó csoporttal (10,3%).

Szisztémás összesítést is végeztek, amelynek során 57 klinikai vizsgálat több mint 9000 daganatos betegének eredményeit dolgozták fel. A teljes túlélés adatainak meta-analízise 1,08 kockázati arány pontbecslést hozott a kontroll-csoportok javára (95% CI: 0,99, 1,18; 42 vizsgálat és 8167 beteg). A thromboemboliás események relatív kockázatának fokozódása (RR 1,67, 95% CI: 1,35, 2,06;

35 vizsgálat és 6769 beteg) volt megfigyelhető a rekombináns humán eritropoetinnel kezelt betegeknél. Konzisztens bizonyítékok utalnak tehát arra, hogy a rekombináns humán eritropoetin-kezelésben részesülő daganatos betegek jelentős károsodást szenvedhetnek el. Még nem tisztázott, hogy ezek az eredmények milyen mértékben vonatkoznak a kemoterápiát kapó daganatos betegeknél alkalmazott (a 13 g/dl hemoglobin-koncentráció alatti érték beállítására szolgáló) rekombináns humán eritropoetinre, mivel a vizsgált adatok szerint csupán nagyon kevés beteg rendelkezett a fenti jellemzőkkel.

Betegszintű adatelemzést végeztek több mint 13 900 rákos betegen (kemo-, radio-, kemo-radioterápia vagy kezelés nélkül), akik különböző epoetineket alkalmazó, összesen 53, kontrollos klinikai vizsgálatban vettek részt. A túléléssel kapcsolatos átfogó adatok meta-analízise 1,06-os relatív hazárd pontbecslést eredményezett (95%-os CI: 1,00, 1,12; 53 vizsgálat és 13 933 beteg) a kontrollok javára, míg a kemoterápiában részesülő rákbetegek teljes túlélésére vonatkozó relatív hazárd 1,04-nek adódott (95%-os CI: 0,97, 1,11; 38 vizsgálat és 10 441 beteg). Ezen felül a meta-analízisek a rekombináns humán eritropoetinnel kezelt rákbetegek esetén következetesen a thromboemboliás események relatív kockázatának jelentős emelkedését jelezték (lásd 4.4 pont).

5.2Farmakokinetikai tulajdonságok

Általános információ

A téta-epoetin farmakokinetikáját egészséges önkénteseknél, valamint krónikus veseelégtelenségben szenvedő, illetve kemoterápiát kapó daganatos betegeknél vizsgálták. A téta-epoetin farmakokinetikája életkortól és nemtől független.

Subcutan alkalmazás

Hasonló plazmaszint profilokat tapasztaltak, amikor egészséges önkénteseknek 40 NE/testtömeg-kg téta-epoetint három különböző helyre (felkar, has, comb) adtak be subcutan. Az abszorpció mértéke (AUC) kissé nagyobb volt a hasba történő beinjektálást követően, mint a két másik hely esetében. A maximális koncentráció átlagosan 10 - 14 óra múlva alakul ki, az átlagos terminális felezési idő megközelítőleg 22 - 41 óra között mozog.

Subcutan beadást követően a téta-epoetin átlagos biohasznosulása az intravénás alkalmazás megközelítőleg 31%-a.

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő, dialízis kezelés elindítása előtt álló betegeknél

40 NE/testtömeg-kg subcutan injekciót követően az elnyújtott abszorpció egy koncentráció-platót eredményez, míg a maximális koncentráció átlagosan mintegy 14 óra után érhető el. A terminális felezési idő hosszabb, mint az intravénás alkalmazást követően; átlagosan 25 óra egyszeri beadás után, és 34 óra heti háromszori, ismételt adagolás mellett mért dinamikus egyensúlyi állapotban, anélkül, hogy ez a téta-epoetin akkumulációjához vezetne.

Kemoterápiát kapó daganatos betegeknél heti 20 000 NE téta-epoetin ismételt, subcutan beadását követően a terminális felezési idő 29 óra az első dózis után, és 28 óra dinamikus egyensúlyi állapotban. A téta-epoetin akkumulációja nem volt megfigyelhető.

Intravénás alkalmazás

Hemodialízis kezelést kapó, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a téta-epoetin eliminációs felezési ideje 6 óra egyszeri adag beadását követően, és 4 óra a hetente háromszor intravénásan alkalmazott 40 NE/testtömeg-kg téta-epoetin mellett kialakuló dinamikus egyensúlyi állapotban. A téta-epoetin akkumulációja nem volt megfigyelhető. Intravénás alkalmazást követően a megoszlási volumen megközelíti a teljes vértérfogatot.

5.3A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Az egyéb epoetinekkel végzett hagyományos genotoxicitási és reprodukciós toxicitási vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.

Az egyéb epoetinekkel végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok során a csökkent anyai testtömegnek tulajdonított másodlagos hatásokat csak a maximális humán expozíciót jóval meghaladó expozíció mellett tapasztalták.

6.GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1Segédanyagok felsorolása

Nátrium-dihidrogén-foszfát-dihidrát

Nátrium-klorid

Poliszorbát 20

Trometamol

Sósav (6 M) (a pH beállításához)

Injekcióhoz való víz

6.2Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

6.3Felhasználhatósági időtartam

Eporatio 1000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 2 év.

Eporatio 2000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 2 év

Eporatio 3000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 2 év

Eporatio 4000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 2 év

Eporatio 5000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 30 hónap

Eporatio 10 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 30 hónap

Eporatio 20 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 30 hónap

Eporatio 30 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben 30 hónap

Ambuláns felhasználás céljából a beteg kiveheti a készítményt a hűtőszekrényből, és egyetlen, legfeljebb 7 napos időszakon keresztül 25°C-ot nem meghaladó hőmérsékleten tárolhatja azt, nem túllépve a lejárati dátumot. A hűtőszekrényből már kivett gyógyszert ezen időszak alatt fel kell használni vagy meg kell semmisíteni.

6.4Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó.

Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az előretöltött fecskendőt tartsa a dobozában.

6.5Csomagolás típusa és kiszerelése

Eporatio 1000 NE /0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

0,5 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 6 darab előretöltött fecskendő; 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 2000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

0,5 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 6 darab előretöltött fecskendő; 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 3000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

0,5 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 6 darab előretöltött fecskendő; 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 4000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

0,5 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 6 darab előretöltött fecskendő; 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 5000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

0,5 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 6 darab előretöltött fecskendő; 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 10 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

1 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő; 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 20 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

1 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő; 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

Eporatio 30 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

1 ml oldat előretöltött fecskendőben (I-es típusú üveg), (brómobutil gumi) fecskendővég kupakkal és (teflonnal bevont klórobutil gumi) dugattyúvéggel és egy (rozsdamentes acél) injekciós tű vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű védőborítással (biztonsági tű) vagy (rozsdamentes acél) injekciós tű biztonsági védőeszközzel.

Kiszerelésenként 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő; 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági tűvel vagy 1, 4 vagy 6 darab előretöltött fecskendő biztonsági védőeszközzel.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Az előretöltött fecskendők kizárólag egyszer használatosak.

Felhasználás előtt az oldatot vizuálisan meg kell vizsgálni. Kizárólag a tiszta, színtelen, részecskéktől mentes oldat használható fel. Az oldatos injekciót nem szabad felrázni. Hagyni kell, hogy az oldat a befecskendezéshez megfelelő, kellemes hőmérsékletet (15°C - 25°C) érjen el.

A gyógyszer befecskendezésével kapcsolatos utasításokat lásd a betegtájékozatóban.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

ratiopharm GmbH Graf-Arco-Straße 3 89079 Ulm Németország

8.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Eporatio 1000 NE /0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/001

EU/1/09/573/002

EU/1/09/573/029

Eporatio 2000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/003

EU/1/09/573/004

EU/1/09/573/030

Eporatio 3000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/005

EU/1/09/573/006

EU/1/09/573/031

Eporatio 4000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/007

EU/1/09/573/008

EU/1/09/573/032

Eporatio 5000 NE/0,5 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/009

EU/1/09/573/010

EU/1/09/573/033

Eporatio 10 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/011

EU/1/09/573/012

EU/1/09/573/013

EU/1/09/573/014

EU/1/09/573/015

EU/1/09/573/016

EU/1/09/573/034

EU/1/09/573/035

EU/1/09/573/036

Eporatio 20 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/017

EU/1/09/573/018

EU/1/09/573/019

EU/1/09/573/020

EU/1/09/573/021

EU/1/09/573/022

EU/1/09/573/037

EU/1/09/573/038

EU/1/09/573/039

Eporatio 30 000 NE/1 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben

EU/1/09/573/023

EU/1/09/573/024

EU/1/09/573/025

EU/1/09/573/026

EU/1/09/573/027

EU/1/09/573/028

EU/1/09/573/040

EU/1/09/573/041

EU/1/09/573/042

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2009. október 29.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014. szeptember 11.

10.A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu/http://www.ema.europa.eu) található.

Megjegyzések

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
  • Segítség
  • Get it on Google Play
  • Névjegy
  • Info on site by:

  • Presented by RXed.eu

  • 27558

    receptköteles gyógyszerek listája