Hungarian
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Neofordex (dexamethasone) – Alkalmazási előírás - H02AB02

Updated on site: 08-Oct-2017

Gyógyszerkészítmény neveNeofordex
ATC-kódH02AB02
Hatóanyagdexamethasone
GyártóLaboratoires CTRS 

1.A GYÓGYSZER NEVE

Neofordex 40 mg tabletta

2.MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

40 mg dexametazonnak megfelelő dexametazon-acetát tablettánként.

Ismert hatású segédanyagok: 98,1 mg laktóz (monohidrát formájában) tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.GYÓGYSZERFORMA

Tabletta.

Fehér, hosszúkás (11 mm × 5,5 mm) tabletta, egyik oldalán bemetszéssel.

A tabletta a 20 mg-os adag bevitele céljából kettéosztható (lásd 4.2 pont).

4.KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1Terápiás javallatok

A Neofordex egyéb gyógyszerekkel kombinálva a tüneteket okozó myeloma multiplex kezelésére javallott felnőtteknél.

4.2Adagolás és alkalmazás

A kezelést a myeloma multiplex kezelésében jártas orvosok felügyelete alatt kell megkezdeni és monitorozni.

Adagolás

A dózis és az adagolás gyakorisága a terápiás protokoll és a társuló kezelés(ek) függvényében változik. A Neofordex alkalmazásánál a dexametazon alkalmazására vonatkozó utasításokat kell követni, ha a kiegészítő kezelés(ek) alkalmazási előírásában leírják. Ennek hiányában a helyi vagy nemzetközi kezelési protokollokat és útmutatásokat kell követni. A felíró orvosoknak gondosan számszerűsíteniük kell, milyen dexametazon dózist kell alkalmazni, figyelembe véve a beteg állapotát és betegségének státuszát.

A dexametazon szokásos adagja 40 mg adagolási naponként egyszer.

A dexametazon kezelés befejezésekor a dózist lépcsőzetesen kell leépíteni a teljes leállításig.

Idősek

Idős és/vagy elesett állapotú betegeknél a napi adagot a megfelelő adagolási rend szerint 20 mg dexametazonra lehet csökkenteni.

Májkárosodás vagy veseelégtelenség

Májkárosodásban vagy veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében megfelelő ellenőrzésre van szükség. A májkárosodásban szenvedő betegeknél a gyógyszert óvatosan kell adagolni, mert e betegcsoport vonatkozásában nem állnak rendelkezésre adatok (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Gyermekek és serdülők

A Neofordex-nek gyermekeknél myeloma multiplex javallatában nincs releváns alkalmazása.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Az inszomnia minimalizálása érdekében a tablettát lehetőleg reggel kell bevenni.

A tablettákat alkalmazásukig a buborékcsomagolásban kell tartani. A sértetlen csomagolásban lévő egyes tablettákat a perforáció segítségével kell leválasztani a buborékcsomagolásról, például a compliance-t segítő, többrekeszes gyógyszertartókban való használathoz.

A bemetszés segítségével a tablettákat két egyforma félre lehet törni, hogy 20 mg dózist nyerjünk. A

kettéosztás után tárolt fél tablettákat érintő esetleges stabilitási problémák miatt az azonnal be nem vett fél tablettákat a helyi környezetvédelmi előírásokkal összhangban ki kell dobni (lásd még 6.4 pont).

4.3Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Aktív vírusos betegség (különösen vírusos hepatitis, herpes, varicella, övsömör).

Nem kontrollált pszichózisok.

A Neofordex más gyógyszerekkel történő együttes adása esetén a további ellenjavallatokért olvassa el azok alkalmazási előírásait.

4.4Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Neofordex nagy dózisú glükokortikoid. Ezt a beteg ellenőrzése során figyelembe kell venni. A dexametazon kezelés előnyeit gondosan és folyamatosan mérlegelni kell a tényleges és lehetséges kockázatokkal szemben.

Fertőzés kockázata

A magas dózisú dexametazon kezelés növeli a súlyos, különösen a baktériumok, élesztőgombák és/vagy paraziták következtében kialakuló fertőzések kockázatát. Ezeket a fertőzéseket olyan mikroorganizmusok is okozhatják, amelyek normál körülmények között ritkán okoznak betegséget (opportunista fertőzések). A kialakuló fertőzés jeleit a dexametazon kezelés elfedheti.

A kezelés elindítása előtt minden fertőzésforrást, különösen a tuberkulózist, szanálni kell. A kezelés alatt a betegeknél szorosan monitorozni kell a fertőzések megjelenését. Különösen tüdőgyulladás fordul elő gyakran. A betegeket tájékoztatni kell a tüdőgyulladás okozta panaszokról és tünetekről, és tanácsolni kell nekik, hogy forduljanak orvoshoz, ha ezek jelentkeznek. Aktív fertőző betegség esetében megfelelő fertőzésellenes terápiával kell kiegészíteni a Neofordex kezelést.

Súlyos radiológiai következményekkel járó korábbi tuberkulózis esetén, illetve, ha nem biztos, hogy a teljes, 6 hónapos rifampicin terápiás kúrát elvégezték, profilaktikus antituberkulotikus kezelésre van szükség.

Fennáll a súlyos strongyloidosis kockázata. Endémiás területekről (trópusi és szubtrópusi régiók, Dél-Európa) származó betegeknél a dexametazon kezelés megkezdése előtt el kell végezni a székletvizsgálatot, és szükség szerint a parazita eradikációját.

Bizonyos vírusos betegségek (varicella, kanyaró) súlyosabbak lehetnek azoknál a betegeknél, akik glükokortikoid kezelésben részesülnek, vagy a megelőző 3 hónapban glükokortikoid kezelésben részesültek. A betegeknek kerülniük kell a varicellás vagy kanyarós egyénekkel történő érintkezést. Különösen veszélyeztetettek azok az immunszupprimált betegek, akik korábban nem estek át a varicellán vagy kanyarón. Ha az ilyen betegek varicellás vagy kanyarós személyekkel érintkeztek, szükség szerint meg kell kezdeni a preventív intravénás normál immunglobulin kezelést vagy a passzív immunizálást varicella-zoster

immunglobulinnal (VZIG). Az expozíciónak kitett betegeknek tanácsolni kell, hogy késedelem nélkül forduljanak orvoshoz.

A Neofordex nem alkalmazható élő, attenuált vakcinákkal együtt (lásd 4.5 pont). Inaktivált vakcinákkal történő oltás általában lehetséges. Ugyanakkor az immunválasz és így a vakcináció hatása csökkenhet a magas glükokortikoid dózisok miatt.

A dexametazon elnyomhatja az allergiavizsgálatra adott bőrreakciókat. Befolyásolhatja a bakteriális fertőzések kimutatására használt nitroblue-tetrazolium (NBT) tesztet is, és hamis negatív eredményekhez vezethet.

Pszichiátriai kórképek

Figyelmeztetni kell a betegeket és/vagy gondozóikat, hogy potenciálisan súlyos pszichiátriai mellékhatások jelentkezhetnek a szisztémás szteroidok adása során (lásd 4.8 pont). A tünetek általában a kezelés megkezdését követő néhány napon vagy héten belül alakulnak ki. A kockázatok nagyobbak lehetnek magas dózisok esetében (lásd még a 4.5 pontot a mellékhatások kockázatát növelő farmakokinetikai kölcsönhatásokról), habár a dózisszintek nem teszik lehetővé a reakciók kezdetének, típusának, súlyosságának vagy időtartamának előrejelzését. A legtöbb reakció visszafejlődik a dózis csökkentése vagy a kezelés felfüggesztése után, bár szükség lehet specifikus kezelésre. Ösztönözni kell a betegeket/gondozókat, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben aggodalmat keltő pszichológiai tünetek alakulnak ki, különösen, ha depressziós hangulat vagy öngyilkossági gondolatok gyanúja merül fel. A betegeket/gondozókat figyelmeztetni kell azokra a lehetséges pszichiátriai zavarokra is, amelyek a szisztémás szteroidok dózisának leépítése/felfüggesztése során vagy közvetlenül utána jelentkezhetnek, habár ilyen reakciókról csak ritkán számoltak be.

Különös óvatosság indokolt, ha a szisztémás kortikoszteroidok alkalmazását olyan betegeknél mérlegelik, ahol a betegnél vagy elsőfokú rokonainál súlyos affektív zavar áll fenn, vagy az anamnézisükben ilyen szerepel. Ezek közé tartozik a depressziós vagy mániás-depressziós betegség és a korábbi szteroid pszichózisok.

Minimalizálni lehet az inszomniát, ha a Neofordex-et reggel veszik be.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

A kortikoszteroidok bevezetése előtt meg kell kezdeni az aktív gyomor- vagy nyombélfekély kezelését. Megfelelő profilaxist kell mérlegelni azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében gyomor- vagy nyombélfekély, vérzés vagy perforáció szerepel, vagy ezek kockázati tényezőivel rendelkeznek. A betegeket klinikailag ellenőrizni kell, beleértve az endoszkópiát is.

Szembetegségek és szemészeti tünetek

A szisztémás glükokortikoid-kezelés chorioretinopathiát válthat ki, ami csökkent látást eredményezhet, beleértve a látásvesztést is.

A kortikoszteroidok tartós alkalmazása cataracta subcapsularist, a látóidegek lehetséges károsodásával járó glaukómát okozhat, és fokozhatja a másodlagos, gombás vagy vírusos szemfertőzések kialakulását. Különös óvatosság szükséges glaukómás (vagy glaukómát tartalmazó családi anamnézissel rendelkező) betegek kezelésekor, valamint a szaruhártya lehetséges perforatiója miatt okuláris herpes szimplexben szenvedő betegek kezelése esetén.

Tendinitis

A kortikoszteroidok elősegíthetik tendinitis kialakulását, kivételes esetekben pedig az érintett ín szakadását. Növekszik a kockázat fluorokinolonok együttes alkalmazása, szekunder mellékpajzsmirigy-túlműködésben szenvedő, dialízis alatt álló betegek esetén vagy veseátültetés után.

Idősek

A szisztémás kortikoszteroidokkal kapcsolatos gyakori mellékhatások súlyosabb szövődményekkel járhatnak idős korban, különösen ilyen a csontritkulás, hypertensio, hypokalaemia, cukorbetegség, fertőzés iránti fogékonyság és a bőr elvékonyodása. Szoros klinikai felügyelet szükséges az életveszélyes reakciók elkerülése érdekében.

Ellenőrzés

Kortikoszteroidok alkalmazása során megfelelő ellenőrzésre van szükség colitis ulcerosa (perforáció veszélye miatt), friss bélanasztomózis, diverticulitis, nem régi szívinfarktus (bal kamra szabad fala rupturájának veszélye miatt), cukorbetegség (vagy annak előfordulása a családi anamnézisben), veseelégtelenség, májkárosodás, csontritkulás és myasthenia gravis esetén.

Tartós kezelés

A kezelés alatt alacsony egyszerű cukor- és magas fehérjetartalmú diétát kell követni a kortikoszteroidok hyperglykaemiás hatása, valamint a negatív nitrogénegyensúllyal járó fehérje-katabolizmus serkentése miatt.

A víz- és nátriumretenció gyakori, és hypertensióhoz vezethet. Csökkenteni kell a nátriumbevitelt, és ellenőrizni kell a vérnyomást. Különös óvatosságra van szükség veseelégtelenségben, hypertensióban vagy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelése esetén.

A kezelés során ellenőrizni kell a káliumszintet. Káliumpótlást kell adni, különösen szívritmuszavar kockázata vagy hypokalaemiát kiváltó gyógyszerek együttes alkalmazása esetén.

A glükokortikoid kezelés csökkentheti az antidiabetikus és antihipertenzív kezelések hatását. Az inzulin, az orális antidiabetikumok és az antihipertenzív szerek dózisának emelésére lehet szükség.

A kezelés időtartamától függően zavar keletkezhet a kalcium-metabolizmusban. Ellenőrizni kell a kalcium- és D-vitaminszinteket. Azoknál a betegeknél, akik még nem kapnak biszfoszfonátokat a myeloma multiplexhez társuló csontbetegségre, mérlegelni kell a biszfoszfonátok adását, különösen, ha a csontritkulás kockázati tényezői fennállnak.

Laktóz intolerancia

A Neofordex laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, Lapp-laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz-malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Kombinációs alkalmazás egyéb myeloma multiplex kezeléssel (kezelésekkel)

Amennyiben a Neofordex-et egyéb gyógyszerekkel együtt alkalmazzák, a Neofordex-kezelés megkezdése előtt át kell tekinteni e gyógyszerek alkalmazási előírását.

Amennyiben a Neofordex-et ismert teratogénekkel (például talidomid, lenalidomid, pomalidomid, plerixafor) együtt alkalmazzák, különös figyelmet kell fordítani a terhességi tesztekre és a fogamzásgátlásra (lásd 4.6 pont).

Vénás és artériás tromboembóliás események

Myeloma multiplexes betegeknél a dexametazon talidomiddal és analógjaival történő kombinációja fokozza a vénás tromboembolia (főként mélyvénás trombózis és tüdőembólia) és az artériás tromboembolia (főként szívinfarktus és cerebrovaszkuláris események) kockázatát (lásd 4.5 és 4.8 pont).

Következésképpen az ismert tromboembóliás kockázati tényezőkkel rendelkező betegeket (beleértve a korábbi trombózist is) szorosan ellenőrizni kell. Intézkedéseket kell tenni valamennyi befolyásolható kockázati tényező (például dohányzás, hypertensio és hiperlipidemia) lehetséges minimalizálása érdekében. Az erithropoeticus gyógyszerek együttes adása szintén növelheti az ilyen betegek trombotikus kockázatát. Ezért az erithropoeticus gyógyszereket vagy más olyan gyógyszereket, mint például a hormonpótló kezelést, amelyek növelhetik a trombózis kockázatát, óvatosan kell alkalmazni azoknál a myeloma multiplexes betegeknél, akik a dexametazont talidomiddal és analógjaival együtt kapják. A 12 g/dl feletti hemoglobin-koncentráció esetén az erithropoeticus gyógyszerek adását fel kell függeszteni.

Javasolt, hogy a betegek és a kezelőorvosaik figyeljenek a tromboembolia okozta panaszokra és tünetekre. A betegeknek fel kell hívni a figyelmét, hogy forduljanak orvoshoz, ha olyan tünetek alakulnak ki, mint például légszomj, mellkasi fájdalom, kar- vagy lábduzzadás. Profilaktikus antitrombotikus kezelést kell javasolni,

különösen további trombotikus kockázati tényezőkkel bíró betegeknél. Az adott beteg kockázati tényezőinek gondos mérlegelését követően kell dönteni az antitrombotikus profilaktikus intézkedések bevezetéséről.

Ha a betegnél valamilyen tromboembóliás esemény alakul ki, a kezelést fel kell függeszteni és standard antikoagulációs kezelést kell kezdeni. Amint beállították a beteg antikoagulációs kezelését, és megoldották a tromboembóliás esemény szövődményeit, az előny-kockázat értékelés függvényében újra lehet kezdeni a dexametazonnal és talidomiddal vagy annak analógjával végzett kezelést az eredeti dózisban. A betegnek a dexametazonnal és talidomiddal vagy annak analógjával végzett kezelés alatt folytatnia kell az antikoagulációs kezelést.

Neutropenia és thrombocytopenia

Myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 4-es súlyossági fokozatú neutropenia nagyobb gyakoriságával társul (5,1% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,6% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél; lásd 4.8 pont). Ritkán figyeltek meg 4-es súlyossági fokozatú lázas neutropeniás epizódokat (0,6% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,0% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél; lásd 4.8 pont). A dexametazon és pomalidomid kombinációjával kezelt, kiújult/refrakter myeloma multiplexes betegeknél a neutropenia volt a leggyakrabban jelentett 3-as és 4-es súlyossági fokozatú hematológiai mellékhatás. A betegeknél monitorozni kell a hematológiai mellékhatásokat, különösen a neutropeniát. Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a lázas epizódokat. Szükség lehet a lenalidomid vagy pomalidomid adagjának csökkentésére. Neutropenia esetén a kezelőorvosnak mérlegelnie kell a növekedési faktoroknak a beteg kezelésében történő alkalmazását.

Myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 3-as és 4-es súlyossági fokozatú thrombocytopenia nagyobb gyakoriságával társul (9,9% és 1,4% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 2,3% és 0,0% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél) (lásd 4.8 pont). A dexametazon és pomalidomid kombinációjával kezelt, kiújult/refrakter myeloma multiplexes betegeknél igen gyakran beszámoltak thrombocytopeniáról is. Javasolt, hogy a betegek és a kezelőorvosaik figyeljenek a vérzés okozta panaszokra és tünetekre, beleértve a petechiákat és az orrvérzést, különösen olyan kiegészítő kezelés esetén, amely vérzésre hajlamosít. Szükség lehet a lenalidomid vagy a pomalidomid adagjának csökkentésére.

A citopenia ellenőrzése érdekében teljes vérkép, ezen belül fehérvérsejtszám kvantitatív vérképpel, trombocitaszám, hemoglobin- és hematokrit-vizsgálatot kell végezni a dexametazon/lenalidomid kezelés megkezdésekor és az első 8 hétben hetente, majd azt követően havonta.

4.5Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A Neofordex más gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása előtt el kell olvasni az adott gyógyszer alkalmazási előírását.

Farmakodinámiás kölcsönhatások

Biztonságossági aggályok miatt kerülni kell az alábbiakkal való kombinációt:

Acetil-szalicilsav, adagonként ≥ 1 g és naponta ≥ 3 g dózisnál, a vérzés fokozott kockázata miatt. Adagonként ≥ 500 mg vagy naponta < 3 g dózis esetén óvatosságra van szükség a vérzés, fekélyek és gasztrointesztinális perforáció fokozott kockázata miatt. Ugyanakkor az antitrombotikus profilaxis alacsony dózisú acetil-szalicilsavval lehetséges.

Élő, attenuált vakcinák, a vakcinához társuló, halálos kockázatú betegségek veszélye miatt.

Biztonságossági aggályok miatt az alábbiakkal való kombinációk esetében óvatosság indokolt:

Hypokalaemiát kiváltó gyógyszerek: hypokalaemiás diuretikumok, önmagukban vagy kombinációban, hashajtók, tetrakozaktid, intravénás amfotericin B, a hypokalaemia fokozott kockázata miatt. Ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell a káliumszintet. Továbbá az amfotericin B egyidejű alkalmazása a szívmegnagyobbodás és szívelégtelenség kockázatát hordozza.

Digitálisz, mivel a hypokalaemia fokozza a digitálisz toxikus hatásait. Korrigálni kell a hypokalaemiát, és a betegeknél klinikailag monitorozni kell az elektrolitszinteket és az EKG-t.

Olyan gyógyszerek, amelyek Torsade de Pointes kockázatát hordozzák a kamrai ritmuszavar fokozott kockázata miatt. Korrigálni kell a hypokalaemiát, és a betegeknél klinikailag ellenőrizni kell az elektrolit szinteket és az EKG-t.

Erithropoeticus gyógyszerek vagy más gyógyszerek, amelyek fokozzák a trombózis kockázatát, például a hormonpótló kezelés, olyan betegeknél, akik talidomidot vagy annak analógját szedik a Neofordex-szel együtt.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a gasztrointesztinális fekélyek fokozott kockázata miatt.

Hipoglikémiás gyógyszerek, mivel a dexametazon a ketoacidózis lehetősége mellett növelheti a vércukorszintet és csökkentheti a glükóz toleranciát. Fel kell hívni a betegek figyelmét erre a kockázatra, és erősíteni kell bennük a vér és vizelet önellenőrzés szükségességét, különösen a kezelés bevezetésekor. A dexametazon kezelés alatt és után szükség lehet az antidiabetikus gyógyszerek adagjának módosítására.

Antihipertenzív gyógyszerek, a hatásuk csökkenése miatt (víz- és nátriumretenció). A dexametazon kezelés alatt szükség lehet az antihipertenzív kezelés adagjának módosítására.

Fluorokinolonok, a tendinitis és kivételes esetekben az érintett ín szakadásának fokozott kockázata miatt, főként hosszútávú kezelés után.

Metotrexát, a hematológiai toxicitás fokozott kockázata miatt.

Farmakokinetikai interakciók

Más gyógyszerek hatása a dexametazonra

A dexametazon a citokróm P450 3A4 (CYP3A4) által metabolizálódik, és a P-glikoprotein (P-gp, más néven MDR1) szállítja. A dexametazon együttes adása CYP3A4 vagy P-gp induktorokkal vagy inhibitorokkal a dexametazon csökkent, illetve megnövekedett plazmakoncentrációját eredményezheti.

A dexametazon farmakokinetika megváltozása miatt az alábbiakkal való kombinációk esetében óvatosság indokolt:

Gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a dexametazon plazmakoncentrációját:

Aminoglutetimid, a dexametazon hatásosságának csökkenése miatt, ami a hepatikus metabolizmusa fokozódásának a következménye.

Antikonvulzív szerek, amelyek indukálják a májenzimeket: karbamazepin, foszfenitoin, fenobarbitál, fenitoin, primidon, a dexametazon plazmaszintjének és így hatásosságának csökkentése miatt.

Rifampicin, a dexametazon plazmakoncentrációjának és hatásosságának csökkenése miatt, ami a hepatikus metabolizmusa fokozásának a következménye.

Lokális gasztrointesztinális gyógyszerek, antacidumok és aktív szén, valamint kolesztiramin, a dexametazon bélrendszeri felszívódásának csökkentése miatt. Az ilyen gyógyszerek és a Neofordex adása között legalább két órának kell eltelnie.

Efedrin, a fokozott metabolikus clearance révén a dexametazon plazmaszintjének csökkentése miatt.

Gyógyszerek, amelyek növelhetik a dexametazon plazmakoncentrációját:

Aprepitant és fozaprepitant, a dexametazon plazmakoncentrációjának növelése miatt, ami a hepatikus metabolizmus csökkentésének a következménye.

Klaritromicin, eritromicin, telitromicin, itrakonazol, ketokonazol, pozakonazol, vorikonazol, nelfinavir, ritonavir: magasabb dexametazon plazmakoncentráció a hepatikus metabolizmus ezen enziminhibitorok általi csökkenése miatt.

A dexametazon más gyógyszerekre gyakorolt hatásai

A dexametazon a CYP3A4 és P-gp mérsékelt induktora. A dexametazon együttes adása olyan szerekkel, amelyek a CYP3A4 révén metabolizálódnak vagy a P-gp szállítja azokat, az adott szerek fokozott clearance-éhez és csökkent plazmakoncentrációjához vezethet.

Orális fogamzásgátlók, mivel nem lehet kizárni, hogy az orális fogamzásgátlók hatékonysága csökken a kezelés alatt. Az orális fogamzásgátlókkal interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Hatékony fogamzásgátló módszereket kell alkalmazni (lásd 4.6 pont). A hormonpótló kezelés hatékonysága is csökkenhet.

Orális véralvadásgátlók, a kortikoszteroidok orális véralvadásgátlók metabolizmusára és a véralvadási faktorokra kifejtett lehetséges befolyása, valamint magas dózisban vagy 10 napnál hosszabb ideig tartó kezelési időtartam esetén magából a dexametazon kezelésből adódó vérzésveszély (bélrendszer nyálkahártyája, erek fragilitása) miatt. Amennyiben szükség van a kombinációra, meg kell erősíteni az ellenőrzést, és egy hét múlva, majd a kezelés minden második hetében, valamint a kezelés végén kontrollálni kell a véralvadási paramétereket.

Docetaxel és ciklofoszfamid, a CYP3A4 és P-gp indukciója révén a plazmaszintjük csökkentése miatt.

Lapatinib, annak fokozott májtoxicitása miatt, mely vélhetően a CYP3A4 metabolizmus indukciójának következménye.

Ciklosporin, a ciklosporin biohasznosulásának és plazmaszintjének csökkentése miatt. A ciklosporin növelheti a dexametazon sejten belüli felvételét is. Továbbá a dexametazon és a ciklosporin együttes alkalmazása esetén görcsrohamokról számoltak be. Kerülni kell a dexametazon és a ciklosporin együttes adását.

Midazolám, a midazolám plazmaszint CYP3A4 indukció miatti csökkentése miatt. A midazolám hatékonysága csökkenhet.

Ivermektin, az ivermektin plazmaszintjének csökkentése miatt. Sikeresen be kell fejezni a parazita eradikációját a dexametazon kezelés előtt (lásd 4.2 pont).

Rifabutin, az intesztinális és hepatikus CYP3A4 indukció révén a rifabutin plazmaszint csökkentése miatt.

Indinavir, az intesztinális CYP3A4 indukció révén az indinavir plazmaszint kifejezett csökkentése miatt.

Eritromicin, a CYP3A5*1 allélt nem hordozókban a dexametazon kezelés után az eritromicin fokozott metabolizmusa miatt.

Izoniacid, mivel a glükokortikoidok csökkenthetik az izoniacid plazmakoncentrációját, valószínűleg az izoniacid hepatikus metabolizmusának serkentése és a glükokortikoid metabolizmus csökkentése miatt.

Prazikvantel, a dexametazon által fokozott hepatikus metabolizmusa révén csökkenő prazikvantel plazmakoncentráció miatt, ami a kezelés sikertelenségének kockázatával jár. A két gyógyszerrel végzett kezelés között legalább egy hétnek kell eltelnie.

A dexametazon ismételt, napi adagolása a CYP3A4 és P-gp indukciója révén szintén csökkenti a dexametazon plazmaszintjét. A myeloma multiplex kezelésében nincs szükség a dózis módosítására.

A dexametazon nem lép klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatásba a talidomiddal, lenalidomiddal, pomalidomiddal, bortezomibbal, vinkrisztinnel vagy doxorubicinnel.

4.6Termékenység, terhesség és szoptatás

Fogamzóképes nők

A Neofordex kezelés alatt a nők nem eshetnek teherbe. A dexametazon fejlődési rendellenességeket okozhat (lásd 5.3 pont). A dexametazont ismert teratogénekkel (például talidomid, lenalidomid, pomalidomid, plerixafor) vagy citotoxikus szerekkel együtt alkalmazhatják, amelyek ellenjavalltak terhesség alatt. A Neofordex-et talidomiddal, lenalidomiddal vagy pomalidomiddal együtt szedő betegeknek követniük kell ezen készítmények terhességmegelőzési programjainak előírásait. További információkért bármely kombinációs kezelés megkezdése előtt el kell olvasni a releváns alkalmazási előírásokat.

Fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél

A fogamzóképes nőknek és férfi partnereiknek megfelelő fogamzásgátlási módszert kell alkalmazniuk. Különösen a talidomiddal vagy annak analógjaival kombinált kezelés esetén kell követni a fogamzásgátlási program előírásait. Az orális fogamzásgátlók hatékonysága csökkenhet a dexametazon kezelés alatt (lásd 4.5 pont).

Terhesség

Humán tapasztalatok alapján a dexametazon terhesség alatt történő alkalmazása nagy valószínűséggel kongenitális malformációkat okoz, különösen a méhen belüli növekedés retardációját és ritkán újszülöttkori mellékvese-elégtelenséget.

Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

A Neofordex alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve, ha a nő klinikai állapota szükségessé teszi a dexametazonnal történő kezelést.

Szoptatás

A glükokortikoidok kiválasztódnak a humán anyatejbe, és hatásait kimutatták az anyatejjel táplált újszülött gyermeken/a kezelt anya csecsemőjén.

A Neofordex alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést / tartózkodnak a kezeléstől, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.

Termékenység

Állatkísérletek során a nőstények termékenységének csökkenését igazoltak (lásd 5.3 pont). Férfi termékenységre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

4.7A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Neofordex közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A dexametazon zavartságot, hallucinációkat, szédülést, aluszékonyságot, fáradtságot, ájulást és homályos látást okozhat (lásd 4.8 pont). Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy ezek jelentkezése esetén ne vezessenek gépjárművet, ne kezeljenek gépeket, és ne végezzenek veszélyes feladatokat a dexametazon kezelés ideje alatt.

4.8Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A Neofordex mellékhatásai megfelelnek a glükokortikoidok előre látható biztonságossági profiljának. Hyperglykaemia, aluszékonyság, izomfájdalom és -gyengeség, asthenia, fáradtság, ödéma és súlygyarapodás nagyon gyakran jelentkezik. A kevésbé gyakori, de súlyos mellékhatások közé tartoznak a tüdőgyulladás és más fertőzések, valamint a pszichiátriai betegségek (lásd 4.4 pont). Talidomiddal vagy annak analógjaival kombinációban a legsúlyosabb mellékhatások a vénás tromboembóliás események, főként a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia, valamint a csontvelő szuppresszió, főként a neutropenia és thrombocytopenia (lásd 4.4 pont).

Az előre látható mellékhatások, például a mellékvese atrófia gyakorisága összefüggést mutat a dózissal, az alkalmazás időzítésével és a kezelés időtartamával (lásd 4.4 pont).

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázatban a dexametazonnal kezelt betegeknél megfigyelt mellékhatások szervrendszerek és gyakoriság szerint kerülnek felsorolásra. Az adatok a korábbi tapasztalatból és olyan, myeloma multiplexes betegekkel végzett klinikai vizsgálatokból származnak, amelyekben a dexametazont monoterápiában vagy placebóval kombinálva alkalmazták. A gyakoriságok meghatározása: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100

– <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Szervrendszer

Mellékhatások

Fertőző betegségek és

Gyakori: Tüdőgyulladás, herpes zoster, felső légúti fertőzés, alsó

parazitafertőzések

légúti fertőzés, oralis candidiasis, orális gombafertőzés, húgyúti

 

fertőzés, herpes simplex, candidiasis;

 

Nem ismert: Fertőzés, szepszis.

Vérképzőszervi és

Gyakori: Neutropenia, anaemia, thrombocytopenia, lymphopenia,

nyirokrendszeri betegségek és

leukopenia, leukocytosis;

tünetek

Nem gyakori: Lázas neutropenia, pancytopenia, coagulopathia.

Endokrin betegségek és tünetek

Gyakori: Cushing-szindróma;

 

Nem gyakori: Hypothyreosis;

 

Nem ismert: Mellékvese atrófia, szteroid megvonási szindróma,

 

mellékvese-elégtelenség, hirsutismus, rendszertelen menstruáció.

Anyagcsere- és táplálkozási

Nagyon gyakori: Hyperglykaemia;

betegségek és tünetek

Gyakori: Hypokalaemia, cukorbetegség, étvágytalanság, fokozott

 

vagy csökkent étvágy, hypoalbuminaemia, folyadékretenció,

 

hyperurikaemia;

 

Nem gyakori: Dehidráció, hypocalcaemia, hypomagnesemia;

 

Nem ismert: Csökkent glükóz tolerancia, nátriumretenció,

 

metabolicus alkalosis.

Pszichiátriai kórképek

Nagyon gyakori: Álmatlanság;

 

Gyakori: Depresszió, szorongás, agresszió, zavartság, irritabilitás,

 

idegesség, hangulatváltozás, agitáció, eufóriás hangulat;

 

Nem gyakori: Hangulatingadozások, hallucinációk;

 

Nem ismert: Mánia, pszichózis, viselkedési zavar.

Idegrendszeri betegségek és

Gyakori: Perifériás neuropátia, szédülés, pszichomotoros

tünetek

hiperaktivitás, figyelemzavar, memóriazavar, tremor, paraesthesia,

 

fejfájás, ageusia, dysgeusia, aluszékonyság, letargia,

 

egyensúlyzavar, dysphonia;

 

Nem gyakori: Cerebrovascularis történés, tranziens ischaemiás

 

attak, amnesia, koordinációs zavar, ataxia, ájulás;

 

Nem ismert: Görcsrohamok.

Szembetegségek és szemészeti

Gyakori: Homályos látás, szürkehályog;

tünetek

Nem gyakori: Szaruhártya-gyulladás, fokozott könnyezés;

 

Nem ismert: Chorioretinopathia, zöldhályog.

A fül és az egyensúlyérzékelő

Gyakori: Vertigo

szerv betegségei és tünetei

 

Szívbetegségek és a szívvel

Gyakori: Pitvarfibrilláció, supraventricularis extrasystole,

kapcsolatos tünetek

tachikardia, szívdobogásérzés;

 

Nem gyakori: Miokardiális ischaemia, bradikardia;

 

Nem ismert: Pangásos szívelégtelenség.

Érbetegségek és tünetek

Gyakori: Vénás tromboembóliás reakciók, főként mélyvénás

 

trombózis és tüdőembólia, hypertensio, hypotensio, kipirulás,

 

emelkedett vérnyomás, csökkent diasztolés vérnyomás;

 

Nem ismert: Purpura, véraláfutás.

Légzőrendszeri, mellkasi vagy

Gyakori: Bronchitis, köhögés, dyspnoe, pharyngolaryngealis

mediasztinális betegségek és

fájdalom, rekedtség, csuklás.

tünetek

 

Emésztőrendszeri betegségek és

Nagyon gyakori: Székrekedés;

tünetek

Gyakori: Hányás, hasmenés, hányinger, dyspepsia, stomatitis,

 

gastritis, hasi fájdalom, szájszárazság, hasi distensio, puffadás;

 

Nem ismert: Hasnyálmirigy-gyulladás, gasztrointesztinális

 

perforáció, gasztrointesztinális vérzés, gasztrointesztinális fekély.

Máj- és epebetegségek, illetve

Gyakori: Kóros májfunkciós értékek, emelkedett alanin-

tünetek

aminotranszferáz.

A bőr és a bőr alatti szövet

Gyakori: Bőrkiütés, kipirulás, fokozott izzadás, viszketés, száraz

betegségei és tünetei

bőr, alopecia;

 

Nem gyakori: Urticaria;

 

Nem ismert: Bőr atrófia, akne.

A csont- és izomrendszer,

Nagyon gyakori: Izomgyengeség, izomgörcsök;

valamint a kötőszövet

Gyakori: Myopathia, muszkuloszkeletális fájdalom, ízületi

betegségei és tünetei

fájdalom, fájdalom a végtagokban;

 

Nem ismert: Patológiás törés, csontelhalás, csontritkulás,

 

ínszakadás.

Vese- és húgyúti betegségek és

Gyakori: Pollakisuria;

tünetek

Nem gyakori: Veseelégtelenség.

Általános tünetek, az

Nagyon gyakori: Fáradtság, asthenia, ödéma (perifériás és arc

alkalmazás helyén fellépő

ödéma);

reakciók

Gyakori: Fájdalom, nyálkahártya-gyulladás, láz, hidegrázás, rossz

 

közérzet;

 

Nem ismert: Gyógyulási zavar.

Laboratóriumi és egyéb

Gyakori: Testsúlycsökkenés, testsúlynövekedés.

vizsgálatok eredményei

 

Egyes kiemelt mellékhatások leírása

A Neofordex más gyógyszerekkel történő együttes alkalmazása előtt el kell olvasni az adott gyógyszer alkalmazási előírását.

Bizonyos mellékhatások gyakorisága az alkalmazott kombinációs kezelés függvényében változik.

Kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 4-es súlyossági fokozatú neutropenia nagyobb gyakoriságával társul (5,1% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,6% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél). Ritkán figyeltek meg 4-es súlyossági fokozatú lázas neutropeniás epizódokat (0,6% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 0,0% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél). Újonnan diagnosztizált, lenalidomid és dexametazon kombinációval kezelt betegeknél a súlyos neutropenia vonatkozásában hasonló gyakoriságról számoltak be.

Neutropenia azoknak a kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknek a 45,3%-ánál jelentkezett, akik alacsony dózisú dexametazont plusz pomalidomidot (Pom + LD-Dex) kaptak, valamint azoknak a betegeknek a 19,5%-ánál, akik magas dózisú dexametazont kaptak (HD-Dex). A neutropenia 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt azoknak a betegeknek a 41,7%-ánál, akik Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 14,8% volt. A Pom + LD-Dex-szel kezelt betegeknél a neutropenia ritkán volt súlyos (a betegek 2,0%-a), nem vezetett a kezelés abbahagyásához, és a betegek 21,0%-ánál a kezelés megszakításával, 7,7%- uknál pedig dóziscsökkentéssel járt. Lázas neutropeniát a Pom + LD-Dex-et kapó betegek 6,7%-ánál tapasztaltak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez egyetlen betegnél sem fordult elő. Mindegyik eset 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt. Súlyos lázas neutropeniáról a betegek 4%-ánál számoltak be. A lázas neutropenia a betegek 3,7%-ánál a kezelés megszakításával, és 1,3%-uknál a dózis csökkentésével járt, és nem igényelte a kezelés abbahagyását.

Kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknél a lenalidomiddal kombinált dexametazon a 3-as és 4- es súlyossági fokozatú thrombocytopenia nagyobb gyakoriságával társul (9,9% és 1,4% lenalidomid/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél, míg 2,3% és 0,0% placebo/dexametazon kezelésben részesülő betegeknél). Újonnan diagnosztizált, lenalidomid és dexametazon kombinációval kezelt betegeknél a súlyos thrombocytopenia vonatkozásában hasonló gyakoriságról számoltak be. Thrombocytopenia azoknak a kiújult vagy refrakter myeloma multiplexes betegeknek a 27,0%-ánál jelentkezett, akik Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 26,8% volt. A thrombocytopenia 3-as vagy 4-es súlyossági fokozatú volt azoknak a betegeknek a 20,7%-ánál, akik

Pom + LD-Dex-et kaptak, míg a HD-Dex-et kapóknál ez az arány 24,2% volt. A Pom + LD-Dex-szel kezelt betegeknél a thrombocytopenia a betegek 1,7%-ánál volt súlyos, 6,3%-uknál dóziscsökkentéshez, 8%-uknál a kezelés megszakításához és a betegek 0,7%-ánál a kezelés abbahagyásához vezetett.

A lenalidomid, talidomid vagy pomalidomid dexametazonnal kombinálva myeloma multiplexes betegeknél a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia magasabb kockázatával társul (lásd 4.5 pont). Erithropoeticus

gyógyszerek együttes adása vagy a kórelőzményben szereplő mélyvénás trombózis szintén növelhetik az ilyen betegek trombotikus kockázatát.

Az újonnan diagnosztizált myeloma multiplexes betegek legfeljebb 34%-ánál enyhe perifériás neuropátiás reakciókat, főként 1-es súlyossági fokozatú paresztéziát figyelhetnek meg dexametazon monoterápia esetén. Ugyanakkor társuló bortezomib vagy talidomid alkalmazás esetén növekszik a perifériás neuropátia gyakorisága és súlyossága. Az egyik vizsgálatban a talidomiddal és dexametazonnal kezelt betegek 10,7%-a 3- as/4-es súlyossági fokozatú neuropátiás reakciókat tapasztalt, míg a csak dexametazonnal kezelt betegeknél ez az arány 0,9% volt.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9Túladagolás

A dexametazon akut toxicitása gyenge, és ritkán figyeltek meg toxikus hatásokat az akut túladagolást követően. Nem létezik antidótum, a kezelés tüneti.

5.FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Szisztémás kortikoszteroidok, glükokortikoidok. ATC kód: H02AB02

Hatásmechanizmus

A dexametazon egy szintetikus glükokortikoid. Erős gyulladásgátló hatásokkal és gyenge mineralokortikoid aktivitással bír. Magas dózisban (például 40 mg) gátolja az immunválaszt.

Kimutatták, hogy a dexametazon indukálja a myeloma multiplexes sejtek halálát (apoptózisát) a nukleáris faktor-κB aktivitás down-regulációja, valamint a kaszpáz-9-nek a második mitokondrium-eredetű kaszpáz felszabadulás aktivátora (Smac, egy apoptózis elősegítő faktor) révén történő aktivációja által. Tartós expozícióra volt szükség az apoptotikus markerek maximális szintjeinek eléréséhez, valamint a fokozott kaszpáz-3 aktivációhoz és a DNS fragmentációhoz. A dexametazon visszaszorította az apoptotikus géneket, és növelte az IκB-α fehérje szinteket is.

A dexametazon apoptotikus aktivitását serkenti a talidomiddal vagy annak analógjaival, illetve proteáz inhibitorral (például bortezomib) történő kombináció.

A myeloma multiplex egy progresszív, ritka hematológiai betegség. Jellemzője a csontvelőben a kóros plazmasejtek túlzott száma és az ép monoklonális immunglobulinok (IgG, IgA, IgD vagy IgE) vagy csupán Bence-Jones fehérjék (szabad immunglobulin monoklonális κ és λ könnyűláncok) túltermelése.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A Neofordex myeloma multiplex kezelésében történő alkalmazásával nem végeztek klinikai hatásosssági és biztonságossági vizsgálatokat.

Számos klinikai vizsgálatban megerősítették myeloma multiplexben a dexametazon kombinációs kezelés hatásosságát és biztonságosságát újonnan diagnosztizált betegek és kiújult vagy refrakter betegségben szenvedő betegek esetében. A vizsgált betegpopulációk széles életkortartományt, valamint autológ őssejt transzplantációra alkalmasnak és alkalmatlannak ítélt betegeket öleltek fel. A myeloma multiplex kezelésében a magas dózisú (40 mg vagy 20 mg) orális dexametazont a VAD kezelés részeként (vinkrisztin, adriamicin/doxorubicin és dexametazon) kemoterápiával kombinálva vagy új gyógyszerekkel, például

talidomiddal és annak analógjaival, valamint proteáz inhibitorokkal együtt vizsgálták. Kontrollos vizsgálatokban a dexametazon kombinációs kezelésnél következetesen jobb kimeneteleket igazoltak a túlélés és a terápiás válasz vonatkozásában, mint a dexametazon monoterápia esetén.

Gyermekek

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a Neofordex vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől myeloma multiplexben (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

5.2Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás

A Neofordex szájon át történő alkalmazását követően a dexametazon plazma csúcskoncentráció átlagosan három óra múlva érhető el. A dexametazon biohasznosulása körülbelül 80%. Az alkalmazott és a biológiailag hasznosuló adagok között lineáris összefüggés van.

A dexametazont a P-glikoprotein (más néven MDR1) szállítja. Más MDR transzporterek is szerepet játszhatnak a dexametazon szállításában.

Eloszlás

A dexametazon az alkalmazott dózis függvényében akár körülbelül 80%-ban kötődik a plazmafehérjékhez, főként az albuminhoz. Nagyon magas dózisok esetében a dexametazon nagyobb része kötődés nélkül kering a vérben. Az eloszlási térfogat körülbelül 1 l/kg. A dexametazon átjut a vér-agy gáton és a placentán, valamint bejut az anyatejbe is.

Biotranszformáció

Az alkalmazott dexametazon kis része változás nélkül választódik ki a vesében. Az emberben nagyobb része hidrogenizálódik vagy hidroxilálódik, a főbb metabolitok a hidroxi-6-dexametazon és a dihidro-20- dexametazon. Az emberi májban 30-40%-a glükuronsavval konjugálódik vagy szulfurálódik, és ebben a formában választódik ki a vizeletbe. A dexametazon a citokróm P450 3A4 (CYP3A4) révén metabolizálódik. Más citokróm P450 izoenzimek is szerepet játszhatnak a dexametazon biotranszformációjában.

Elimináció

A dexametazon plazma féléletideje körülbelül 250 perc.

Speciális betegcsoportok

Májkárosodásban szenvedő betegek esetében a dexametazon biotranszformációjára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

A dohányzás nem befolyásolja a dexametazon farmakokinetikáját. Nem találtak eltérést a dexametazon farmakokinetikájában európai és ázsiai (indonéz és japán) származású betegek között.

5.3A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A glükokortikoidok akut toxicitása gyenge. Nem állnak rendelkezésre adatok a krónikus toxicitás és a karcinogenitás vonatkozásában. A genotoxicitási eredményekről kimutatták, hogy műtermékek voltak. Az egerekkel, patkányokkal, hörcsögökkel, nyulakkal és kutyákkal végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatokban a dexametazon embrio-fötális rendellenességeket, például a szájpadhasadék és a csontrendszeri defektusok gyakoriságának növekedését, a csecsemőmirigy, a lép és a mellékvese tömegének csökkenését, tüdő, máj és vese rendellenességeket, valamint a növekedés visszamaradását okozta. A prenatálisan kezelt állatok születés utáni vizsgálata csökkent glükóz toleranciát és inzulin rezisztenciát, viselkedészavarokat és az agy- és testtömeg csökkenését igazolta. Férfiaknál a termékenység az őssejt apoptózis és a spermatogén defektusok révén csökkenhet. A női termékenységre vonatkozó adatok ellentmondásosak.

6.GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1Segédanyagok felsorolása

Laktóz-monohidrát

Mikrokristályos cellulóz

Magnézium-sztearát

Vízmentes kolloid szilícium-dioxid

6.2Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3Felhasználhatósági időtartam

2 év

6.4Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

A tablettákat alkalmazásukig a buborékcsomagolásban kell tartani. A sértetlen csomagolásban lévő egyes tablettákat a perforáció segítségével kell leválasztani a buborékcsomagolásról, például a több rekeszes gyógyszertartókban való használatához. Az azonnal be nem vett, megfelezett tablettákat meg kell semmisíteni (lásd 6.6 pont).

6.5Csomagolás típusa és kiszerelése

10 x 1 db tabletta adagonként perforált OPA/alumínium/PVC-alumínium buborékcsomagolásban. 10 tablettás kiszerelési egységekben.

6.6A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Figyelmeztesse a betegeket, hogy a fel nem használt tablettákat ne dobják a háztartási hulladékba vagy szennyvízbe.

7.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Laboratoires CTRS 63, rue de l’Est

92100 Boulogne-Billancourt Franciaország

Email: ctrs@ctrs.fr

8.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

EU/1/15/1053/001

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. március 16.

10.A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.

Megjegyzések

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
  • Segítség
  • Get it on Google Play
  • Névjegy
  • Info on site by:

  • Presented by RXed.eu

  • 27558

    receptköteles gyógyszerek listája